Budapest, 1974. (12. évfolyam)

1. szám január - Fekete Gábor: Kerület — inkognitóban

Az Ikarus-gyár főbejárata. Csigó László felvételei Ez is a XVI. kerület ABC áruház Sashalmon alvó, s a tanácselnök hivatali szobájá­ban hagyott gyermek volt. Ezerarcú, heterogén kerület. Gaz­dag örökséggel és súlyos örökséggel. Kertvárosrész, virágzó kertekkel és elhanyagolt kertekkel. Önerőből A kerület példája megint csak ékes­szólóan bizonyítja, hogy ma még meny­nyivel ércesebb a társadalmi munkára szólítás visszhangja egy családi házas utcában, mint egy utcányi lakosú lakó­házban. Nem isteni csodával, hanem a családi házak 90 százalékos arányával magyarázható, hogy az egy főre jutó társadalmi munka értéke valamennyi budapesti kerület között itt a legma­gasabb; összértéke rendszeresen az évi 6—7 millió forint körül mozog, nagyobbrészt a lakosok, kisebbrészt az üzemek jóvoltából. A kerület 276 kilométernyi úthálózatából 1950-ben négy kilométernyi volt szilárd burko­latú, ma négyszer annyi. Nagy-Buda­pest első, nyolctantermes iskolája, fizetség nélküli tervezésben itt, a XVI. kerületben épült fel. Négyszáz gyerek­nek helyet adó nyári napközis tábor és 200 kilométernyi vízcsőhálózat, amelynek árkait közös erővel ásták meg és temették be a lakosok — mind­ez az öntevékeny, ellenérték nélkül végzett munka eredménye. Rá is fér ez a munka a kerületre, ahol még a beépített területek is zöldöve­zeti, földszintes kategóriát képvisel­nek, s a fejlesztés irányát döntő mér­tékben a közművek hiánya, alacsony szintje határozza meg. Egyebek között a szennyvízcsatornák állapotát és mér­tékét a tanács aggasztónak minősíti, minden ötödik lakás nélkülözi a víz­öblítéses W. C.-t, gázzal pedig a lakos­ságnak csupán egy százaléka fűt. Egyik napról a másikra 200 kilométernyi burkolt járdára lenne szükség ahhoz, hogy a kerület utcáinak legalább egyik oldalán ne kelljen bokáig porban, sárban gyalogolni. A kommunális adókból meg is tudnának valamennyit építeni, de nem találnak vállalkozót, kapacitást. Szerencsére a közlekedéssel viszony­lag elégedettek lehetnek a kerületiek. A HÉV immár elvesztette monopol­helyzetét. Tizenegy autóbuszjárat fosz­totta meg tőle, s a nagy kiterjedésű területen a lakosok 85 százalékának legfeljebb 600 métert kell megtennie a tömegközlekedési eszközök meg­állóihoz. A kelet-nyugati metró a ke­rületi lakosok tízezreit segítette köny­nyebb közlekedéshez. „Áttörésre" készen Lakásépítés, gyermekintézmények, egészségügy — katonai szaknyelven szólva jelenleg e három stratégiai ponton próbál áttörést kierőszakolni a tanács, nem is minden eredmény nél­kül. Ami az egészségügyet illeti, fő­ként a közegészségügyet, közművesí­tés nélkül persze nehéz lesz fordula­tot elérni; a kerület több részében a KÖJÁL-nak épp oly szigorúságot kell tanúsítania a szennyezett kutak, szip­pantókocsikkal kezelt emésztőgödrök miatt, mint a cinkotaiaknak a pestis idején. Viszont már a múlté az a még 1950-ben is fennálló arány, amely sze­rint egy kerületi körzeti orvosra éppen ötször annyi beteg jutott — az átla­gosnál lényegesen nagyobb területen —, mint Budapesten. A fővároshoz csatolás után még hosszú évekig nem volt rendelőintézet a kerületben, a sashalmi, mátyásföldi járóbetegeknek a VII. kerületi, Szövetség utcai ren­delőbe. kellett fáradniuk. Éppen most tlz éve épült fel a 29 munkahelyes, modern kerületi rendelő, s azóta bármennyire is kinőtte a betegforga­lom — évente félmillióan keresik fel a szakrendeléseket —, legalább nem kell a kezelésért, gyógyulásért mesz­szire menni. Tbc szűrőállomás és -gondozó, ideggondozó és hét gyógy­szertár egészíti ki az egészségügyi hálózatot. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a gondozók és a körzeti orvosi munkahelyek egy része már alig felel meg a követelményeknek. A negyedik ötéves terv ezek átépítésének, moder­nizálásának jegyében zajlik. A gyermekintézmények hiánya és állapota sok gondot okoz a kerületi vezetőknek. Tavaly hat bölcsőde 240 férőhelyére 360 apróságot vettek fel, és még így is jóval több mint ötszáz gyermeket kellett kizárni a bölcsődei ellátás áldásaiból: az összes igény­jogosultak negyven százalékát! Bár hasonlóan kedvezőtlenek az arányok az óvodai felvételek terén, az ez évre tervezett három új óvoda 250 férő­helye számottevő javulást ígér. Az ál­talános iskolák szempontjából a hely­zet az ismert peremkerületi állapotok­kal azonos. Ha az ötödik ötéves terv nem siet a kerület segítségére, az ok­tatómunkát szinte lehetetlenné tevő zsúfoltság a kétműszakos tanítás elle­nére sem lesz elkerülhető. A napközis igényeket például már most sem képe­sek kielégíteni az iskolák — pedig a helyiségek kihasználtsága 250 száza­lékos! A lakásfront már mozgásba lendült. Ez azért is figyelemre méltó, mert a kerületben a családi házak mindent elsöprő aránya miatt vajmi kevés a le­hetőség bármiféle lakásgazdálkodásra. A jelenlegi tervidőszak által előirány­zott, csaknem négyezer újonnan fel­építendő lakás még akkor is nagyot lendít a mostani állapotokon, ha azok­ba nem csak kerületi lakosok költöz­nek. A mátyásföldi Margit utca—Arany János utca—Gizella utca által határolt részen, az épülő Centenáriumi ifjúsági lakótelep 1350 új családi otthonából 25 százalékos a kerületi igénylők ré­szesedése. Hamarosan várható a Varga József utcai lakótelep építésének be­fejezése hatszáznál is több család részé­re. S ha nehezen is, többszöri haloga­tás után, de hozzálátnak a Jókai utcai Ikarus lakótelephez, amelyhez 1306 lakásos állami lakótelep csatlakozik. A tervek szerint a változatos, építé­szetileg, esztétikailag, szerkezetileg újszerű lakótelep lesz egyúttal a ke­rület közigazgatási és kulturális cent­ruma is, amire a rendkívül széttagolt városrésznek nagy szüksége van. A Sashalom és Mátyásföld határán épülő városközpont a legutolsó hírek szerint az ötödik ötéves cerv időszakában készül el s új arculatot ad majd Buda­pest kertnegyedének. Remélhetőleg akkor már végképp semmi oka sem lesz a XVI. kerületnek arra, hogy —inkognitóban maradjon ... 17

Next

/
Thumbnails
Contents