Budapest, 1974. (12. évfolyam)

4. szám április - Román Kálmán: A Royal szálló

A földszinti hall temen diplomát szerzett és a párizsi École des beaux-artson művészi tanulmányokat végzett mérnököt, a Lukács fürdő, szálló, iszap- és népfürdő tervező épí­tészét bízták meg. A megbízók kikötése az volt, hogy a szálló­épületegyüttes a tervezett mil­lenniumi ünnepségek kezdete előtt egy nappal, 1896. április 30-án megnyitható legyen. 1895-ben az ötemeletes Grand Royal falai már csak a tetőszer­kezet elhelyezésére vártak. Az építőmunkások megtartották a bokrétaünnepélyt. S a terv sze­rint, 1896. április végére Közép-Európa akkor legnagyobb szálló­kombinátja ünnepélyes keretek között megnyílt. Másnap volt a millenniumi kiállítás megnyi­tása. A kiállítást öt hónap alatt 5 800 000-en tekintették meg, köztük 152 527 külföldi. A kiállításra érkezettek közül sokan a Royalban szálltak meg, — a kellő propagandáról a szál­lótulajdonosok gondoskodtak — de kívülük is számosan elláto­gattak a Körútra, csakhogy a szállót megszemléljék, s egyút­tal láthassák a Royal elsötétített nagytermében a vászonra ve­tített, új francia csodát. Szaladó néptömegek, rohanó vasút, uta­sok leszállása, tengeri fürdőzés, kártyázás közben szivarra gyújtó és söröző emberek ... A mozgó film ... A filmet feltaláló Lu­miére-fivérek magyarországi megbízottja, Eugene Dupont mutatta be a Royal különhelyi­ségében egy teljes éven át — hetenként változó műsorral — a szálló előtt sort álló emberek­nek az első filmtekercseket. A Royal-törzsasztaltól a Fészek művészklubig A millenniumi kiállításnak, a mozgó csodának, a díszes, új szállólátványosságnak híre ment az országban és az országon kí­vül. A Royal „divatba jött". Valamennyi szobája csaknem ál­landóan foglalt. Körülötte csak­hamar beépülnek a Körút még üres háztelkei. Üzletek nyílnak Royal névvel: Royal fűzőbolt, Royal cipőbolt, Royal drogéria, Royal csemege, Royal virágüzlet. A szálló környékén, illetőleg közelében — a tulajdonosok jól számítottak! — egymás után létesül színház, orfeum, szóra­kozóhely. A Royal tehát beváltja az ala­pításhoz fűzött reményeket. Kö­zel ötven év alatt sok-sok orszá­gos- és világhírű írónak, költő­nek, színésznek, a filmszakma számos tagjának szolgál részben éves, részben átmeneti ottho­nául. Itt szállnak meg a hazánk­ban szereplő világhírességek. A hotel állandó kapcsolatot tart a világ szinte valamennyi na­gyobb utazási irodájával; első­sorban ennek köszönheti, hogy rendszeresen felkeresik a kül­földi vendégek, művészek, üzlet­emberek. A fővárosi művészvilág, az író-és újságíró-társadalom tagjai közül sokan látogatják a Royal kávéházát és éttermét. Egyre több művész ül megszokott törzsasztalához. Egy hosszú törzsasztalnál nap-nap után mind többen gyülekeznek: kiváló szí­nészek, zenészek, festők, szob­rászok, építészek. Annyian van­nak már, hogy kicsi számukra a Royal, s egy szép napon ott, a törzsasztalnál elhatározzák — művészklubot alapítanak. Az ötlet nemsokára megvaló­sult: a Royal közelében meg­nyílt a Fészek művészklub. Első igazgatója Környei Béla, az akkori idők hírneves operaéne­kese. Atenoristal 909. november 27-én a Royal hangversenyter­mében rendezett, nevezetes Ady-esten énekel egy fiatal, li­pótvárosi amatőr muzsikus, Be­retvás Hugó által megzenésített Ady-dalokat, Ady Endre beve­zető beszéde után. (Reinitz Béla zeneszerző és a költő között akkor keletkezett harag életük végéig nem múlt el!) Krúdy Gyula s más írók emlékezéseiből... A tizenkilencedik század vé­gén és századunk első-második évtizedében nemcsak sok író, újságíró jár a Royalba; többen ott is laknak. Krúdy Gyula írja az „Ady Endre éjszakái"-ban: „Ady már akkor nagybeteg volt, amikor többek közt a Royalba járt. Én, miután történetesen a Royalban laktam, könnyen el­intézhettem a fogadóban, hogy számára olyan extra-szobát te­rítsenek, ahova egyenesen az utcáról lehet bejutni, anélkül, hogy valami kíváncsi vendég za­varná a nyűgös, beteg költőt. Erre a legalkalmasabb volt az a szoba, amelyet ezidőtájt,.Fehér szobá"-nak neveztek. A falon gobelinek, az asztalon kristály és ezüst szerviz, a szellőztető készülék még Révész Béla szi­varjának a füstjét is könnyű­szerrel megszűrte." Krúdy Gyula ír az ugyancsak a Royalban lakó Bródy Sándor híres vacsoráiról, melyen a meg­hívott pesti bohémeken kívül Hatvany Lajos és Bánffy Miklós is részt vett. Évekig lakott a Royalban 18

Next

/
Thumbnails
Contents