Budapest, 1973. (11. évfolyam)

9. szám szeptember - Szabó Gabriella: A Csili

Szabó Gabriella a csiLi ACsili becenév: a Pesterzsébeti Vasas Művelődési Központ népszerű neve, több mint félszázada. Az erzsébeti szervezett vas- és famunkások itt, a Csillag utcai telken, egy fabódéban vertek tanyát 1916-ban, egy győztes sztrájk után. Szinte minden este itt gyülekeztek — az utcáról Csilinek elnevezett munkásotthonban — szemináriumra vagy egy-egy akció előkészítésére. Az elnyomatás évtizedei alatt a munkásmozgalom egyik bázisa volt a vasas kultúrház. Gondtól súlyos beszélgetések és a jobb jövő reménye fűzte látogatóit testvéri közösségbe. A hajdani bércsaták harcosainak — mára megszelídült nyugdíjasoknak — sok-sok emlék színterea Csili, a fiataloknak pedig nap mint nap rengeteg jó mulatság, hasznos, kellemes program. Amiben azonosak: szeretik a Csilit, büszkék rá. Több műszakban, igazi népművelés folyik itt. Mindenkinek tudnak nyújtani valami értékeset, szépet, amitől úgy érezheti az ember, hogy nem múlt el üresen a nap. Ezért olyan népszerű a Csili. A Vas-, Fém-és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének e híres-neves intézménye korszerű, sokrétű, színvonalas művelődési-szórakozási lehetőséget nyújt száztízezernél több pesterzsébetinek — 70 ezer dolgozónak, 20 ezer nyugdíjasnak, 21 ezer gyereknek, illetve fiatalnak, valamint a szomszédos kerületek — Csepel, Soroksár, Ferencváros, Kispest népének. Fábián Zoltán, a művelődési központ igazgatója tájékoztat a Csili életéről. — A „Kiváló Művelődési Otthon" címmel kitüntetett Csili feladatköréhez tartozik, hogy segítse a környékbeli üzemek kulturális nevelő munkáját, különösen a szocialista brigádok művelődését. Reggeltől estig, gyakran éjfélig több műszakban működik, tanít, nevel, szórakoztat ez a jól olajozott népművelő nagyüzem. Jellemző, hogy egész tevékenységének 80 százalékát a művelődés teszi ki, s csupán 20 százalék a szórakozás aránya. Egy röpke felsorolás a havi programfüzetből érzékelteti, mi minden található a régi és az új épület 35 helyiségében. Tucatnyi szakkör: fotó, ezermester, biológia, méhész, kaktusz, bélyeggyűjtő, modellező stb. Nyelvtanfolyamok, szabás-varrás, balett, társastánc, ismeretterjesztés, zeneoktatás, gyógytorna, ingyenes jogi tanácsadás, színházi és táncos esték. Azután a művészeti csoportok: irodalmi színpad, bábegyüttes, férfikórus, vegyeskar, balett, képzőművészkör. S végül a klubok: rádiós, film, nyugdíjas, ifjúmunkás, úttörő, eszperantó, művészek klubja, klubvezetők klubja. Könyvtár, folyóirat-olvasó, étterem működik. A népművelők, politikai munkatársak, könyvtárosok mind egyetemet, főiskolát végeztek, és nagy kedvet éreznek ehhez a munkához — hiszen ezért vállalták. Ötvenkét főfoglalkozású és 64 mellékfoglalkozású dolgozó összehangoltan s megfelelő munkamegosztás szerint végzi a dolgát. Felsorolni is nehéz, bemutatni pedig szinte lehetetlen a Csili teljes életét. Takács Emília a klubok, szakkörök, szocialista brigádok előadója. Szülei csepeli munkások; érettségi után maga is esztergályos szakmát tanult, azután végezte el kétéves főiskolán a népmüvelő-könyvtárszakot. Most egyetemi szinten tanulja a népművelést. Ma éppen ő az ügyeletes, mindenre ő vigyáz, mindenütt ott van. Elkísérem szokásos körútjára. A Csili óvodája két műszakos, félnapos: délelőtt német nyelvű, délután zenei óvoda működik a sok játékkal, rajzzal, virággal teli szobákban. Ezzel ugyan nem oldják meg a pesterzsébeti szülők óvoda-gondját, hiszen csak 70 kisgyermek számára van hely, de aki nyelvre, zenére akarja szoktatni-oktatni a gyermekét, az helyet kaphat itt. Amikor belépünk, harminc kisfiú és kislány félkörben ül a terem közepén. Kórusban, énekelve köszönnek. Azután Szász Mária zenetanárnő biztatására nevük szótagszáma, a hosszú és a rövid hangzók ritmusa szerint ugyancsak énekelve mutatkoznak be... A 30 ezer kötetes könyvtár vezetője, Maróti Istvánné valahol a városban a legújabb könyvek beszerzése után jár. Az ügyeletes könyvtáros, Németh Éva szerint ilyenkor délután főleg gyermekek és nyugdíjasok jönnek könyvekért. A két és félezer állandó olvasóból 800 tizennégy éven aluli. Ádag 60—80-an jönnek naponta könyvekért. S az itt megrendezett író-olvasó találkozókon is mindig sokan szoronganak. Szinte minden hónapban van egy-egy irodalmi rendezvény és könyvkiállítás. Ilyenkor ugrásszerűen megnő az olvasók száma. A földszinti tágas szobában, a két éve berendezett folyóirat-olvasóban, a köröskörül futó polcokon 150 magyar és 50 külföldi folyóirat tarkállik. Néhány fiú most érkezik, a táskát, tornazsákot a sarokban álló polcra rakják, aztán sorra lehuppannak a kényelmes fotelekbe, s bújják a lapokat... Fábián Zoltán igazgató arról besztl, hogy az erzsébetiek közül sokan megszokták és elvárják, hogy a színház rendszeresen ide jöjjön a helyükbe, a Csili színháztermébe. Évente 8 — 10 darabot mutatnak be, négyötezer látogató előtt. A nézők mintegy fele bérlettulajdonos. Az elmúlt szezonban kétszer játszott itt a Thália Színház és a Mikroszkóp Színpad, s vendégszerepelt a győri, a kecskeméti társulat is. Az évadzáró darab Jean Genet: Cselédek című egyfelvonásosa volt, Ruttkai Éva, Monori Lili és Jancsó Sári felléptével. A tehetséges, fiatal Bódy Gábor rendezte. A filmklubokban játszott művészi filmek is az ízlésformálás kitűnő észközei. Színvonalas zenei élet is van a Csili-ben. Hét tanszakon évente 100 — 150 17