Budapest, 1973. (11. évfolyam)

1. szám január - Ivan Panev, Szófia Város Népi Tanácsa vb-elnöke: Szófia perspektivikus fejlődése

kapcsolatos tudományos tevékenység koncentrációja a makrostrukturális egységekhez tartozó különleges tanközpontokkal; az egészségvédelem átszervezése a külkerületekben létrehozott hatalmas kórházkomplexusokban, amelyek együttműködnek a területi elven alapuló kétfokozatos rendelőintézeti hálózattal. A lakásfelhasználás megszervezése során előtérbe kerül a lakóterületek intenziv beépítése, az amortizált alap felújítása, a lakásépítkezésnek a kedvező egészségügyi és higiéniai adottságokkal rendelkező területek felé való irányítása, a lakhatóságnak a mindennapi pihenéssel és a periodikus ellátással való maximális mértékben történő összekapcsolása. A közműhálózatok az infrastruktúra általános rendszerében kapnak helyet, amelyhez speciális összefüggő útvonalak állnak rendelkezésre. A megnövekedett vízszükségletet a magashegyi forrásokból jövő 140000000 m3

plusz vízmennyiséggel biztosítjuk. Megvalósításra kerül a távfűtés és a gázellátás rendszerének kiépítése is. A város strukturális elemeinek és az agglomerációnak funkcionális egybekapcsolása a fő feladat, amelynek a hírközlési-közlekedési rendszert alárendeljük. A gépkocsiforgalom távlati lebonyolítására a meglevő közlekedési úthálózat nagymérvű fejlesztését irányoztuk elő, amely gyorsforgalmú városi főútvonalak építésével jár együtt. A hálózat nyílt rendszerű és természetes folytatását képezi az országos úthálózatnak. A tanulmányok alapját képezik a jövő városi tömegközlekedési eszközének: a metrónak, amely az autóbusz —közlekedéssel együtt mentesíteni fogja a központi területeket a jelenlegi villamos közlekedéstől. Miután röviden kifejtettem a Szófia távlati fejlesztésével kapcsolatos problémákat, engedjék meg, hogy részletesebben ismertessem e problémák egyikét: a parkosítási rendszert. A terv a pihenést szolgáló rendszerek teljes megszervezését javasolja, különös figyelmet fordítva a pihenésre szánt környezet parkosítására; az egészségügyi-higiéniai követelmények megvalósítására jelentős anyagi eszközök felhasználását irányozza elő, emellett a szabadidő alatti szociális kapcsolatok fenntartásának megfelelő térbeli megszervezésére is gondol. Határozat született a Vitosa és Ljulin hegyek aljában megindult villa-zóna kiépítésének leállítására, amely megtiltja az említett hegyeken átvezető zöld áttöréseket is. Az új villanegyedeket a várostól legalább 25 — 30 km-es távolságban kell telepíteni, s az individualista formákkal szemben a kollektív formákat kell előnyben részesíteni. Szófia parkosítási problémáinak vizsgálata azon megállapítással kezdődik, hogy a városban meglevő zöld növényzet nem jelenti a parkrendszert és nem egyenlő annak funkcionálásával. A felaprózottság, a bizonyos fokú rendszertelenség, több esetben a funkcionáláshoz szükséges felszerelés hiánya és a népparkoknak a város építkezésétől való jelentős lemaradása szükségessé tették Szófia parkosítási problémáinak alapvető vizsgálatát. A vizsgálati munka 3 ütemben folyt: — a parkosítási rendszer fejlesztésére vonatkozó koncepció megteremtése; — azon reális lehetőségeknek az értékelése, amelyekkel Szófia rendelkezik az ilyen rendszer létesítésére; — konkrét határozat a rendszer funkcionális-területi megszervezésére, a gondozás színvonalának biztosítására. A parkosítási rendszer koncepciója modelljének létrehozása során 3 alapvető problémacsoport került megvizsgálásra: a létrehozást szolgáló tényezők csoportja; — azon követelmények csoportja, amelyeknek meg kell felelnie; — a parkosító rendszernek a mennyiségi és minőségi mutatóival való szükségszerű funkcionális-területi megszervezését tisztázó csoport. A parkosító rendszer létrehozását megalapozó tényezők 3 csoportja: 1. Az első csoportba a természeti tényezők tartoznak. Ide sorolhatók: — A terepviszonyok és azok elemei (a Szófiai síkság domborzata és sajátos terepformái, geomorfológiai struktúrája, a terep lejtőinek elemzése az építkezésre való alkalmasság megítélése szempontából). — A Szófiai síkság geológiai és műszaki-geológiai jellemzése lehetővé teszi, hogy megkülönböztessünk építkezésre alkalmas és építkezésre alkalmatlan zónákat. — A talajformákat és a talajviszonyokat a megművelhető földterület felhasználására és kategorizálására vonatkozó törvény alapján mérték fel. — A klíma, a mikroklíma és annak elemei vizsgálata eredményeképpen elkészült a Szófiai síkság mikroklímakörzetbeosztása. — A természeti tényezők utolsó eleme: a város peremén levő erdőmasszívumok. 