Budapest, 1974. (12. évfolyam)

4. szám április - Szabó Gabriella: A magyar kultúra és tudomány épülő központja: a budai Várpalota

(Csigó László felvételei) ják át a remekbe készült, újjá­varázsolt épületrészeket, a köl­tözésre váró kulturális intéz­mények új otthonait. Itt, a budai Várhegyen lesz nemcsak az or­szág, de talán egész Európa leg­szebb, legnagyobb, leggazda­gabb kulturális centruma. A Budapesti Történeti Mú­zeum már beköltözött a Palota déli szárnyán levő E-épületbe. A közönség 1968 tavasza óta láthatja a Zsigmond-kori pince­helyiségekben az összekötő lép­csősorok, közlekedő folyosók segítségével bejárható múzeu­mot. Korabeli edények, fegy­verek, használati eszközök, kály­hacsempék, szobortöredékek idézik fel a középkor hangulatát. Zsigmond és Mátyás korát a sok töredékes faragvány mellett leg­szebben a roncsaiból hitelesen helyreállított gótikus nagyte-' rem tárja elénk. És itt láthatók a város ezeréves történetének tárgyi dokumentumai is. Második kulturális intézmé­nyünk, amelynek létfontosságú a költözködés: a Magyar Nem­zeti Galéria. Hiszen a volt Kúria épülete a gyűjtemény egy kis részének bemutatására volt csak alkalmas, s az egyre gyarapodó műalkotások tárolása, restaurá­lása mind lehetetlenebbé vált. A budavári Palota három közép­ső épületében összesen hétezer négyzetméternyi kiállítási teret kap a Galéria, így a teljes magyar képzőművészeti gyűjteményt bemutathatja a közönségnek. A központi kupolaépületben kap helyet az állandó grafikai és éremkiállítás, valamint a kis­plasztikái tárlat. Ettől jobbra, a déli szárnyban lesz a régi magyar képtár és a XX. századi művek otthona. Itt, a volt trónterem­ben helyezik el a hatalmas szár­nyasoltárokat. Az északi szárny­épületben állítják ki a XIX. szá­zadi festményeket, a nagy, tör-Utolsó simítások Helyreállítás a kupola alatt

Next

/
Thumbnails
Contents