Budapest, 1974. (12. évfolyam)

4. szám április - Román Kálmán: A Royal szálló

A szálló a század elején (Csigó László reprodukciói) Román Kálmán A Royal szálló Az ostrom után Úgynevezett amerikai arányokat mutat a főváros múlt századvégi lakosságszaporulata. Különösen nagy a lakosságnövekedés a főváros VI. és VII. kerületében. Az Erzsébetváros lakóinak száma az 1880. évi 62 417-ről a századfordulóra 158 980-ra emelkedik. A népszaporulat oka jórészt a bevándorlás, a vidékiek felköltözése. Egy 1870-ben született törvény értelmében az állam a főváros nagyobbítására és a Sugár út — a későbbi Andrássy út (ma Népköztársaság útja), — valamint a Külső körút— a későbbi Nagykörút — szabályozására sorsolási kölcsön útján 24 millió forintnyi pénzalapot bocsát rendelkezésre. A budapesti Nagykörút kialakítása nem volt könynyű feladat. A főváros e legnagyobb útvonalának hossza 4300, szélessége 38 méter. A Nagykörúton indult az első villamosjárat a Király (ma: Majakovszkij) utcától a Nyugati pályaudvarig. A fejlődő főváros 1885-ben rendezi első, országos jellegű kiállítását, amit 102 252 külföldi tekint meg. A fővárosi bizottság tagjaiból az idegenforgalom növelése céljából 1885-ben idegenforgalmi bizottság alakul, de a sikertelenség miatt csakhamar feloszlik. A külföldiek érdeklődését Budapest iránt némiképpen a külföldi utazási irodák keltik fel. Közép-Európa legnagyobb szállója Egy hazai tőkéscsoport azonban felfigyel a nagyvárosiasodó Budapesten kialakuló Nagykorúiban rejlő lehetőségekre. E jó üzleti érzékű emberek látják, hogy a fejlődő főváros művészeti és szórakozási központja nem a pesti városmagban, a jobbára konzervatív Belvárosban, hanem a minden új iránt fogékonyabb, a sűrűn lakott, fejlődő városrészben: a VI. és a VII. kerületben alakul ki és itt lesz hosszú időn át. Megfogamzott a gondolat: a főváros új művészvilága kellős közepén nagyszabású, hangverseny- és bálteremmel kapcsolt, első osztályú, elegáns szállodát létesítenek. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1894-ben alakult meg a Royal Nagyszálló Részvénytársaság. A Nagykörút legjobb helyén, az egyre népesebb, egyre elevenebb Király utca közvetlen közelében 31 500 négyzetméternyi, a Hársfa utcáig terjedő telket vásároltak. A tervezés és az építkezés munkálataival Ray Rezső Lajost, a zürichi műegye-17