Budapest, 1973. (11. évfolyam)

1. szám január - Ivan Panev, Szófia Város Népi Tanácsa vb-elnöke: Szófia perspektivikus fejlődése

A városközpont részlete. Balról a Nevszki katedrális, középen a Nemzetgyűlés épülete. MTI Külföldi Képszolgálat Szófia új városközpontjának terve Tartalmilag az egyes pihenési formák specifikus környezetének vizsgálata a leggazdagabb. Ebből kifolyólag a követelmények két vizsgálat szintézisének az eredményéből származnak: — az első a cselekvésgyakorlás jellege szerint differenciált pihenés tartalmát és formáját vizsgálja (aktív és passzív pihenés a parkosított környezetben és annak sajátos megnyilvánulási formái: játék, séta, pihenés, szórakozás stb.), a lakosság korcsoportjai szerint; — a második a felhasználás módja szerint differenciált parkrendszer elemeit vizsgálja. A szakemberek megvizsgálták az indokló tényezők, a követelmények és a funkcionális-területi szervezet hatását, amelynek segítségével kialakítható Szófia fejlett parkrendszerének koncepciója. Ez a koncepció kritériumul szolgál a város parkhálózata fejlesztése reális lehetőségeinek értékelésére. A parkosítási rendszer mint megszakítás nélküli térbeli rendszer nyer megoldást, amely a következő tényezőket öleli fel: 1. A meglevő és tervezett közhasználatú parkosított területek. Mindkettő nagy zöld masszívumot alkot; a jövő parkhálózatának alapját képezik, hozzájárulnak a város struktúrájának képzéséhez, a zónásításhoz és alapul szolgálnak a pihenésre alkalmas helyek számára. 2. A város infrastruktúrájának servitus sávjai és a gyalogos kapcsolatok és zónák. Ezek képezik az elnyúló parkosított kapcsolatok „hálózatát" és hozzájárulnak a település területének tagolásához. 3. A korlátozott társadalmi használatú parkosított területek. E parkosítások mélyen behatolnak a lakó- és közterületek, valamint a zónák közé és különböző funkcionális szerepük van (pihenés, sport — a lakónegyedekben; séta, pihenés — a kórházparkokban, temetőparkokban stb.). 4. A városi és a város környéki erdők és parkerdők formálják a város park-keretét, átmenetet alkotnak a természethez és alapját képezik a lakosság pihenésére szolgáló tartósabb formáknak. Az egészségügyi és higiéniai követelményeknek, valamint a megfelelő lakókörnyezetnek a legoptimálisabb kielégítése alapján kidolgozott koncepció a központi városi zónák parkosítási rendszerére vonatkozik. Zártan beépített zónákat, a belső lakónegyedek belső udvarainak kialakítását, a parkosított területek kialakítását irányozza elő, amelyek megfelelő szervezéssel alkalmassá tehetők a pihenési szükségletek kielégítésére (egyéb szükségletekre is, pl. poroló helyek, szemétgyűjtő helyek, földalatti garázsok stb.). Az utcahálózat korlátozott szélessége miatt vizsgálják annak lehetőségét is, hogyan lehetséges a gyalogjáró kapcsolatok megteremtése a belső városrészek térségein keresztül. Szükségessé válik a lakás kiszolgálása az ún. hátsó udvarok felől, amelyek betöltik a játszóterek és a rövid ideig tartó pihenés funkcióit, valamint a gyalogjáró kapcsolatok és tevékenységek funkcióit, amelyeket a meglevő utcahálózat nem tud magára vállalni, de a korlátozott számú és területű kerületi ligetek sem. A belső kerületek kis területe szükségessé teszi, hogy a zöldnövényzet számára a magasban biztosítsunk helyet (az épületek homlokzati és tetőrészén). Szófiát úgy emlegetik, mint aránylag sok parkkal rendelkező várost. Az emberek szeretik az erdőket, virágokat és általában a természetet; ez lényeges erőforrást jelent a zöld területek, az erdővédő sávok, parkok és terek létrehozásánál. Szófia 1970. évi parkosítási mutatói: a város területének 9,24%-át parkosították, ami azt jelenti, hogy minden lakosra 17,2 m2

parkosított terület jut. A 2000. évre ez az arány 25,46%-ra emelkedik és egy lakosra 50,9 m2

parkosított terület jut majd. Szófiában különösen jelentős az utcák zölddel való beültetése terén elért eredmény. Ritkán lehet olyan utcát találni, ahol ne lenne ültetett fasor. Mindez különös arculatot kölcsönöz a városnak és így a zöldnövényzet minden polgár számára elérhető. A város területén 150000 db fát ültettek a sétányok mentén. A zöld területeket minden évben ellátják a legkülönbözőbb dekoratív és gyermek berendezésekkel, park elemekkel, szobrokkal stb. A hatodik 5 éves terv során, az 1971 —1975-ig tartó évek alatt 220 ha területen fogjuk telepíteni az ún. Déli parkot, amely összeköti a Vitosa hegyet a központi városrésszel. A Szófia körül megvalósuló parkosítási rendszerről nem kapnánk teljes képet, ha nem említenénk meg azt a hatalmas hegymasszívumot, amely a nagyváros legtöbb kirándulóját vonzza. E masszívumhoz a következő hegyek tartoznak: Lozen, Ljulin, öreg-hegy és a szép Vitosa. A Vitosa néppark; területe 15 807 ha. Gazdag növényzete, tisztásai, völgyei, folyói és sziklái festői látványt nyújtanak a látogatóknak. A kiválóan kiépített, kb. 260 km hosszúságú sétányhálózaton a hegy látogatói eljuthatnak a menedékházakhoz, üdülőkhöz, szállodákhoz, a hegycsúcsokra, morénákhoz, hegyi patakokhoz, tisztásokhoz, erdőkhöz stb. A Fővárosi Tanács sok gondot és megfelelő anyagi eszközt fordít a pihenés még jobb feltételeinek megteremtésére. A Vitosán rengeteg turistaház, menedékház, sílesikló stb. található. A hegyre autóbusszal és utasszállító drótkötélpályával juthatnak föl a látogatók, turisták és sízők. Ünnep- és munkaszüneti napokon a Vitosa Népparkot felkeresők száma eléri a 110 ooo-et. A teljességre való törekvés nélkül, igyekeztünk kifejteni azokat a problémákat, amelyeket a főváros bonyolult organizmusának minél jobb funkcionálása érdekében meg kell oldanunk. 7 A Vladimir Zaimov lakónegyed. MTI Külföldi Képszolgálat