Budapest, 1973. (11. évfolyam)

9. szám szeptember - Dr. Csiky Gábor Emlékezés Zsigmondy Vilmosra

Emlékezés Zsigmondy Vilmosra Hazánk különböző részem — Komáromtól Szegedig, a Vas megyei Büktől Debrecenig — ma már a mélyfúrású artézi kutak ontják a hévizet: a gyógyítás eszközét és a hőgazdálkodás felbecsülhetetlen energiáját. Azt a kiváló magyar kútfúró mérnököt viszont, akinek mindezek megvalósítását és meghonosítását köszönhetjük, már kevesen ismerik. Pedig legnagyobb műszaki alkotásaival mindnyájan találkozunk fővárosunkban, ha a Margitszigeten vagy a Városligetben járunk. A mélyfúrási technika magyar úttörője Zsigmondy Vilmos bányamérnök a magyar bányászat és földtan egyik legnagyobb fejlesztője, a mélyfúrási technika magyar úttörője, a hazai artézikút-fúrás és hévízfeltárás atyja. Mellszobra ott áll a Széchenyi gyógy- és strandfürdő előtt, melynek éltető elemét, a 74 fokos termálvizet az ő zsenialitása hozta a felszínre közel 100 esztendővel ezelőtt (1878). Ez a vízfúrás — mely a maga idejében Európa legmélyebb fúrása volt (971 m) — Zsigmondy legnagyobb műve. Létrehozása abban az időben világviszonylatban is páratlan teljesítmény volt. Ez a helyes földtani felismerésen alapuló, kiváló műszaki érzékkel és tudással végrehajtott mérnöki vállalkozás fémjelzi alkotója szellemi nagyságát: ihlet és elszántság kellett ahhoz, hogy az 1868-ban elkezdett fúrási munkálatokat támadások, gúnyolódások közepette véghezvigye, és 1878-ban befejezhesse. A kút felett egy Ybl Miklós által tervezett „gloriettet" építettek, ezt a millenniumi emlékmű felállítása miatt 1898-ban áthelyezték a Széchenyi-kilátóhoz. Ma a Hősök terén emléktábla jelzi a kút helyét, az Árpád szo-A Gloriette, a Városligeti 1. sz. artézi kúttal bor és az Ismeretlen katona síremléke között. Zsigmondy másik nagy műve a margitszigeti 1. sz. kút: a Margit-forrás, a szigeti vizesés mellett. Ez látja el meleg vízzel a Palatínus strandot, a Nemzeti sportuszodát, a Nagyszállót, úgyszintén a vízesést a halastóval együtt — a későbbi lefúrt 3. sz. artézi kúttal —, és ez táplálta annakidején az 1962-ben lebontott Margit gyógyfürdőt. Már 1806-ban megfúrta Harkányfürdő első hévizes kútját. Ezzel a fúrással kezdte meg áldásos úttörő tevékenységét, mely lehetőséget nyújtott az első európai hírű gyógyfürdő létesítésére. Az első hévizes és artézi kutak Zsigmondy a szakszerű ártézikút-fúrás meghonosításával nagy szolgálatot tett a közegészségügynek is. Budapesti kútjainak sikere után az Alföld igen rossz vízellátását akarta megjavítani, az addig ásott kutak egészségtelen vize helyett fúrt kútjaival feltárta az altalaj mélyebben fekvő rétegeinek egészséges artézi ivóvizét. Tevékenysége a közélet széles területére is kiterjedt. Abban a korszakban élt, amikor a nemzet a gyarmati sorsból való felemelke-42