Budapest, 1973. (11. évfolyam)

9. szám szeptember - Fekete Gábor: Újpest éledése

kítása autópályává, valamint Újpest belvárosi villamosközlekedésének fel­számolása. Döntés még egyik kérdés­ben sincs. Az öreg újpesti villamos­kocsik zörgésükkel betöltik a város­központot, sok helyet foglalnak el a meglehetősen szűk centrumból. Sú­lyosbítja a közlekedés gondjait, hogy az elavult csatornahálózat miatt mind sűrűbben omlanak be az úttestek, márpedig a rendelkezések szerint a meglevő földutakat addig nem szabad burkolni, amíg a csatornázást el nem végzik. A kerületi helyiipar, a kereskede­lem és a szolgáltatás nehéz évek elé néz. A kerületi kisipari szövetkezetek — húsz van belőlük — jellemzője a szétszórtság, a szociális és az egészség­ügyi létesítmények szinte teljes hiá­nya. Az egykori kisiparosok műhelyei­nek elaprózottsága növeli a gyártmá­nyok önköltségét, lehetetlenné teszi a fejlesztést. Ezért a tanács két irány­ban is erőfeszítéseket tesz: egyrészt igyekszik az azonos profilú szövetke­zetek egyesítését elősegíteni, más­részt terület biztosításával próbálja megoldani az elhelyezési gondokat, orvosolni a lakosság panaszait a zaj miatt. A kisiparosok száma megköze­líti a kilencszázat, magas életkoruk és a városközpont szanálása miatt azonban a magánkisipar erőteljes csökkenésé­vel kell számolni. Újpest kereskedelmi hálózata túl­terhelt, egyes külső területeken az ellátás nincs megoldva, annak ellenére, hogy a nagy ABC áruházak száma eléri az ötöt, s csaknem egy éve elkészült az István téri piac. Azóta a tanács a saját erőforrásaiból rendezte a volt piac területét, bazársort építtete:t, központi autóparkirozót alakíttatott ki, s nemfeledkezett meg a két külte­rületi, a Megyeri úti és a Szilágyi utcai piac fejlesztéséről sem. A kerület iparcikk-kereskedelmének fellegvára az Újpesti Áruház, mely egyike a leg­jobban vezetett budapesti áruházak­nak. Kár, hogy további bővítését a területhiány ma még nem teszi lehe­tővé. Az iparcikk üzletek általában kicsinyek, nagyjából az Árpád út vo­nalában helyezkednek el. Bontásukra a rekonstrukció legvégén kerül sor, hogy legalább részben segíthessék az újonnan épülő lakóházak ellátását. A vendéglátóipari hálózat elhelyez­kedése is koncentrált. Az italboltok kivételével szinte minden étterem, cukrászda a városrész központjában található. A már említett életforma magyarázza, hogy Újpesten nincs igény étterem iránt. Viszont kedveltek a bisztrók, ezekből három van a kerü­letben, forgalmuk gyorsan emelkedik. Ugyanígy nagy lenne a kereslet a szín­vonalas, zenés szórakozóhelyekben, azonban a kerületben működő cuk­rászdák, eszpresszók sem számban, sem minőségben nem felelnek meg a követelményeknek. Az állandó ellen­őrzések ellenére a meglevő vendég­látóipari egységek színvonala csökken az üzletpolitikai és a vállalati érdekek középpontjában — sajnos — változat­lanul az italbolt áll. A kerület szolgáltató hálózata sem tudott lépést tartani az igényekkel. Igaz, új RÁVISZ-fiók, két új Patyolat, fodrászat is nyílt a legutóbbi hónapok­ban, azonban egyes szolgáltatási ágak szinte teljesen hiányoznak. Például a fűtőolaj ellátást csak magánkereske­dők útján sikerült biztosítani, így is csak részben. Hasonlóképp a gép­kocsi-motorkerékpár javítás is csak a magánszektorokban létezik, eléggé csekély kapacitással. A Dózsa György útra tervezett szolgáltatóházat a szám­talan egyeztető tárgyalás ellenére sem sikerült „összehoznia" a tanács­nak, elsősorban a szolgáltatást nyújtó vállalatok közönye miatt. Általános tapasztalat, hogy ezek a vállalatok mindent „tálcán" kérnek: az újpesti autómosó felépítését a Fővárosi Ga­rázsipari Vállalat csak úgy volt hajlan­dó vállalni, ha a tanács a területen kí­vül világítást, vizet, utat is ingyen rendelkezésére bocsát, természetesen anélkül, hogy a bevételből valamennyi­re is részesülne. Sebezhető pontok További három sebezhető pontja Újpestnek: az iskolahelyzet, a közvilá­gítás és az egészségügyi ellátás. A ke­rület tíz általános iskolája közül öt a rekonstrukciós területen helyezkedik el, közülük csupán négy marad meg. A tanács anyagi eszközeinek igen nagy részét fordította a meglevő iskolák felújítására, s hozzá kell tenni, hogy e felújítás egyik lényeges eleme volt a vaskályhák felváltása központi fűtés­sel. Külön gondot okoz a Megyeri úti általános iskola, ahol mielőbb nyolc tanteremnyi bővítésre lenne szükség. Itt, az Egyesült Izzó lakótelepe men­tén két év múlva már körülbelül ezer­egyszáz — javarészt fiatal házasok ál­tal lakott — lakás áll majd, tehát leg­később a jövő év elején meg kellene kezdeni az építkezést. Az anyagi