Budapest, 1973. (11. évfolyam)

9. szám szeptember - H. Szűcs Margit: A pesti tőzsde a XIX. században

H. Szűcs Margit A pesti tőzsde a XIX. században Fiúmétól Pestig Az eredeti tőkefelhalmozás és a pénzgazdálkodás kibontakozása már a kapitalizmus igen korai időszakában életre hívta a tőkés gazdaság különlegesen szervezett piacát: a rendszeres áru- illetve értékpapír forgalom lebonyolítására szolgáló tőzsdét. A tőzsde keletkezésének és fejlődésének története így mindvégig érzékenyen, olykor drámaian tükrözi egy-egy ország gazdaság történetének kapitalista korszakát. A történeti Magyarország területén először Fiúméban találjuk nyomát a tőzsde kialakulásának, amit nyilván a tengerparti kereskedelem ösztönzött. Későbbi gazdasági életünknek ez azonban nem vált szerves részévé. A főszerep — a Bécs által kikényszerített egyolda'ú fejlődés folytán — a majdani pesti tőzsdére várt. A török unlmat követő Habsburg abszolutizmus protekcionista gazdasági rendszere a kiviteli tilalmak és a megkülönböztető vámok révén az országot az osztrák áruk felvevőpiacává tette, a magyar termékek értékesítésére viszont csak a birodalom másik felében nyílt lehetőség. Ez gátolta a hazai iparfejlődést, a mezőgazdaság egyes ágainak azonban kedvezett. Ezeket serkentette a XIX. század elejének háborúi folytán jelentkező igen nagy terménykereslet is, amelynek hatására az ország gazdasági életének súlypontja a középső, gabonatermő vidékekre tevődött át. így jutott központi szerep a terményforgalmat egyre inkább lebonyolító Pest városának, így tettek szert egyre nagyobb jelentőségre a Pesten évente négyszer megtartott országos vásárok, ezért alakult ki épp itt az első „különlegesen szervezett piac", egy árutőzsde típusú intézmény, amely a magyar kapitalista fejlődés elmaradottsága mellett is életképesnek bizonyult, hiszen elsősorban az ország fő terméke, a gabona értékesítésére szolgált. A Kereskedelmi Csarnok Első tőzsdénk létrejötte a városi üzletágakat tömörítő Pesti Polgári Kereskedők Testületének nevéhez kapcsolódik. Felállításának szükségességét a Testület először 1791-ben indítványozta, az országgyűlés kereskedelmi bizottságának felhívására készített javaslatai között. 1808-ban, egy beadvány keretében szabadalmat kért a tőzsde megalakítására, a Helytartótanács azonban nem adott rá engedélyt. A Testület Pest kereskedelmének fejlődésére, az itt tartózkodó külföldi kereskedőkre és az értékpapírok forgalmára hivatkozott. A céhes jellegű testület célja — többek között — az volt, hogy a Pesten kialakult kávéházi „börze" életét korlátok közé szorítsa. A gabonatőzsérek és alkuszok találkozóhelyéül főként az akkori Gyertyánffy házban levő Zsidókávéház (a Deák téri Anker-palota helyén állt egykor) és az Orczy-kávéház (a mai Majakovszkij utca és Tanács körút sarkán) szolgált. A pénzváltók és bankosok törzshelye az 1824-ben megnyílt Wurm-kávéház lett. (Wurmház, Apáczai Csere János utca 15.) A Polgári Kereskedők Testülete 1826-ban részvénytársaságot alakított egy épület felállítására. Ez 1829-ben készült el, a kor legnevesebb építésze, Hild József tervei szerint, és a Dunaparti rakodópiacon állott. (A mai Roosevelt tér déli részén állt klasszicista stílusú ház a második világháborúban megsérült, majd lebontották.) Az épület legfontosabb rendeltetése az volt, hogy helyet adjon a Kereskedelmi Csarnoknak, „a melyben a hazai terményeknek úgy termelője, mint vevője és a kereskedő összejöjjön ... és alkalmat találjon egymás közt üzleteket kötni — írja a szabályzat —, ... a földszinten levő csarnok megnyittatik és a jövőben úgynevezendő tőzsdeforgalomra berendeztetik." A Csarnokba „a személy szolidaritására való tekintettel" mindenki beléphetett, aki jegyet váltott és ezzel egy évre tagjává vált. Külön pontok intézkedtek a „hangos szóváltás"-tól és az „élvezeti szerek"-től való tartózkodásról. A rend fenntartására és a bevételek-kiadások vezetésére a csarnok tagjai öttagú bizottságot választottak, kik közül egynek naponta jelen kellett lennie. Körülbelül ennyit tudunk az első pesti tőzsdéről, mely 1831. március 1-én nyílt meg. Az épületben — melyet Kereskedői Pitvar-nak is neveztek — összpontosult a polgárosodó Pest kereskedelmi élete. Első emeletén az 1830-ban alapított Kereskedelmi Kaszinó volt; itt bérelt helyiségeket egy ideig a Nemzeti Kaszinó is. (Ezekről kapta nevét az épületben volt két Casino kávéház.) Ugyancsak itt nyílt