Budapest, 1973. (11. évfolyam)

1. szám január - Ivan Panev, Szófia Város Népi Tanácsa vb-elnöke: Szófia perspektivikus fejlődése

A városközpont részlete. Balról a Nevszki katedrális, középen a Nemzetgyűlés épülete. MTI Külföldi Képszolgálat Szófia új városközpontjának terve Tartalmilag az egyes pihenési for­mák specifikus környezetének vizsgá­lata a leggazdagabb. Ebből kifolyólag a követelmények két vizsgálat szinté­zisének az eredményéből származnak: — az első a cselekvésgyakorlás jel­lege szerint differenciált pihenés tar­talmát és formáját vizsgálja (aktív és passzív pihenés a parkosított környe­zetben és annak sajátos megnyilvánu­lási formái: játék, séta, pihenés, szó­rakozás stb.), a lakosság korcsoport­jai szerint; — a második a felhasználás módja szerint differenciált parkrendszer ele­meit vizsgálja. A szakemberek megvizsgálták az indokló tényezők, a követelmé­nyek és a funkcionális-területi szerve­zet hatását, amelynek segítségével ki­alakítható Szófia fejlett parkrendsze­rének koncepciója. Ez a koncepció kritériumul szolgál a város parkháló­zata fejlesztése reális lehetőségeinek értékelésére. A parkosítási rendszer mint meg­szakítás nélküli térbeli rendszer nyer megoldást, amely a következő ténye­zőket öleli fel: 1. A meglevő és tervezett közhasz­nálatú parkosított területek. Mind­kettő nagy zöld masszívumot alkot; a jövő parkhálózatának alapját képe­zik, hozzájárulnak a város struktúrájá­nak képzéséhez, a zónásításhoz és alapul szolgálnak a pihenésre alkal­mas helyek számára. 2. A város infrastruktúrájának ser­vitus sávjai és a gyalogos kapcsolatok és zónák. Ezek képezik az elnyúló parkosított kapcsolatok „hálózatát" és hozzájárulnak a település területé­nek tagolásához. 3. A korlátozott társadalmi haszná­latú parkosított területek. E parkosí­tások mélyen behatolnak a lakó- és közterületek, valamint a zónák közé és különböző funkcionális szerepük van (pihenés, sport — a lakónegye­dekben; séta, pihenés — a kórház­parkokban, temetőparkokban stb.). 4. A városi és a város környéki er­dők és parkerdők formálják a város park-keretét, átmenetet alkotnak a természethez és alapját képezik a lakosság pihenésére szolgáló tartó­sabb formáknak. Az egészségügyi és higiéniai köve­telményeknek, valamint a megfelelő lakókörnyezetnek a legoptimálisabb kielégítése alapján kidolgozott kon­cepció a központi városi zónák parko­sítási rendszerére vonatkozik. Zártan beépített zónákat, a belső lakónegye­dek belső udvarainak kialakítását, a parkosított területek kialakítását irá­nyozza elő, amelyek megfelelő szer­vezéssel alkalmassá tehetők a pihenési szükségletek kielégítésére (egyéb szükségletekre is, pl. poroló helyek, szemétgyűjtő helyek, földalatti gará­zsok stb.). Az utcahálózat korlátozott szélessége miatt vizsgálják annak lehe­tőségét is, hogyan lehetséges a gya­logjáró kapcsolatok megteremtése a belső városrészek térségein keresztül. Szükségessé válik a lakás kiszolgálása az ún. hátsó udvarok felől, amelyek betöltik a játszóterek és a rövid ideig tartó pihenés funkcióit, valamint a gyalogjáró kapcsolatok és tevékenysé­gek funkcióit, amelyeket a meglevő utcahálózat nem tud magára vállalni, de a korlátozott számú és területű kerületi ligetek sem. A belső kerüle­tek kis területe szükségessé teszi, hogy a zöldnövényzet számára a magasban biztosítsunk helyet (az épületek hom­lokzati és tetőrészén). Szófiát úgy emlegetik, mint arány­lag sok parkkal rendelkező várost. Az emberek szeretik az erdőket, virágo­kat és általában a természetet; ez lé­nyeges erőforrást jelent a zöld terüle­tek, az erdővédő sávok, parkok és te­rek létrehozásánál. Szófia 1970. évi parkosítási mu­tatói: a város területének 9,24%-át parkosították, ami azt jelenti, hogy minden lakosra 17,2 m2 parkosított terület jut. A 2000. évre ez az arány 25,46%-ra emelkedik és egy lakosra 50,9 m2 parkosított terület jut majd. Szófiában különösen jelentős az utcák zölddel való beültetése terén elért eredmény. Ritkán lehet olyan utcát találni, ahol ne lenne ültetett fasor. Mindez különös arculatot köl­csönöz a városnak és így a zöldnö­vényzet minden polgár számára el­érhető. A város területén 150000 db fát ültettek a sétányok mentén. A zöld területeket minden évben ellát­ják a legkülönbözőbb dekoratív és gyermek berendezésekkel, park ele­mekkel, szobrokkal stb. A hatodik 5 éves terv során, az 1971 —1975-ig tartó évek alatt 220 ha területen fog­juk telepíteni az ún. Déli parkot, amely összeköti a Vitosa hegyet a központi városrésszel. A Szófia körül megvalósuló parko­sítási rendszerről nem kapnánk teljes képet, ha nem említenénk meg azt a hatalmas hegymasszívumot, amely a nagyváros legtöbb kirándulóját vonz­za. E masszívumhoz a következő hegyek tartoznak: Lozen, Ljulin, öreg-hegy és a szép Vitosa. A Vitosa néppark; területe 15 807 ha. Gazdag növényzete, tisztásai, völ­gyei, folyói és sziklái festői látványt nyújtanak a látogatóknak. A kiválóan kiépített, kb. 260 km hosszúságú sétányhálózaton a hegy látogatói eljuthatnak a menedékhá­zakhoz, üdülőkhöz, szállodákhoz, a hegycsúcsokra, morénákhoz, hegyi patakokhoz, tisztásokhoz, erdőkhöz stb. A Fővárosi Tanács sok gondot és megfelelő anyagi eszközt fordít a pi­henés még jobb feltételeinek megte­remtésére. A Vitosán rengeteg turis­taház, menedékház, sílesikló stb. ta­lálható. A hegyre autóbusszal és utas­szállító drótkötélpályával juthatnak föl a látogatók, turisták és sízők. Ünnep- és munkaszüneti napokon a Vitosa Népparkot felkeresők száma eléri a 110 ooo-et. A teljességre való törekvés nélkül, igyekeztünk kifejteni azokat a prob­lémákat, amelyeket a főváros bonyo­lult organizmusának minél jobb funk­cionálása érdekében meg kell olda­nunk. 7 A Vladimir Zaimov lakónegyed. MTI Külföldi Képszolgálat

Next

/
Thumbnails
Contents