Budapest, 1973. (11. évfolyam)

10. szám október - Szalay György: A budapesti kávéházak III.

Az Orczy kávéház zigálása mellett. Itt mulattak az ébredők, itt dorbézoltak Baky, Endre László, a későbbi államtitkárok és más nyilas reménységek. A helyiség bejáratánál ott lógott a tábla: „Zsidóknak és kutyáknak tilos a bemenet." Spolarich úr kormányfőtanácsos lett, majd a berlini „Magyar Borház" tulajdonosa; később ő vette meg a Newyork kávéházat is. 1945 után nem tért vissza nyugatról, és tulajdonait 1947-ben elárverezték. * A megmaradt kávéházak keservesen vegetáltak a második világháború alatt. Igazi konjunktúrában már nem lett részük. Tény ugyan, hogy 1945-ben az első megnyíló üzlethelyiség a Belvárosi kávéház volt, ez azonban — mint jelkép — csalókának bizonyult. Néhány kávéház még kinyitott, de azokban főleg a múlt emlékein mélázó öregurak telepedtek meg. Az üzemelő kávéházak közül azonban alig néhány élte túl az inflációt. A Royal kávéház helyén kereskedelmi vállalat alakult, a Club kávéház helyén vendéglő, a Korona helyén üzletház. Bezárt a Terminus, a Palatínus, a Kristály, az Edison, a Parlament kávéház — hogy csak sebtiben néhányat említsünk. 1947-ben a budapesti kávéházak száma 90-re apadt. Nem bírták a 9 — 12-szeres szorzószámot. A Belvárosi kávéház is alkalmazkodott az idők gyorsulásához: „karcsúsító" kombináttá vált. Más kávéházak becsukva, a tatarozási évszázad közepén tartanak. Maradt-e egyáltalán Budapesten kávéház ? Talán leginkább még az Abbázia őriz belőle valamit ... Igaz, hogy egy külön gyorsfogyasztó-részleget hasítottak ki belőle, s egészében inkább a vendéglői fogyasztás járja, mint tipikus kávéházi. így ért véget Budapesten a kávéház. Élt kb. 230—240 évet. Szíve nem bírta a felfokozott élettempót. De nem tűnt el nyomtalanul. Nevét beírta két évszázad kultúrtörténetébe. Heltai Jenő szavai szerint: „A kávéház jobb modorra, udvariasságra, illedelmességre kényszerítette vendégeit, elvette kedvüket az ,állatheccek' durva mulatságától, a ,fekete redutok', a népszerű álarcosbálak trágár vigalmaitól. Nevelte és csiszolta őket. Újságot adott kezükbe, művelte, oktatta, felvilágosította őket. Megmagyarosította és egységesítette Budapestet, eltörülte a kerületek határvonalait, az egyház, a céh és az otthon terrorját." 41 •uuEwm VILMOS CSiS A Kovács kávéház