meg 1841-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank első irodája. Az utóbbi megalakulása fontos állomás volt a tőkés hitelélet fejlődésében, melynek alapját az 1839/4C. évi országgyűlés törvényei teremtették meg. 1848/49 és az azt közvetlenül követő időszak fordulópontot jelentett a magyar kapitalista fejlődés útján. Az első magyar felelős kormány — többek között — hozzáfogott a céhrendszer felszámolásához, a kereskedelmi és iparkamarák megteremtéséhez. Mindezek megvalósítására azonban a szabadságharc bukását követő osztrák neoabszolutizmus rendeleteivel került sor, és ugyancsak ezúton kapott szervezett formát a pesti tőzsdei élet is. A Gabonacsarnok Az 1850-es években a hazai polgárság élére a nagykereskedőknek az a csoportja került, mely ki tudta használni a vámhatárok eltörlésével egységesülő birodalom piaci lehetőségeit. E rétegből alakult meg a Pesti Lloyd Társulat 1851 és 1853 között. A társulat a kialakuló kapitalista viszonyoknak megfelelően a kereskedelmi testületek merőben új típusát képviselte. „A Pesti Lloyd oily társaság, mellynek czélja Pesten, mint Magyarország legfontosabb kereskedési helyén központot állítani fel a kereskedelmi forgalom számára" — összegezte rendeltetését alapszabályának első paragrafusa. A Lloyd-társulat helyiségei a Kereskedők Épületének első emeletén voltak, mely ettől kezdve viselte a Lloydpalota nevet (ugyancsak itt kapott helyet az 1850-ben alakult Pest-Budai Kereskedelmi és Iparkamara irodája). A társulat az épület földszintjén szervezte újjá a kereskedelmi csarnokot, azzal a céllal, hogy a gabonaneműek országos forgalmát elősegítse, és hogy az üzletkötések kialakulását rendezze. Ez az intézmény volt a Gabonacsarnok. Az 1854. november 2-án jóváhagyott alapszabályokban első helyen áll az a célkitűzés is, hogy a gabonakereskedelemben „eddig uralkodott visszaélés elháríttassék, mely szerint ezen forgalom nyilvános utcán vagy különféle kávéházakban űzetett". A Kereskedelmi Csarnok közelében ugyanis tovább virágzott a „kávéházi zúgbörze", az Angol királynő vendégfogadó kávéházában (a mai Vigadó téren álló épületet a második világháború alatt lebontották) és más kávéházakban találkoztak a gabonaalkuszok a termésüket értékesíteni akaró birtokosokkal. Az alapszabály intézkedett a „felesküdt alkuszok"-ról, akik a törvény által szabályozottan az ügyleteket közvetíthették, és azokról kötjegyeket adhattak ki. A „tényleges ügyletkötéseken nyugvó azonnapi hiteles középárakéról árjegyzékeket nyomtattak; ezeket a Pester Lloyd, a Társulat német nyelvű lapja is közölte. A Gabonacsarnokban kétféle ügyletet lehetett lebonyolítani: a „ncpi ügyletek" mellett már „szállítmányi ügyletek"-ről is tudunk, mely a határidős üzlet kezdeti formája volt. A Csarnok tagja lehetett minden „feddhetetlen jellemű s illendő magaviseletű egyén ... ki a forgalomhoz mint termelő, üzér vagy felesküdt alkusz tartozik", hetivásárok napjain pedig látogathatta minden vevő és eladó, akit a csarnok valamelyik tagja bevezetett. Vásárok idején a forgalom nagy része az épület tágas udvarában bonyolódott le. A tagoknak díjat kellett fizetniük. A rendszabály a kizárásokról is intézkedett. Az igazgatást öt tagból álló bizottmány végezte. Vitás esetekben — ha mindkét fél beleegyezett — mint választott bíróság működött. A pesti áru- és értéktőzsde keletkezése Az 1860. február 26-i császári pátens elrendelte, hogy a monarchia nagyobb forgalmú helyein tőzsdéket kell létesíteni. A Helytartótanács — a terménykereskedelem fontosságára hivatkozva — felszólította a pesti kereskedelmi és iparkamarát: tegyen javaslatot a meglevő Gabonacsarnok árutőzsdévé való kiegészítésére. A kamara ennél többet akart; válaszában kijelentette, hogy Pest, „melyen az egész ország kereskedelme és forgalma központosul", megkívánja a tőzsdének értéktőzsdévé való kiszélesítését. A „hazai vállalatok"-ra és az általuk kibocsátott részvények nagy számára hivatkozott, s mint írta: nem rendezett értékpapír forgalom már egyébként is létezik Pesten. A javaslat felsorolta a Lánchíd, az Alagút, a Kereskedelmi Bank, a Magyar Biztosító társaság, a pesti József-hengermalom, a gáztársaság stb. részvényeit. Az áru- és értéktőzsde megvalósulása azonban az abszolutista kormányzati rendszer politikai válsága miatt késett. Megalakítására 1863 végén a Pesti Lloyd Társulat kapott megbízást, melynek e célra kinevezett bizottsága 31