Budapest, 1973. (11. évfolyam)

2. szám február - A címlapon: Czeizing Laics felvétele

Az anyák és gyermekek egészségügyi helyzete A fővárosi anya- és gyermekvédelem az elmúlt évtizedben jelentős szervezeti változáson ment keresztül; ennek eredményei a halandósági és megbetegedési viszonyok alakulásával jól mérhetők. Súlyos gondokkal küzdünk azonban a reprodukcióval kapcsolatos demográfiai (népmozgalmi) jelentések kedvezőtlen irányú változásai miatt. Az egészségügyi munka minőségi változását mégis elsősorban az jelzi, hogy míg néhány éve mindkét szakterületen még a közvetlen életveszély elhárítása volt a fő feladat, ma az egészségügyi hálózattól egyre inkább az egészség megóvását és fokozását várják el. Az anyák, a nők egészségi állapota Az elmúlt években Magyarországon és Budapesten egyaránt jelentősen csökkent a terhesség, a szülés és a vetélés miatt bekövetkező ún. anyai halálozás. 1950-ben az ilyen okokra visszavezethető 173 hazai halálesetből még 28 Budapesten történt; 1965-ben a fővárosban már csak tízen, 1971-ben heten haltak meg a fent említett okok miatt. Hasonló arányú csökkenés tapasztalható országosan is. Ez főleg a bűnös vetélések számának csökkenésével, a fertőzések gyógyításában elért tudományos haladással, az általánossá vált terhesgondozó-tevékenység és az intézeti szülés eredményeivel magyarázható. A veszélyeztetett terhesek aránya alig változott (1962: 25,8%, 1965: 32,9%, i97i: 24,6%). E kategóriába sorolják a különböző egészségi ártalmakban szenvedő, s emiatt fokozott gondoskodást igénylő terheseket, az ismételten sikertelen terhesség után gyermeket várókat, a megterhelő, vagy veszélyes munka- és életkörülmények miatt védelemre szorulókat, a leányanyákat stb. Az anya- és nővédelem nagy gondja a születésszabályozás körül kialakult kedvezőtlen helyzet. Ellentmondásos jelenség, hogy Budapesten az igen alacsony élveszületési arányszám magas terhességi gyakorisággal párosul. Míg 1946-ban, 1000 lakosra számítva, vidéken két és félszer annyi volt a nyilvántartott terhesség mint Budapesten, az arány azóta megfordult: ma a lakossághoz viszonyítva a fővárosban jóval több a terhes (1969: Budapesten 49,7, vidéken 35,6). A főváros alacsony élveszületési arányszámából (1969: 12,0%) az is következik, hogy a gyermekek nagy része nem születik meg; a budapesti terhességek 2/3-a művi vetéléssel végződik. Ez a beavatkozás ma a leggyakoribb műtét. A „csúcspontot" 1969-ben értük el 57,012 budapesti művi vetéléssel. Bár a műtétek száma 1971-ben 49,748-ra csökkent, nyugtalanító, hogy ezen a számon belül a fiatalkorúak, a hajadonok és a gyermektelen vetélők aránya változatlanul folyamatosan emelkedik. A születésszabályozásnak művi vetéléssel való megoldása — tekintettel a jelenség tömeges voltára — akkor is az egészségkárosodás súlyos veszélyével jár, ha az egészségügyi szervek és intézmények a legnagyobb gondossággal járnak el, s ha ma a műtét halálos kimenetele ritkaságszámba megy. A művi abortus életveszélyének csökkentése terén valóban nagy eredményeket értünk el: 100 000 műtétre nálunk 1,8 halálozás esik, míg Csehszlovákiában 2,1; Jugoszláviában 4,5; Svédországban 39,2; Dániában 41,4 (Pocts adatai, 1970). Ezzel az eredménnyel szemben áll viszont az a tény, hogy minden hetedik műtét olyan Élveszületések száma és aránya Budapesten és Magyarországon Újszülött-halálozás (0—6 napos; 1000 élveszülöttre, 1968. Csecsemőhalálozás (28 napon túli, „késői") 1000 élveszülöttre, 1968. (+1967.) Budapest Országos Év 1000 Szám 1000 Szám lakosra Szám lakosra 1960 15 934 8.8 146 461 14,7 1961 15 702 8,5 140 367 14,0 1962 15 232 8,1 130 053 12,9 1963 16 491 8,7 132 335 13,1 1964 17 382 9,1 132141 13,1 1965 18 083 9,4 133 009 13,1 1966 19 522 10,1 138 489 13,6 1967 22 256 11,4 148 886 14,6 1968 23 467 11,9 154 419 15,1 1969 24 034 12,0 154 318 15,0 1970 24 047 11,9 151 819 14,7 1971 23 236 11,4 150 640 14,5 Franciaország Hollandia Svédország Bulgária Anglia Svájc Görögország Ausztria NSZK Lengyelország Olaszország Románia Portugália Jugoszlávia Magyarország Budapest 8,2 9,0 9,3 9,3 10,6 11,0 15,0 16.4 17,6 19,0 21,3 24,9 25.5 25,5 24,0 (1971:25,1) 33,4 (1971:34,9) Jugoszlávia Portugália Románia Lengyelország Bulgária Görögország Olaszország Ausztria Franciaország Anglia NSZK Svájc Hollandia Finnország Svédország Magyarország Budapest 35.8 34,0+ 33,8+ 17,7+ 14,0 12,6 11.9 + 7,2 6,2 5,9 5.1 + 3,7 3.2 3,1 2,6 8,1 (1971:6,2) 5,4 (1971:3,8)