Budapest, 1973. (11. évfolyam)

9. szám szeptember - Fekete Gábor: Újpest éledése

A hajójavító üzem Az MTA Kutató Intézete a Fóti úton Regi üzletsor az Árpád úton Udvarok szociológiája Ez év végre rákerült a pecsét nya­rán a rekonstrukció megindítását jelző okmányokra. A fővárosi tanács végre­hajtó bizottsága vontatottnak ítélte a rekonstrukció tervezett határidőit, és a beruházások meggyorsítására szó­lította fel a közreműködő szerveket. Nem ok nélkül. Valamennyi fővárosi kerület közül Újpesten a legnagyobb az egyszobás lakások aránya: minden négy családi otthon közül három ilyen. E lakások tíz százalékában még konyha sincs, s a kerületi családi otthonok háromnegyed része nélkülözi a fürdő­szobát. Minden száz újpesti lakóépü­letből 95 földszintes. Hozzá kell tenni mindehhez, hogy műemlékek óvása nem támaszt különösebb akadályt a szanálások elé, lévén összesen kettő belőlük az egész városrészben. Az a szociológiai vizsgálódás, ame­lyet két esztendeje végeztek el a ke­rületben, ismét csak megkülönböz­teti Újpestet a Józsefvárostól. Első­sorban a laksűrűség és az életforma tekintetében. Az újpesti földszintes bérházak tömkelegében, a kis belső udvarokban élik társadalmi életüket az emberek: munka után, vasárnapon­ként ott beszélik meg a világ dolgait, játsszák véget nem érő ulti- és sakk­partijaikat a férfiak, tereferélnek sám­lin üldögélve az asszonyok. A 25—30 család gyerekkortól öregkorig tartó meghitt emberi együttélésébe termé­szetesen a fiatalok is beletartoznak, ők is az udvaron ismerkednek össze, a házasságkötés után pedig csak az a kérdés, hogy melyik szülőhöz, ponto-A Papp József tér

Next

/
Thumbnails
Contents