Budapest, 1974. (12. évfolyam)
3. szám március - Györffy Lajos: A közlekedés zavaró hatásai
FÓRUM Győrffy Lajos A közlekedés zavaró hatásai Budapesten A budapesti levegőszennyeződés és zajártalom egyik legfőbb forrása a közlekedés. Mint az előidéző okok egyik legjelentősebbjét, a baleseti statisztikák is kiemelkedő helyen említik a közlekedést. Egyfajta megközelítésben a közlekedés minden ágára érvényes, hogy „útvonalakon" bonyolódik le. Ez a megközelítés az előbbi megállapítást a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedésre egyaránt érvényessé teszi. Miután tehát mindenfajta közlekedés útvonalakon bonyolódik le, kedvezőtlen hatása is általában azok mentén vagy közelében, illetve a csomópontokban (a vízi és légi kikötők közvetlen szomszédságában) érezhető leginkább. E csomópontokban valamennyi zavaró hatás fokozottabb, mivel azok nem a folyamatos, egyenletes haladás területei, hanem a lökésszerű, dinamikájában, intenzitásában állandóan változó, vibráló jellegét minduntalan megújító forgalomé. Mindezek mellett éppen a legforgalmasabb útvonalak és csomópontok kö rnyezetét szegélyezik a legtömörebben beépített és legsűrűbben lakott városi területek. A gépjárművek száma s ennek folytán a közúti forgalom mértéke rohamosan növekszik hazánkban —főleg Budapesten! — s így a levegőszennyeződés, a zajártalom és a balesetveszély egyre nagyobb lesz a fővárosban. E növekedés nemcsak közvetlen módon hat kedvezőtlenül, tehát a kibocsátott szennyező és káros anyagok összmennyiségének növekedése, a zajhatás és baleseti veszély fokozódása révén, hanem közvetetten és a linearitást messze túlhaladó arányokban is. A városi forgalomban ugyanis csökken a zavartalan, folyamatos haladás lehetősége, megnövekszik az akadályoztatás mértéke s ezzel együtt a levegőszennyeződés, a zajártalom s a baleseti veszély szempontjából kedvezőtlen üzem- és idegállapotok gyakorisága. Fejlett, a motorizáció szempontjából már a telítettséget megközelítő államokban hallatlan mértékű anyagi áldozatot követel a környezetvédelem. Minden e célból, történő intézkedés az élet védelmét is szolgálja. A levegőszennyeződés, zajártalom és baleseti veszélyek bizonyos mértéke ugyanis már az állampolgárok életének állandósult veszélyeztetéséhez vezet. E veszélyek megelőzése és elhárítása hazánknak, ill.fővárosunknak is gondja, kiemelkedő feladata. Közúti közlekedés A közlekedés légszennyező és zajártalomhatásának foka az egyes útvonalakon lebonyolódó forgalom nagyságának, járműöszszetételének s más forgalmi viszonyoknak a függvénye. Az ártalom mértékének megállapítása, a teendők felmérése sokrétű vizsgálatot, méréseket, kutatásokat tesz szükségessé. A közúti forgalom megismerését a különböző forgalomszámlálások, azok értékelése s a levonható következtetések szolgálják. Budapesten 1970-ben végeztek átfogó közúti forgalomszámlálást. Az adatok feldolgozása során számszerűen megállapították a forgalom nagyságát, területi, útvonali, időbeni és a részt vevő járművek fajták szerinti bontásában. A Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál 1972/73-ban a BLB megbízásából készített „Egyes jelentősebb városi ártalmak Budapesten, I. rész" című munkában levegőszennyeződés és zajártalom szempontjából az átlagos munkanapi forgalom (ÁMNF) adatait vettük figyelembe. Térképi feldolgozásban azokat az útvonalakat illetve útvonalszakaszokat ábrázoltuk (1. ábra), melyeken a forgalomszámlálás eredményei alapján megállapítható, hogy az ÁMNF értéke eléri, vagy meghaladja két irányban a 10 000 E; napot. Ugyanezen a térképen kiemelten jelöltük a 25 000 E/nap, vagy annál nagyobb napi kétirányú forgalmat lebonyolító útvonalszakaszokat. Az alapul vett forgalomszámlálás időszakához legközelebb eső időpontokban a közúti járműállomány Budapesten az alábbiak szerint alakult: Személygépkocsi Motorkerékpár 125 cm: i -en felül Teherszállító és különleges célú járművek Trolibusz Autóbusz Összesen 1970 82 529 1971 101 118 27 476 28 910 35 953 201 1533 167 715 A forgalom adatait egységjárműben dolgozták fel, ábránkon ennek megfelelően is ábrázoltuk azt. A járműegyenértékek a következők: személygépkocsi 1,0 motorkerékpár 0,7 autóbusz 1,8 csuklós autóbusz 2,3 könnyű tehergépkocsi (3,4 t-ig) 1,1 közepes tehergépkocsi (3,5-6,0 t-ig) 1,8 nehéz tehergépkocsi (6,0 t felett) 2,0 pótkocsis, nyerges tehergépkocsi 2,3 traktor, dömper 2,0 Az alábbi felsorolás néhány olyan budapesti útvonalat, illetve útvonalszakaszt mutat be, ahol a forgalomszámlálás idején az ÁMNF értéke két irányban elérte vagy meghaladta a 25 000 E/napot. Sorsz. A számláló-állomás helye ÁMNF (E/nap) Csúcsóra (E/óra) 1. XI. Budaörsi út a Sasadi útnál 26 324 2181 2. XI Budaörsi út 35 519 2796 3. II. Mártírok útja 18. 25 200 2051 4. II. Mártírok útja 2. 26 727 2473 5. Margit hídfő Budán 32 674 2910 6. II. Árpád fejedelem útja 26 546 2345 7. Lánchídfő 26 688 2423 8. V. Tanács körút 12. 36 002 2870 9. V. Erzsébet-híd 32 211 2809 10. XIII. Dózsa György út az aluljárónál 27156 2139 11. VII. Rákóczi út 34. 25 295 2290 12. VI. Rákóczi út 53. 29 447 2454 13. Petőfi hídfő 28 607 2600 14. IX. Soroksári út 20/a 31 283 2442 15. IX. Üllői út 85. 27 868 2408 16. IX. Soroksári út 46. 34 733 3137 A közúti forgalom nagysága önmagában nem elegendő a levegőszennyeződés, a zajártalom és a baleseti veszély mértékének megállapításához, hiszen azt a járművek összetétele (benzinmotoros, dieselmotoros stb.), a forgalom egyenetlenségének, akadályoztatásának foka, a környező területek beépítési intenzitása nagymértékben befolyásolja. Ennek ellenére az eddig összegyűjtött adatok összevetése, az egymáshoz viszonyítás lehetősége, az arányok ismerete már elegendő segítséget nyújt ahhoz, hogy felhívja a figyelmet a leginkább veszélyeztetett területekre, ugyanakkor a vizsgálati munka továbbfejlesztésének is jó alapja legyen. A KÖTUKI — ugyancsak a BLB megbízása alapján — a levegőszennyeződés mértékének megállapítására kilenc helyen műszeres mérést, illetve olyan módszert alkalmazott, melynek segítségével laboratóriumi úton'vált lehetőség az egyes szenynyező komponensek előfordulásainak meghatározására. 28
