Budapest, 1974. (12. évfolyam)

1. szám január - Fekete Gábor: Kerület — inkognitóban

Az Ikarus-gyár főbejárata. Csigó László felvételei Ez is a XVI. kerület ABC áruház Sashalmon alvó, s a tanácselnök hivatali szobájában hagyott gyermek volt. Ezerarcú, heterogén kerület. Gazdag örökséggel és súlyos örökséggel. Kertvárosrész, virágzó kertekkel és elhanyagolt kertekkel. Önerőből A kerület példája megint csak ékesszólóan bizonyítja, hogy ma még menynyivel ércesebb a társadalmi munkára szólítás visszhangja egy családi házas utcában, mint egy utcányi lakosú lakóházban. Nem isteni csodával, hanem a családi házak 90 százalékos arányával magyarázható, hogy az egy főre jutó társadalmi munka értéke valamennyi budapesti kerület között itt a legmagasabb; összértéke rendszeresen az évi 6—7 millió forint körül mozog, nagyobbrészt a lakosok, kisebbrészt az üzemek jóvoltából. A kerület 276 kilométernyi úthálózatából 1950-ben négy kilométernyi volt szilárd burkolatú, ma négyszer annyi. Nagy-Budapest első, nyolctantermes iskolája, fizetség nélküli tervezésben itt, a XVI. kerületben épült fel. Négyszáz gyereknek helyet adó nyári napközis tábor és 200 kilométernyi vízcsőhálózat, amelynek árkait közös erővel ásták meg és temették be a lakosok — mindez az öntevékeny, ellenérték nélkül végzett munka eredménye. Rá is fér ez a munka a kerületre, ahol még a beépített területek is zöldövezeti, földszintes kategóriát képviselnek, s a fejlesztés irányát döntő mértékben a közművek hiánya, alacsony szintje határozza meg. Egyebek között a szennyvízcsatornák állapotát és mértékét a tanács aggasztónak minősíti, minden ötödik lakás nélkülözi a vízöblítéses W. C.-t, gázzal pedig a lakosságnak csupán egy százaléka fűt. Egyik napról a másikra 200 kilométernyi burkolt járdára lenne szükség ahhoz, hogy a kerület utcáinak legalább egyik oldalán ne kelljen bokáig porban, sárban gyalogolni. A kommunális adókból meg is tudnának valamennyit építeni, de nem találnak vállalkozót, kapacitást. Szerencsére a közlekedéssel viszonylag elégedettek lehetnek a kerületiek. A HÉV immár elvesztette monopolhelyzetét. Tizenegy autóbuszjárat fosztotta meg tőle, s a nagy kiterjedésű területen a lakosok 85 százalékának legfeljebb 600 métert kell megtennie a tömegközlekedési eszközök megállóihoz. A kelet-nyugati metró a kerületi lakosok tízezreit segítette könynyebb közlekedéshez. „Áttörésre" készen Lakásépítés, gyermekintézmények, egészségügy — katonai szaknyelven szólva jelenleg e három stratégiai ponton próbál áttörést kierőszakolni a tanács, nem is minden eredmény nélkül. Ami az egészségügyet illeti, főként a közegészségügyet, közművesítés nélkül persze nehéz lesz fordulatot elérni; a kerület több részében a KÖJÁL-nak épp oly szigorúságot kell tanúsítania a szennyezett kutak, szippantókocsikkal kezelt emésztőgödrök miatt, mint a cinkotaiaknak a pestis idején. Viszont már a múlté az a még 1950-ben is fennálló arány, amely szerint egy kerületi körzeti orvosra éppen ötször annyi beteg jutott — az átlagosnál lényegesen nagyobb területen —, mint Budapesten. A fővároshoz csatolás után még hosszú évekig nem volt rendelőintézet a kerületben, a sashalmi, mátyásföldi járóbetegeknek a VII. kerületi, Szövetség utcai rendelőbe. kellett fáradniuk. Éppen most tlz éve épült fel a 29 munkahelyes, modern kerületi rendelő, s azóta bármennyire is kinőtte a betegforgalom — évente félmillióan keresik fel a szakrendeléseket —, legalább nem kell a kezelésért, gyógyulásért meszszire menni. Tbc szűrőállomás és -gondozó, ideggondozó és hét gyógyszertár egészíti ki az egészségügyi hálózatot. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a gondozók és a körzeti orvosi munkahelyek egy része már alig felel meg a követelményeknek. A negyedik ötéves terv ezek átépítésének, modernizálásának jegyében zajlik. A gyermekintézmények hiánya és állapota sok gondot okoz a kerületi vezetőknek. Tavaly hat bölcsőde 240 férőhelyére 360 apróságot vettek fel, és még így is jóval több mint ötszáz gyermeket kellett kizárni a bölcsődei ellátás áldásaiból: az összes igényjogosultak negyven százalékát! Bár hasonlóan kedvezőtlenek az arányok az óvodai felvételek terén, az ez évre tervezett három új óvoda 250 férőhelye számottevő javulást ígér. Az általános iskolák szempontjából a helyzet az ismert peremkerületi állapotokkal azonos. Ha az ötödik ötéves terv nem siet a kerület segítségére, az oktatómunkát szinte lehetetlenné tevő zsúfoltság a kétműszakos tanítás ellenére sem lesz elkerülhető. A napközis igényeket például már most sem képesek kielégíteni az iskolák — pedig a helyiségek kihasználtsága 250 százalékos! A lakásfront már mozgásba lendült. Ez azért is figyelemre méltó, mert a kerületben a családi házak mindent elsöprő aránya miatt vajmi kevés a lehetőség bármiféle lakásgazdálkodásra. A jelenlegi tervidőszak által előirányzott, csaknem négyezer újonnan felépítendő lakás még akkor is nagyot lendít a mostani állapotokon, ha azokba nem csak kerületi lakosok költöznek. A mátyásföldi Margit utca—Arany János utca—Gizella utca által határolt részen, az épülő Centenáriumi ifjúsági lakótelep 1350 új családi otthonából 25 százalékos a kerületi igénylők részesedése. Hamarosan várható a Varga József utcai lakótelep építésének befejezése hatszáznál is több család részére. S ha nehezen is, többszöri halogatás után, de hozzálátnak a Jókai utcai Ikarus lakótelephez, amelyhez 1306 lakásos állami lakótelep csatlakozik. A tervek szerint a változatos, építészetileg, esztétikailag, szerkezetileg újszerű lakótelep lesz egyúttal a kerület közigazgatási és kulturális centruma is, amire a rendkívül széttagolt városrésznek nagy szüksége van. A Sashalom és Mátyásföld határán épülő városközpont a legutolsó hírek szerint az ötödik ötéves cerv időszakában készül el s új arculatot ad majd Budapest kertnegyedének. Remélhetőleg akkor már végképp semmi oka sem lesz a XVI. kerületnek arra, hogy —inkognitóban maradjon ... 17