Budapest, 1973. (11. évfolyam)
2. szám február - A címlapon: Czeizing Laics felvétele
eredményeképpen megszűnőben vannak a járványos gyermekbénulás (poliomyelitis) következményei is. Az elmúlt évtized intenzív megelőző erőfeszítései tükröződnek a rheumás láz és a rheumás eredetű szívbetegség háttérbe szorulásában is. Magas viszont az anyagcsere és belsőelválasztású mirigyek megbetegedéseiben szenvedő, az idegbeteg, az orthopéd elváltozást (gerincgörbülés, lúdtalp) mutató, rosszul látó, beszédhibás gyermekek száma. Magyarországon 1949 óta a golyva-endémiás területeken (ahol az iskolások több mint 20%-a golyvás volt) jódozott konyhasó adagolást vezettek be. Budapesten ezt csak fakultatíve alkalmazzák, de így is mintegy 7 000 q jódozott só fogyott 1971-ben. A megelőző eljárás hatására a 6—10 éves fiúk golyvás megbetegedésének aránya lényegesen csökkent. Igen fontos feladat gyermekkorban a fogászati megbetegedések megelőzése és kezelése is. A budapesti 2 évesek 14,4%-a, az óvodások 67,3 %-a, az általános iskolások 91,7 %-a szuvas (carieses) fogú. A gyermekfogászati hálózat orvosai 1961-ben az általános iskolások 57,1 %-át, 1971-ben 86,5 %-át részesítették kezelésben. A szuvasodás megelőzésére 1969 óta — kísérletképpen — a közösségben nevelt 0—6 éves gyermekeknek fluor tartalmú gyógyszert adagolunk. A serdülők és ifjak egészségi állapota Az utóbbi évek egészségügyi munkájában az újszülöttkorúaké mellett a serdülőkorúak egészségvédelme kiemelt fontosságú területté vált. A szakmunkás tanulók felvételi vizsgálatának adatai megközelítő képet nyújtanak a serdülőkorúak egészségügyi helyezetéről: kb. 20%-uk szenved szervi elváltozásban, melyek közül igen jelentős a súlyos látáscsökkenés. A serdülőkor a reprodukciót veszélyeztető szokások, magatartásformák kialakulásának ideje, melyekből komoly, tartós ártalmak származhatnak. Ilyen veszélyt jelenthetnek a szekszuális úton szerzett fertőzések. Ezek korántsem szorítkoznak a klasszikus értelemben vett nemibetegségekre; bár ezek is világszerte elsősorban a serdülő korosztály tagjai közt terjednek. A budapesti tapasztalatok ugyanezt bizonyítják. Míg 1955-ben az összes kankós betegeknek csak 6 %-a volt 20 évnél fiatalabb fiú, illetve xi,9 %-a volt hasonló korú lány, ez az arányszám — folyamatosan emelkedve — 1971-ben fiúknál i7,8°/0 -ot, a lányoknál 36%-ot ért el. Figyelmeztető, hogy — széles körű fővárosi felmérés alapján — a nemi életet élő fiatal lányok igen nagy része (48 5 2 % -a) szenved gyulladásos nőgyógyászati megbetegedésben, míg az absztinensek körében az ilyen panaszok ritkák. Reprezentatív felmérések szerint a pubertáskorú leánygyermekeknél 3,6%-ban találtak nem hagyományos nemibeteg-fertőzöttséget (trychomonas vaginalis). Ez a körülmény azért figyelemre méltó, mivel a meddőség okai közt leggyakrabban az ilyen fertőzések szerepelnek ; s a meddő házaspárok aránya (kb. 15%) az utóbbi években sem csökkent. Fel kell figyelnünk az alkoholfogyasztás és a dohányzás szokásának gyors terjedésére a fiatalok körében. A hatvanas évek elején a 18—20 éves nők 15—20 %-a dohányzott rendszeresen a fővárosban; ma ezen korosztály 74 %-a dohányzik. Ezt azért emeljük ki, mert a dohányzás a koraszülés jelentős okaként szerepel hazánkban is. Míg a nem dohányzó terhesek gyermekei között 1968-ban 10,3 % volt a koraszülött, az erős dohányosoknál 22,4 %-os koraszülési gyakoriságot észleltek. Ez természetesen a csecsemőhalandóságot is jelentősen befolyásolja. Összefoglalva: az ismertetett adatok szerint a demográfiai mutatók alakulása szempontjából sem közömbös, hogy a terhesség megtartása mennyire válik a család és az egész társadalom központi kérdésévé, s hogy a nem kívánt terhesség elkerülése érdekében milyen módszereket vesznek igénybe; hiszen mindez a későbbiekben a kívánt terhesség megtartását, és megfelelő kiviselésével az egészséges utód létrehozását jelentősen befolyásolja. A gyermekkorú lakosság egészségügyi helyzetével kapcsolatban a legtöbb problémát a nagyszámú koraszülött ellátása, ennek következtében a nagyobb számú károsodott idegrendszerü gyermekek kezelése és az életben maradt elmefogyatékos gyermekek intézeti elhelyezése jelenti. Növekvő feladatot ró az egészségügyi hálózatra a sérülékeny serdülőkorúak gondozása. E jelenségek csak egészségügyi gondoskodással nem szüntethetők meg. Társadalmi szintű összefogás és nevelő, magatartásformáló munka szükséges a helyzet megjavításához. (Folytatjuk) A gyermekkörzeti orvosi ellátás mutatói Év Körzeti gyermekorvosok száma 1 körzeti gyermekorvosra jutó 0—14 éves Betegrendelésen összes vizsgálatok száma 1 betegre jutó rend. idő Preventív és beteglátogatás Szaktanácsadáson összes bemut. 1 gondozottra jutó Év Körzeti gyermekorvosok száma 1 körzeti gyermekorvosra jutó 0—14 éves Betegrendelésen összes vizsgálatok száma 1 betegre jutó rend. idő Preventív és beteglátogatás Szaktanácsadáson összes bemut. tanácsadási idő bemutatás szám 196S 222 1371 1 387 971 6,7 222 452 357 272 7,6 1,2 1966 237 1 316 425 7,1 231 519 363 272 7,9 1,2 1967 253 1 293 799 7,3 248 897 356 453 8,3 1,2 1968 263 1 254 794 7,6 292 603 436 915 6,9 1,7 1969 272 1036 1 198 292 7,9 311 258 434 834 7,0 1,7 1970 276 1 295 151 7,6 340 767 438 632 7,0 1,8
