Budapest, 1974. (12. évfolyam)

3. szám március - A budapesti általános iskolák jövője III.

Az új pünkösdfürdői hajóállomás (A szerző felvétele) Kiss Zoltán Épül a római-parti árvízvédelmi mű A Kossuth Lajos üdülőpart 1973 nyarán alaposan megváltozott külsővel fogadta vendégeit: a Pünkösdfürdő alatt több száz méter hosszú szakaszon új part épül, benn a Duna-ág medrében. A MAHART úszókotrója szorgalmasan markolja I köbméteres puttonyával a mellette horgonyzó uszályból a szürke dunabogdányi andezit követ, és zúdítja be a folyóba. Mögötte naprólnapra hosszabbodik az új partvonalon épülő folyami vezetőmű. A tekintélyes méretű (6-8 m mély és alapjánál 18-22 m széles) kőprizma első szakaszát már széles homokos kavicsterítés köti össze a régi parttal. Itt épült meg az új pünkösdfürdői hajóállomás is. Lassan kirajzolódnak egy nagyszabású árvízvédelmi mű, s ezzel együtt az üdülőpart új arculatának körvonalai. 408 hektárnyi terület árvízvédelmi biztonsága Hosszú, sok éves műszaki előkészítés eredménye, hogy ez a munka — fővárosunk árvízvédelmi vonalának ebben az évszázadban legnagyobb fejlesztése megindulhatott. De tulajdonképpen miért van szükség rá ? Észak-Budán, az Aranyhegyi patak, a Szentendrei út és a Barát-patak által határolt terület, az ún. Rómaifürdő, Csillaghegy és Békásmegyer keleti része, ez az összesen 408 hektárnyi, jelentős részében beépített, lakott terület a Duna legnagyobb árvíz-szintje, a mértékadó árvízszint alatt fekszik. Ezt a kiterjedt városrészt, ahol már ma is 12 000 lakos él, a Duna felől csak egy keskeny és számos helyen megszakított földgát védi. A sokáig emlékezetes 1965. évi példátlan tartósságú nyári árvíz során csak nagy emberi és gépi erők bevetésével lehetett a gátat megvédeni. Az Aranyhegyi pataktól északra fekvő, árvíz által veszélyeztetett városrész azonban naprólnapra fejlődik, és ez a folyamat a IV. ötéves terv időszakában ugrásszerű lendületet vesz: ide, Békásmegyernek a 11-es főközlekedési út és a Vörös Hadsereg útja között elterülő részére épül a Békásmegyeri lakótelep III-as és IV-es üteme. A néhány év múlva itt lakó tízezrek biztonsága viszont sürgetően megkövetelte, hogy a terület ármentesítése a főváros belső részeivel azonos színvonalú legyen. Ez adta meg a végső lökést a római-parti védmű kiépítésére vonatkozó döntésnek. Kicsinyített Duna-szakasz betonmodellen A FÖMTERV által végzett munkák első részfeladata a folyami vezetőmű tervének elkészítése volt. Az ilyen természetű feladatot a legnagyobb előrelátással és gondossággal sem lehet csak rajzasztalnál jól elkészíteni, hiszen a folyam él: medrét folytonosan építi és rombolja, változik vízszállítása, sebességeloszlása, az általa .szállított görgetett és lebegtetett hordalék mennyisége és minősége. Mindez műszakilag csak jónéhány, időben változó és egymással összefüggő paraméterrel jellemezhető. Ezért arra, hogy előreláthatólag hogyan fogja tűrni az élő folyó a medrében beépítendő hatalmas tömegű vezetőművet, csak a korszerű vízépítési gyakorlatban jól bevált kisminta kísérlet elvégzése és eredményeinek feldolgozása után lehetett válaszolni. A Fővárosi Tanács V. B. Közmű- és Mélyépítési Főigazgatósága a kisminta kísérlet elvégzésével és kiértékelésével a Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési Intézetét bízta meg. A vizsgálatokat az Egyetem udvarán felépített 1:250 vízszintes és 1:50 függőleges kicsinyitésű betonmodellen végezték cl. A pontos mederfelvétel alapján elkészített kicsinyített beton Dunamederben a víz folyamatos áramlását egy szivattyú biztosította. A műszerekkel mért