2. A parkosítási rendszer létrehozását meghatározó tényezők második csoportjába az antopogenek tartoznak. Ezek: — A légkörszennyeződés és annak a város mikroklímájára gyakorolt hatása (ez a nehezen szellőződő Szófiai síkság egyik sajátos problémája); — Szófia zajmegterhelése, amely a közlekedésből és az ipari üzemek által keletkezik, jelenleg és ä 2000. év távlatában : a parkosítás hatása az átlagos maximális zajszint csökkentésére; — a parkrendszer létrehozását megalapozó antopogen tényezőkhöz tartoznak a meglevő városi területek, amelyek a felhasználás módja szerint differenciálódnak (korlátozottak és szabadok); — egy másik antopogen tényező a város lakhatóvá tételének formái és mutatói; ezek szükségessé teszik a parkosítás specifikus problémáit magába foglaló zónák korlátozását (pl. a város központi zónája). 3. A harmadik indokcsoport a város fő funkció-szükségleteit öleli fel: a munkát, a lakást, a pihenést, az egyes hálózatokat és rendszereket; a parkosítási rendszer mint infrastruktúra jelentkezik (vagyis mint szükséges környezet). A munka, a pihenés és a lakhatás szükségleteinek kielégítése, mint a parkrendszer létesítését indokló tényező jelentkezik, de meghatározott funkcionális és sajátos követelményeket is támaszt vele szemben: követelmények a higiénia és egészségügy szempontjából; a zöld hálózat, mint az életkörnyezet alkotó eleme iránt támasztott követelmény; a parkhálózat, mint a városi táj alkotó része iránt támasztott követelmény; a parkhálózat, mint a város funkcionális területi szervezetének alkotó eleme iránt támasztott követelmény. a) Az egészségügyi-higiéniai követelmények a zajszigeteléshez szükséges servitusokkal, az atmoszféra beszennyeződése és a kedvezőtlen szelek izolálására szolgáló övezetekkel elégíthetők ki. b) A parkosítási rendszernek, mint az ember életkörnyezete alkotórészének vizsgálata szükségessé teszi a sajátos követelmények funkciók szerinti újbóli megvizsgálását (munka, pihenés, életmód). A parkosítás rendszerének, mint az alapvető városi funkciók realizálódásához szükséges életkörnyezet alkotó elemének értékelé,sére és a fejlesztési mutatók tisztázására is sor kerül. c) A parkosítási rendszer a városi táj kialakítására szolgáló eszköz. Ilyen értelemben specifikus és esztétikai követelményeket támasztunk vele szemben. A sajátos követelmények hozzájárulnak a városi terület intenzitásának növeléséhez az állományfajta differenciálása és a város zónánkénti parkosítási módszere révén. A parkosítás rendszerével szemben támasztott esztétikai követelmények akkor jelentkeznek, amikor a társadalmi központok, a gyalogjáró útszakaszok parkosításáról van szó, amikor a városi táj statikus felfogású pontjai körül történik a zöldtelepítés. E vizsgálat során kijelölték a város azon zónáit, amelyekkel szemben a város terjedelmi-térbeli kompozíciója szempontjából fokozottak a parkosítási követelmények. d) A parkosítási rendszerrel, mint a város funkcionális-területi szervezésének elemével szembeni követelmények a legsokoldalúbb problémakört vetik fel: — a felosztó rendszerrel, mint a város alkatát meghatározó elemmel szemben támasztott követelményeket; — mint az egyéb rendszerek és hálózatok infrastruktúráját; — mint a pihenés egyes formáinak sajátos környezetét. A parkosítás aktív hatást gyakorol a város makrostruktúrájára a Nyugati és Déli parkok hatalmas zöld beékelődésein keresztül, amelyek realizálják a Vitosa és Ljulin hegyeken levő erdőségeknek a város zöld területeivel való összeköttetését valamint a különböző funkcionális rendeltetésű parkosított közterületek végtelen sorozatának a városba való behatolása révén; a Trákia és Hemus (E5 és E20) gyorsforgalmú főútvonalak és a város északi ipari zónája körüli nagy parkosítás révén. A parkosítás folytonosságával szemben támasztott követelmények, a beékelődő hatalmas zöld területek és a servitus parkosítások közötti kapcsolatok kellően tagolják a város struktúráját és hozzájárulnak az egyes urbanizációs egységek elkülönüléséhez. Vizsgálat tárgyát képezte a parkosítási rendszernek a sporttal, az attrakciós pihenés rendszerével, a kórházak és gyermekintézmények hálózatával, a szociális biztosítás körébe tartozó egyes lakhatási formákkal (szeretetotthonok, rokkant otthonok, speciális panziók stb.) való kapcsolata.