Budapest, 1973. (11. évfolyam)

2. szám február - A címlapon: Czeizing Laics felvétele

közvetlen („korai") szövődménnyel jár, ami miatt a vetélő nő fekvőbetegként hosszabbrövidebb kórházi vagy otthoni gyógykezelésre szorul. A „késői" szövődmények számát csak megközelítően lehet felbecsülni; annyi bizonyos, hogy ezek számban és jelentőségben meghaladják az előbb említetteket. A meddőség, a koraszülésre és elvetélésre való hajlam, a krónikus nőgyógyászati gyulladás és az anyai funkciókat érintő személyiség-károsodás az utódok létét és épségét is veszélyezteti. A művi vetélések számának csökkentése, az ésszerű családtervezés és a fogamzásgátlás elterjesztése ezért tartozik legfontosabb feladataink közé. Noha Budapesten 1971 végén már 60 510 nő alkalmazta a fogamzásgátló tablettákat, a művi vetélés elleni küzdelemben eddig mégsem tudtunk jelentős sikert elérni. Pedig az anyák, nők körében végzett megelőző és nevelőmunka eredményessége nélkül nem remélhetjük gyermekeink egészségi állapotának jelentős javulását. Az újszülöttek és a csecsemők egészségi állapota. Az egészségvédelem hatékonyságának fontos mérőszáma a csecsemőhalandóság. Budapest korábbi kedvező helyzete e tekintetben a hatvanas évek elején megszűnt, s jelenleg a csecsemőhalandóság országos átlaga jobb a fővárosinál. Míg az 1 —12 hónapos (ún. „késői") csecsemőhalálozás értékét nemzetközi összehasonlításban is kedvező szintre sikerült csökkenteni, újszülötthalandóságunk változatlan, és az európai országok sorában csaknem a legmagasabb érték. E jelenség mögött az eddig évről évre emelkedő és jelenleg is igen magas (13%) koraszülött arány következményeit kell keresnünk. Ez magyarázza azt a látszólagos ellentmondást is, hogy bár Budapesten minden születési súlycsoport életkilátása kedvezőbb mint vidéken, a teljes csecsemőhalálozási arányszám ott mégis alacsonyabb. A budapesti nagy koraszülött-gyakoriság — mivel többféle ok hatásáról van szó — magával vonja az újszülötthalandóságban fontos szerepet játszó egyéb betegségek (fejlődési rendellenesség, szülési sérülés) jelentőségének növekedését is. Mindhárom tényező nemcsak a halandóságot növeli, hanem az életben maradó fogyatékos gyermekek számát is. A különböző felmérések szerint a fővárosban a volt koraszülöttek 14%-a súlyos, 27%-a enyhébb szervi idegrendszeri vagy érzékszervi károsodásban szenved. (E rendellenességek gyakorisága az átlagos népességben csak 3—4%.) Koraszülött volt az iskolaéretlen 6 évesek 20%-a, a kisegítő iskolát igénylők 34%-a, a képezhetetlen értelmi fogyatékosok 30%-a, az agyi sérülés miatt mozgásfogyatékosok (spasztikus bénultak) csaknem 90%-a. (Itt említjük meg, hogy csaknem megoldhatatlan feladatot jelent a súlyos elmefogyatékos gyermekek intézeti elhelyezése.) A koraszülést előidéző tényezők közül alaposan tanulmányozott, kiemelkedő jelentőségű a művi vetélés és a dohányzás károsító hatása; de a súlyos budapesti helyzetért más, kevésbé felderített ártalmak is felelősek. Az anya- és gyermekvédelem eredményesen vette fel a küzdelmet a külső kórokozó tényezők okozta ún. szerzett csecsemőbetegségekkel. Kedvezően befolyásolta a csecsemők egészségi helyzetét az anyasági segély bevezetése. Ám az ún. endogén („belső") kórokok kiküszöbölése a hagyományos módszerekkel eddig nem sikerült. Az újabb kutatások bizonyítják, hogy az ilyen károsodások nagy része a terhességet megelőző időben ható ártalommal hozhatók összefüggésbe, helytelen szokásokkal és magatartási típussal áll kapcsolatban. Ezek kiküszöbölése egyre inkább túlnő az orvosi gondoskodás körén: társadalmi szintű védelmet és nevelő munkát követel. Az iskolások egészségi állapota A gyermekkori halálozás Budapesten kedvezően alakult. Okai közül eltűnőben vannak a fertőzések, és egyre inkább előtérbe kerülnek azok a nehezen leküzdhető tényezők (baleset, daganat), amelyek a gazdaságilag fejlett országok halandóságára jellemzőek. Az iskolaérettségi vizsgálatok és a VIII. osztályt végző tanulók szűrővizsgálata megbízható képet ad a 6 évesek és a 13—14 évesek egészségi állapotáról. A gyermekkori gümőkor a gyermekegészségügyi szolgálat, által végzett rendszeres szűrés (tuberkulintapasz, ill. ernyőfénykép) és a BCG oltásrendszer hatására szinte teljesen eltűnt: Budapesten 1970-ben 10; 1971-ben mindössze 9 tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket vettek kezelésbe. A rendszeres védőoltások Művi vetélés hatása az újszülöttkori halandóságra (Magyarország, 1968) 1000 élveszülésre jutó 0—6 napos halálozás Vetélése nem volt: első terhesség nem első terhesség 1 vetélése volt 2 vetélése volt 3 vetélése volt 4 vetélése volt Csigó László felvételei