nagytömegű adatsort elektronikus számítógéppel dolgozták fel. A végeredmény megnyugtató volt, igazolta az előzetes terveket; bár szükséges volt azokon kisebb változtatásokat tenni. A szabályozott meder a vizsgálatok szerint egyensúlyban marad, és — ami például az evezősök számára is igen fontos — nem alakulhat ki a part menti sávban olyan sebesség, amely a felfelé evezést nagyon megnehezítené. A gát - és ami mögötte épül Vessünk egy pillantást a műszaki tervekre! A vezetőmű, amelynek már megkezdett építéséről említés történt, egy 40-80 m széles sávot szel le a Dunából, pontosabban annak középvízi medréből. Ezt a területet feltöltik, és az így létrejövő mesterséges folyami terasznak a víz felőli oldalára épül az üdülőparti út szintjénél kb. 2,50 m-rel magasabb árvízvédelmi gát. A tervezők igyekeztek ezt a magasságkülönbséget a gát minél laposabb oldalfelületeivel áthidalni. Az az adottság, hogy a szabályozási vonal a jelenlegi parttól 40-80 m-re a mai folyammederben van, az üdülőpart korszerűsítése szempontjából igen szerencsés: a feltöltésre tervezett széles sáv ugyanis nemcsak a gát elhelyezésére elegendő. A gát mögött egy olyan rendkívül értékes ármentesitett közterület is létrejön, amely — parkosítva — a lankás oldalú gyepesített gáttal és az azon tervezett sétányokkal szerves egységet, az új korszerű rómaiparti üdülőparkot alkotja. A gát testébe magas Duna-vízálláskor beszivárgó vizet a part felőli oldalon megépítendő szivárgórendszer vezeti el. A gáttal párhuzamosan épül meg járulékos létesítményként az üdülőterület gyűjtőcsatornája i amely az üdülők szennyvizét és a part menti területre hulló csapadékvizet egyesített rendszerben, egy közbenső föld alatti átemelőgépház segítségével szállítja a Békásmegyeri lakótelep fő gyűjtőcsatornájába. A műszaki tervezés egyik lényeges részfeladata a part menti vízisporttelepek csónakjai vízrejuttatásának megoldása is, hiszen a széles feltöltött terület, de főleg a gáttest — első pillantásra így tűnik — elvágja a csónakházaktól a vizet. Szerencsére azonban a gát oldalát műszaki okokból és esztétikái szempontól oly lapos hajlásúra tervezték, hogy azon a csónakszállító kocsik a külön e célra tervezett betonpályákon különösebb nehézség nélkül áttolhatok. A gát víz felőli részén pedig a kőrakatba beépítik azokat a hídfészkeket, amelyekhez a kikötő tutajok hídjait rögzítik. Az I. ütem — és a teljes kiépítés A védmű tervezett teljes hossza a Duna-ág mentén 4,8 km. Északi végén a Barát-patak, déli végén az Arany-hegyi-patak visszatöltése zárja le. Ebből elsőként az északi harmadrész, a Munkácsy Mihály utca és a Barát-patak közötti 1,5 km hoszszú szakasz, az ún. I. ütem épül ki 1977-ig, előreláthatólag 225 millió Ft költséggel. Ez a gátszakasz, amely közvetlenül a Békásmegyeri lakótelep ármentesítését szolgálja, a Munkácsy Mihály utca mentén tervezett terméskőburkolatú árvízvédelmi mellvéd-fallal független egységet, ún. árvízvédelmi öblözetet alkot. A következő ütemek építésére 1978-tól folyamatosan kerül sor. A rómairparti árvízvédelmi mű teljes kiépítése a főváros árvízvédelmi vonalának jelenlegi leggyengébb szakaszát szünteti meg; ezen felül ármentesísi a Duna-part és a Vörös Hadsereg útja közötti hullámtérben fekvő üdülőterületet is. A védmű — árvízvédelmi szerepe mellett — lehetővé teszi, hogy a ma még szűkös és rendezetlen Római-part a vízrendezési létesítmények után megépülő széles parksávjával, korszerű közvilágításával, sétányaival és gyepfelületeivel kulturált, minél több ember kikapcsolódására, pihenésére alkalmas üdülőterületté váljék. 9