fede­zetazonban mindeddig nem biztosított. Ami a közvilágítást illeti, a korábbi években folytatott korszerűsítés fél­beszakadt, mert az új, nagyobb telje­sítményű lámpatestek felszerelését sem az elosztó hálózat, sem a tartó­szerkezet nem bírja. Az Elektromos Művek csak úgy vállalja a korszerűsí­tést, ha a kerület a teljes költséget fedezi. (A korábbi években a taná­csot az összköltségnek csak az egy­harmada — a világítótestek ára — terhelte.) Megoldatlan a karbantartás is, a lakosság sokat panaszkodik emiatt Az Újpesten levő lámpatestek negyed­része nem világít. A kerületi egészségügyi intézmé­nyek — legalábbis ami a mennyiséget: a rendelők, a kórházi ágyak számát, az orvosi óraszámot illeti — pillanat­nyilag megfelelőek. A kórházak mű­ködésikiadására biztosított keret azon­ban mélyen alatta marad az országos átlagnak. A karbantartásra, felújításra fordítható összeg még a legszüksége­sebb javításokra sem elegendő, mert az épületek átlagos életkora megha­ladja a hatvan évet. Ráadásul a meg­levő, csaknem ezeregyszáz kórházi ágyból négyszázötvenet „elvisz" a re­konstrukció. Ezek pótlása mellett fi­gyelembe kell venni a káposztásme­gyeri új városnegyed felépítését is. Egy dél-pestihezhasonló nagyságú kór­házra lenne szükség: ám, hogy ez mennyire nem puszta elhatározás kér­dése, azt az újpestiek jól tudják — a dél-pesti kórház sorsából. Néhány szót még a IV. kerület vár­va várt létesítményéről, a fürdőről. Tisztasági fürdőnek indult, mérlegel­ve, hogy Újpesten igen kevés a fürdő­szoba. A rekonstrukció azonban e te­kintetben is modernizál, ezért menet közben strandfürdővel, az ifjúság úszásoktatásának céljait elősegítő lé­tesítményekkel bővültek a tervek. Egy esztendőn belül az újpestiek — illetőleg a budapestiek — birtokukba vehetik a strandfürdőkombinátot. Szeged nagyságú városrész épül Hogyan változik meg a 18 és fél négyzetkilométernyi városrész, amely ma — 55 százalékban a helybeliek szá­mára — hatvanezer munkahelyet ad? 20—25 év alatt Szeged nagyságú új városrész épül fel a IV. kerületben! A lakosság száma a jelenlegi 83 ezerről 220 ezerre növekszik, de az ellátás te­kintetében — figyelembe véve a von­zási körzeteket — 300—350 ezer em­berrel kell számolni. Méreteiben és súlyában az újpestihez hasonló rekonst­rukció az országban még nem zajlott le, és most sincs folyamatban. A kerü­let lakásállományának negyven szá­zalékát bontják le. A szanálás a lakos­ság felét érinti. A szanálás területén ötezer munkahely van, ezek elhelye­zéséről a kerület határain belül gon­doskodnak majd. Ugyancsak a mun­kálatok helyszínén található Újpest szinte teljes kereskedelmi hálózata, az egészségügyi, a szolgáltatási intézmé­nyek jelentős része. A teljes rekonstrukciót három ütemben végzik el. Az első szakasz négymilliárd forintjába kerül a nép­gazdaságnak, s előreláthatólag egy év­tizedet kell rászánni. Ennek az első ütemnek kilencezer új családi otthont kell megteremtenie, a járulékos léte­sítményekkel együtt. Helyszíne: a Ló­rántffy Zsuzsanna utca—Munkásott­hon utca, Virág utca— Árpád út, Ist­vántelki út— Elem utca, Anonymus utca—Pozsonyi utca— Mártírok út­ja— Dugonics utca — Temesvári utca által határolt terület. A rekonstrukció során csaknem 82 hektárnyi területen indulnak meg amunkálatok;ebből hat­van hektárnyi magántulajdonban van. A bontandó lakások között ezertíz van magántulajdonban, csaknem négyezer pedig állami tulajdonban. Csupán a te­rület, az építmények és a növényzet értékéért, a lakók költöztetésért, s a kártalanításért több mintszázötven mil­lió forintot kell kifizetnie a tanácsnak. A víz-, gáz- és csatornahálózat építése, illetve felújítása, a távfűtés kiépítése, az elektromos energia biztosítása, a távbeszélő hálózat, az új útrendszer, négy általános iskola, öt óvoda, négy bölcsőde, két orvosi rendelő, egy gyógyszertár és mintegy háromezer négyzetméternyi szolgálatóipari lé­tesítmény építése érthetően megnö­veli az egy lakásra jutó bruttó kiadást. A rekonstrukció első ütemének te­rületén épülő lakások átlagos nagy­sága nem sokkal haladja meg az ötven négyzetmétert, bár a beruházási prog­ram megvitatásakor a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága szorgalmazta e normatívának az emelését az ötödik ötéves terv utolsó éveitől. Az épülő lakások tizenegy százaléka lesz egy­szobás, több mint egyharmada más­félszobás, s egynegyede háromszobás. Újpest tehát ismét életre kel. Lako­sai most már bizakodva szurkolhat­nak az „új Pestért", amely az egész főváros egyik legnépesebb, legrende­zettebb, legmodernebb, hatalmas vá­rosnegyede lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents