Budapest, 1973. (11. évfolyam)

1. szám január - Ivan Panev, Szófia Város Népi Tanácsa vb-elnöke: Szófia perspektivikus fejlődése

kapcsolatos tudományos tevékenység koncentrációja a makrostrukturális egységekhez tartozó különleges tan­központokkal; az egészségvédelem át­szervezése a külkerületekben létreho­zott hatalmas kórházkomplexusok­ban, amelyek együttműködnek a te­rületi elven alapuló kétfokozatos ren­delőintézeti hálózattal. A lakásfelhasználás megszervezése során előtérbe kerül a lakóterületek intenziv beépítése, az amortizált alap felújítása, a lakásépítkezésnek a ked­vező egészségügyi és higiéniai adott­ságokkal rendelkező területek felé való irányítása, a lakhatóságnak a mindennapi pihenéssel és a periodi­kus ellátással való maximális mérték­ben történő összekapcsolása. A közműhálózatok az infrastruk­túra általános rendszerében kapnak helyet, amelyhez speciális összefüggő útvonalak állnak rendelkezésre. A megnövekedett vízszükségletet a ma­gashegyi forrásokból jövő 140000000 m3 plusz vízmennyiséggel biztosít­juk. Megvalósításra kerül a távfűtés és a gázellátás rendszerének kiépítése is. A város strukturális elemeinek és az agglomerációnak funkcionális egy­bekapcsolása a fő feladat, amelynek a hírközlési-közlekedési rendszert alá­rendeljük. A gépkocsiforgalom távlati lebo­nyolítására a meglevő közlekedési út­hálózat nagymérvű fejlesztését irá­nyoztuk elő, amely gyorsforgalmú vá­rosi főútvonalak építésével jár együtt. A hálózat nyílt rendszerű és termé­szetes folytatását képezi az országos úthálózatnak. A tanulmányok alapját képezik a jövő városi tömegközleke­dési eszközének: a metrónak, amely az autóbusz —közlekedéssel együtt mentesíteni fogja a központi terüle­teket a jelenlegi villamos közlekedés­től. Miután röviden kifejtettem a Szó­fia távlati fejlesztésével kapcsolatos problémákat, engedjék meg, hogy részletesebben ismertessem e problé­mák egyikét: a parkosítási rendszert. A terv a pihenést szolgáló rend­szerek teljes megszervezését java­solja, különös figyelmet fordítva a pi­henésre szánt környezet parkosításá­ra; az egészségügyi-higiéniai követel­mények megvalósítására jelentős anyagi eszközök felhasználását irá­nyozza elő, emellett a szabadidő alatti szociális kapcsolatok fenntartá­sának megfelelő térbeli megszervezé­sére is gondol. Határozat született a Vitosa és Ljulin hegyek aljában meg­indult villa-zóna kiépítésének leállí­tására, amely megtiltja az említett hegyeken átvezető zöld áttöréseket is. Az új villanegyedeket a várostól leg­alább 25 — 30 km-es távolságban kell telepíteni, s az individualista formák­kal szemben a kollektív formákat kell előnyben részesíteni. Szófia parkosítási problémáinak vizsgálata azon megállapítással kez­dődik, hogy a városban meglevő zöld növényzet nem jelenti a parkrendszert és nem egyenlő annak funkcionálásá­val. A felaprózottság, a bizonyos fo­kú rendszertelenség, több esetben a funkcionáláshoz szükséges felszerelés hiánya és a népparkoknak a város építkezésétől való jelentős lemaradása szükségessé tették Szófia parkosítási problémáinak alapvető vizsgálatát. A vizsgálati munka 3 ütemben folyt: — a parkosítási rendszer fejleszté­sére vonatkozó koncepció megterem­tése; — azon reális lehetőségeknek az ér­tékelése, amelyekkel Szófia rendelke­zik az ilyen rendszer létesítésére; — konkrét határozat a rendszer funkcionális-területi megszervezésére, a gondozás színvonalának biztosítá­sára. A parkosítási rendszer koncepciója modelljének létrehozása során 3 alap­vető problémacsoport került megvizs­gálásra: a létrehozást szolgáló ténye­zők csoportja; — azon követelmé­nyek csoportja, amelyeknek meg kell felelnie; — a parkosító rendszernek a mennyiségi és minőségi mutatóival való szükségszerű funkcionális-terü­leti megszervezését tisztázó csoport. A parkosító rendszer létrehozását megalapozó tényezők 3 csoportja: 1. Az első csoportba a természeti tényezők tartoznak. Ide sorolhatók: — A terepviszonyok és azok ele­mei (a Szófiai síkság domborzata és sajátos terepformái, geomorfológiai struktúrája, a terep lejtőinek elemzése az építkezésre való alkalmasság megítélése szempontából). — A Szófiai síkság geológiai és műszaki-geológiai jellemzése lehetővé teszi, hogy megkülönböztessünk építkezésre alkalmas és építkezésre alkalmatlan zónákat. — A talajformákat és a talajviszo­nyokat a megművelhető földterület felhasználására és kategorizálására vo­natkozó törvény alapján mérték fel. — A klíma, a mikroklíma és annak elemei vizsgálata eredményeképpen elkészült a Szófiai síkság mikroklíma­körzetbeosztása. — A természeti tényezők utolsó eleme: a város peremén levő erdő­masszívumok. 