Budapest, 1974. (12. évfolyam)

4. szám április - Szabó Gabriella: A magyar kultúra és tudomány épülő központja: a budai Várpalota

Hétszáz esztendő történelmének gyakran változó, válságból virágzásba s újból romlásba vesző korszakainak színtere a budai Vár. Buda tornyos-bástyás Várának minden köve, minden szeglete megtörtént dolgok őrzője, idézője. A régészek és történészek sokéves, fáradhatatlan munkája, a Palota pincéiben, udvarain, kertjeiben folytatott ásatások feltárták — s tárják — s romjaiban is hűen érzékeltetik a középkori vár feledésbe merült szépségeit. Sok-sok heves vitán érlelt, gondosan kimunkált terv szerint folyik immár huszonöt esztendeje a budai Várpalota helyreállítása. 1948-ban indult meg a bonyolult munkálatokat és rengeteg pénzt igénylő újjáépítés. 1959 decemberében született meg a kormány Gazdasági Bizottságának döntése arról, hogy a volt királyi Palotát a magyar kultúra és tudomány hajlékává kell tenni. Ekkortól új lendületet kapott az 1954 óta szünetelő helyreállítási munka. A roppant feladat, a közben feltárt középkori maradványok, az időközben emelkedő építési költségek miatt mégis elhúzódott az építkezés határideje. A kiemelt egyedi nagyberuházás összege jelentősen megemelkedett. Jelenleg a Gazdasági Bizottság 1969-es határozata nyomán folyik a nagyszabású program megvalósítása. A teljes befejezésre az ötödik ötéves tervben, várhatóan 1978-ban kerülhet sor; a tervezett 1 milliárd 600 millió forintos költséghez ugyanis még félmilliárd forintnyi újabb hitelkeret szükséges. A munka folyik. A Középülettervező Vállalat — főként Jánossy György és Kiss György — tervei alapján a Budavári Palota Beruházó Iroda irányításával tucatnyi építővállalat ötszáznál több szakembere dolgozik a Palota teljes helyreállításán. A tervek szerint egymás után ad-A magyar kultúra és tudomány épülő központja: A budai Várpalota A kupola ' SSjpws, "ÍSp'S •HH A Nemzeti Galéria már elkészült kiállító terme