Budapest, 1974. (12. évfolyam)

4. szám április - Szabó Gabriella: A magyar kultúra és tudomány épülő központja: a budai Várpalota

A Történeti Múzeum reneszánsz terme XV. századi díszkályha a lovagteremben rendház épületében kap helyet 1976-tól a Színháztudományi és az Irodalomtudományi Intézet. A volt Sándor-palota renoválása is 1976-ra fejeződik be; itt kormányfői fogadó- és tanácskozó termeket rendeznek be. ' Az egész palotát a Kelenföldi Hőerőműből érkező távfűtéssel és modern légkondicionáló berendezésekkel látják el. A volt Honvédelmi Minisztérium épületében étteremkombinát épül, a várhegyi kultúrközpont mintegy másfélezer dolgozója számára. A régmúlt századok történelmi hangulatát idéző bástyák, várfalak, tornyok, árkádok között lovagkori kertek, a középkor kedvelt növényei, virágpadok, rózsával befuttatott rácsozatok, díszkutak teszik tökéletessé az összhatást. A sikló megindítására szintén kész a terv. Teljes felújítása csaknem 50 millió forintot kíván; ehhez még a Clark Ádám tér rendezése is megoldásra vár. Addig is a 16-os autóbuszjáratot kellene sűríteni, főleg a nagy, nyári forgalom idején. (Évente egymillió külföldit vonz máris a Várnegyed.) Határainkon túl, a műemlékvédelem nemzetközi szaktekintélyei is növekvő érdeklődéssel és elismeréssel figyelik, tanulmányozzák a roppant méretű munkát, amely még napjainkban is kínál régészeti meglepetést. Zolnai László, a Budapesti Történeti Múzeum középkori régésze a Szent György téri egykori istállók alatt végzett feltárások során — 1972-ben — a legrégebbi budai városfal száz méternyi összefüggő szakaszára bukkant. E régészeti ritkaság feltárása nyomán módosított tervek szerint ezt a legkorábbi várfalszakaszt és a hozzá délen kapcsolódó körbástyát is beillesztik a Palota Krisztinaváros felőli képébe. * Bár a munkálatok a fent említett helyeken még évekig eltartanak, ezen a nyáron már nem lesznek a látogatók elől elzárt területek a Budai Várpalotában. A nyitott várudvaron helyezik el a középkori és újkori palota monumentális kőemlékeit s a Nemzeti Galéria raktáraiból a jobb sorsot érdemlő értékes szobrokat. Pogány Ö. Gábor, a Galéria főigazgatója is szorgalmazza a szabadtéri szobormúzeum megvalósítását. A parkosított előudvarok, belső kertek, lugasok, díszkutak méltó keretet nyújtanak a képzőművészeti és építőművészeti remekműveknek. A kontinens egyik pompás látnivalója készül a Várhegyen, nagy műgonddal, művészi hozzáértéssel. Mert művészek mindazok, akik részt vesznek ebben a munkában: mérnökök, restaurátorok, régészek, kőfaragók, építészek, kőművesek, csőszerelők, ácsok. Hivatásuk, mesterségük művészei. A Palota jövendő látogatói, csodálói őszinte elismeréssel adózhatnak munkásságuknak. Szabó Gabriella A most feltárt északi kaputorony pincéje