2. A parkosítási rendszer létreho­zását meghatározó tényezők második csoportjába az antopogenek tartoz­nak. Ezek: — A légkörszennyeződés és annak a város mikroklímájára gyakorolt ha­tása (ez a nehezen szellőződő Szófiai síkság egyik sajátos problémája); — Szófia zajmegterhelése, amely a közlekedésből és az ipari üzemek által keletkezik, jelenleg és ä 2000. év táv­latában : a parkosítás hatása az átlagos maximális zajszint csökkentésére; — a parkrendszer létrehozását megalapozó antopogen tényezőkhöz tartoznak a meglevő városi területek, amelyek a felhasználás módja szerint differenciálódnak (korlátozottak és szabadok); — egy másik antopogen tényező a város lakhatóvá tételének formái és mutatói; ezek szükségessé teszik a parkosítás specifikus problémáit ma­gába foglaló zónák korlátozását (pl. a város központi zónája). 3. A harmadik indokcsoport a vá­ros fő funkció-szükségleteit öleli fel: a munkát, a lakást, a pihenést, az egyes hálózatokat és rendszereket; a parkosítási rendszer mint infrastruk­túra jelentkezik (vagyis mint szüksé­ges környezet). A munka, a pihenés és a lakha­tás szükségleteinek kielégítése, mint a parkrendszer létesítését in­dokló tényező jelentkezik, de megha­tározott funkcionális és sajátos köve­telményeket is támaszt vele szemben: követelmények a higiénia és egészség­ügy szempontjából; a zöld hálózat, mint az életkörnyezet alkotó eleme iránt támasztott követelmény; a park­hálózat, mint a városi táj alkotó része iránt támasztott követelmény; a park­hálózat, mint a város funkcionális te­rületi szervezetének alkotó eleme iránt támasztott követelmény. a) Az egészségügyi-higiéniai köve­telmények a zajszigeteléshez szüksé­ges servitusokkal, az atmoszféra be­szennyeződése és a kedvezőtlen sze­lek izolálására szolgáló övezetekkel elégíthetők ki. b) A parkosítási rendszernek, mint az ember életkörnyezete alkotórészé­nek vizsgálata szükségessé teszi a sa­játos követelmények funkciók szerinti újbóli megvizsgálását (munka, pihe­nés, életmód). A parkosítás rendsze­rének, mint az alapvető városi funk­ciók realizálódásához szükséges élet­környezet alkotó elemének értékelé,­sére és a fejlesztési mutatók tisztázá­sára is sor kerül. c) A parkosítási rendszer a városi táj kialakítására szolgáló eszköz. Ilyen értelemben specifikus és esztétikai követelményeket támasztunk vele szemben. A sajátos követelmények hozzájárulnak a városi terület inten­zitásának növeléséhez az állomány­fajta differenciálása és a város zónán­kénti parkosítási módszere révén. A parkosítás rendszerével szemben tá­masztott esztétikai követelmények akkor jelentkeznek, amikor a társa­dalmi központok, a gyalogjáró útsza­kaszok parkosításáról van szó, amikor a városi táj statikus felfogású pontjai körül történik a zöldtelepítés. E vizsgálat során kijelölték a város azon zónáit, amelyekkel szemben a város terjedelmi-térbeli kompozíciója szempontjából fokozottak a parkosí­tási követelmények. d) A parkosítási rendszerrel, mint a város funkcionális-területi szervezé­sének elemével szembeni követelmé­nyek a legsokoldalúbb problémakört vetik fel: — a felosztó rendszerrel, mint a város alkatát meghatározó elemmel szemben támasztott követelménye­ket; — mint az egyéb rendszerek és há­lózatok infrastruktúráját; — mint a pihenés egyes formáinak sajátos környezetét. A parkosítás aktív hatást gyakorol a város makrostruktúrájára a Nyu­gati és Déli parkok hatalmas zöld be­ékelődésein keresztül, amelyek reali­zálják a Vitosa és Ljulin hegyeken levő erdőségeknek a város zöld terü­leteivel való összeköttetését valamint a különböző funkcionális rendel­tetésű parkosított közterületek vég­telen sorozatának a városba való behatolása révén; a Trákia és Hemus (E5 és E20) gyorsforgalmú főút­vonalak és a város északi ipari zónája körüli nagy parkosítás révén. A parkosítás folytonosságával szemben támasztott követelmények, a beékelődő hatalmas zöld területek és a servitus parkosítások közötti kap­csolatok kellően tagolják a város struk­túráját és hozzájárulnak az egyes ur­banizációs egységek elkülönüléséhez. Vizsgálat tárgyát képezte a parko­sítási rendszernek a sporttal, az att­rakciós pihenés rendszerével, a kór­házak és gyermekintézmények háló­zatával, a szociális biztosítás körébe tartozó egyes lakhatási formákkal (szeretetotthonok, rokkant ottho­nok, speciális panziók stb.) való kap­csolata.

Next

/
Thumbnails
Contents