Budapest, 1973. (11. évfolyam)

1. szám január - Ivan Panev, Szófia Város Népi Tanácsa vb-elnöke: Szófia perspektivikus fejlődése

Ivan Panev, Szófia Város Népi Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnöke Szófia perspektivikus fejlődése és a zöldterületek Szófia sok évszázados létezése, történelmi múltja, fejlődése és telepítési struktúrája, valamint a virágzását és hanyatlását jelző, a társadalmigazdasági átalakulás különböző szakaszaiban elszenvedett modifikáció sokoldalú és elmélyült tanulmányozásra készteti városunk vezetőit. A török rabság alól való felszabadulás a várost teljes elmaradottságban, elhanyagolt állapotban találta, kb. 18 ezer lakossal. Az első városépítési és városrendezési intézkedésekre rögtön a felszabadulás után sor került. 1879-1881 között dolgozták ki az első teljes utcaszabályozási tervet. A terv nem ölelte fel a jövőbeni terjeszkedéshez szükséges területeket, ezért az 1888 1917 közötti időszak alatt többször átdolgozásra került. A város majdnem valamennyi irányban újonnan tervezett városrészekkel bővült. Az 1934-ben Szófia kiépítéséről hozott törvényrendelet értelmében a szófiai Városháza megbízást kapott az első általános városrendezési terv kidolgozására. A terv 1938-ra elkészült. A terv igen sok hibája és hiányossága miatt — főleg az egyes helyi adottságok figyelmen kívül hagyása és a rossz gazdasági megalapozottság miatt — nem került kivitelezésre. Szófia rendkívül gyors fejlődése 1944. szeptember 9-e, a népi hatalom megteremtése után következett be. Az ország társadalmi-gazdasági és politikai életében végbement gyökeres változások újabb és sokkal bonyo*Az európai fővárosok vezetőinek budapesti találkozójára a résztvevők előadásokat készítettek. Ügy gondoljuk, szolgálatot teszünk olvasóinknak, ha az előadások szövegét — azok terjedelmétől függően kisebb-nagyobb rövidítéssel — folyamatosan közreadjuk. lultabb feladatokat róttak a fővárosra. Már 1945-ben sor került az új általános városépítési terv kidolgozására. E tervvel leraktuk a főváros szocialista építésének alapjait. Első ízben merült fel az a kérdés, hogyan lehet megszüntetni a különbséget az aránylag jól kiépített és közművesített központi városrész és az elmaradott külterületek között. Az említett terv — pozitív vonásai és egy sor helyes feltevése ellenére —, nem oldotta meg a város főbb problémáit, mint például a lakosság növekedésének és a növekedés tempójának kérdését, a város ipari fejlődésének sajátosságaival és méreteivel kapcsolatos kérdéseket stb. Ezek és kiváltképpen a belváros egyéb megoldatlan problémái szükségessé tették egy újabb általános terv kidolgozását. Erre 1956-ban került sor. A terv 1961-ben készült el és ugyanabban az évben törvényerőre emelkedett. Ám ezt a tervet is túlhaladta a fejlődés. Az élet valamennyi területén bekövetkezett rendkívül dinamikus fejlődés, a műszaki forradalom eredményei mind hozzájárultak ahhoz, hogy a jóváhagyott tervet fő mutatóiban már 1970-ben teljesítettük. E folyamatok főleg a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága történelmi jelentőségű Áprilisi Plénuma után bontakoztak ki a társadalmi, gazdasági és kulturális élet valamennyi szférájában. Ez megteremtette az előfeltételeket Szófia új városfejlesztési tervének kidolgozásához; szem előtt tartva elsősorban a városépítési eszme, a tervezés, a korszerű szocialista társadalom követelményei terén végbement minőségileg új változásokat. Országos viszonylatban Szófia az ország urbanizációs fő tengelyrendszerében a csomópont szerepét tölti be. Az utóbbi 25 év alatti növekedése és fejlődése révén az ország legnagyobb gazdasági, tudományos, politikai, kulturális és adminisztrációs központjává vált. A társadalmi alapok koncentrációja és a szakképzett munkaerő megteremtették a feltételeket a termelőerők ágazatok szerinti, harmonikus megszervezéséhez. Az anyagi termelés ágazati fejlődésének rendkívül gyors tempója, a műszaki-tudományos potencia koncentrációja, a város adminisztrációs és politikai funkcióinak a fejlődése nemcsak a lakosság megnövekedését eredményezte az 1946 —1965-ig eltelt időszak alatt, hanem a város területének óriási megnövekedését is. Ezzel egyidejűleg egy sor probléma merült fel, amelyekre megoldást kellett találnunk. Ilyenek pl.: a lakásprobléma, hírközlési-közlekedési kérdések, a közellátás rendszerének tökéletesítése és továbbfejlesztése, az életkörnyezet, a levegő-, víz- és talajszennyeződés kérdései stb. A Fővárosi Tanács mellett különálló igazgatóságot (GENPLAN) hoztunk létre. A városépítési, az általános hírközlési és közlekedési tervek felölelik Szófia és a hozzátartozó körzetek teljes fejlesztési koncepcióját, a 2000. évig előrevetítve. Kiváló szakemberek és intézetek széles körű bevonásával sokoldalúan tanulmányoztuk az alábbi kérdéseket: — migrációs folyamatok Szófiának az országgal, a nyugati gazdasági körzetekkel, leginkább a Szófia — Pernik alkörzettel való funkcionális és gazdasági kapcsolataiban; — a szociális-gazdasági fejlődés irányzatai; e tekintetben rendkívül hasznos munkát végzett a Bolgár Tudományos Akadémia azzal, hogy szemléltető vázlatot készített az alkörzetek termelőerőinek megoszlásáról, az 1990-es évekre vonatkoztatva; — az alkörzet települési rendszerének fejlődési tendenciája; — Szófia fejlődését ösztönző és korlátozó tényezők komplexusa; — Szófia és a szófiai völgykatlansíkság sajátos műszaki-telepítési és területi-funkcionális tanulmányozása. E vizsgálatok szerint Szófia nagy területekre hat igen intenzíven; s fő mutatóiban Európa legjobban rendezett városai közé sorolható. Részletesen elemezték a lakosság és az urbanizáció, a parkosítási rendszer, a zónásítás és struktúraképzés, a városterület határai, a társadalmi központok, a zöldhálózat, a környezetviszonyok stb. problémáit. Kidolgoztak az építkezésekre vonatkozó több fontos térbeli-terjedelmi alapelvet is, amelyek a terjedelmi akcentust hangsúlyozzák, mind a központi rendszer elemeiben, mind a panoráma értékelésében; a természetes környezettel való összhang érdekében a Vitosa hegy felé terjeszkedő épületek emeletszámának csökkentését határozták el. Az elképzeléseket az alábbiak jellemzik: a nagyiparnak (országos) a lakókörzeteken kívül való elhelyezése és az ártalmatlan iparágaknak a felépült lakóházak közelében való fejlesztése; a fontos funkcionális kapcsolatok függvényében területileg kijelölt, profilírozott tudományos központok létrehozása; a felsőoktatás és a vele 5 Hz európai fővárosok vezetűinek tallózója, Budapest 1972