Budapest, 1973. (11. évfolyam)

9. szám szeptember - Károlyi András: A Fővárosi Vízművek fejlesztése

Joggal felmerül a kérdés: meddig kell fejleszteni? Lesz-e a főváros által igényelt vízmennyiségnek határa, vagy az állandóan emelkedik ?, s ha igen, milyen ütemben ? * • * A jövő képét a múlt tükrében is meg­láthatjuk. Ha azt vizsgáljuk, hogy milyen volt a vízigény növekedésének üteme, azt látjuk, hogy 1930—40 között évi 2,3%, 1960—70 között évi 3,2% volt; azaz 1,4 millió m3 /év, illetve 6 millió m3 /év. Ez azt jelenti, hogy a fejlődés üteme is nő ? Igen. A lakossági vízfogyasztás ugyanis a lakások komfortosságának függvénye. 1930-ban Budapesten 77 000 fürdőszoba volt, 1970-ben 330 000. Közkutas vízellátás esetén a vízfejadag 20—30 liter, központi melegvíz­szolgáltatás esetén 300—500 liter. Ez a két számpár magyarázza a fejlődés ütemének emelkedését. Ma minden új lakótelepi lakás építésével egyidőben egy m3 többletvíz megtermeléséről és szállitásáról kell gondoskodni. A következő évtizedek­ben, ha a lakásépítés üteme lassul, ha az összkomfortos lakások aránya egy telítődési érték felé tart, akkor várható, hogy a ter­melt vizmennyiség is maximálódik. De addig . . . Ma tehát évi 3 — 3,5% vízigénynövekedés­sel kell számolni, ami napi 30—35 ezer m3 -t jelent. E többlet vízmennyiség megtermelé­séhez évente 6—8 csáposkutat, megfelelő gépházat, elosztóhálózatot, medencét kell építeni. Az éves fejlesztés több, mint egyik­másik vidéki városunk teljes vízigénye. * * * 1970-ben készült el „Budapest Közmü-és Mélyépítési Távlati Terve", mely az 1971—85. közötti időszakra határozza meg a feladatokat. A terv szerint az átlagos napi víztermelést 700 000 m3 -ről 1 050 000 m3 -re, illetve a napi csúcstermelést 950 000 m3 -ről i 450 000 m3 -re kell növelni. A vízfejadag a jelenlegi 350 literről a lakások komfortos­ságának növelése következtében 500 literre emelkedik. A víztárolókapacitást mintegy 50%-kal kell növelni, a csőhálózat hossza • pedig kb. 1300—1500 km-rel nő. A számokat akkor tehetjük érthetőbbé, ha így fogalmazunk: a Vízművek xoo év alatt elért szolgáltatási színvonalát 15 év alatt másfélszeresére kell növelni. Termé­szetesen szakítani kell a hagyományos építési technológiával és az építőipar más terüle­tein sikerrel alkalmazott előregyártási és építés-szerelési technológiát kell alkalmazni. Az ismertetett távlati terv, ezen belül az ötéves tervek, a lakásépítési tervek végre­hajtása érdekében nagy erőfeszítéseket kell tenni. Részletes ismertetésük helyett ragad­juk ki a legfontosabbakat. A víztermelő kapacitás növelése érdekében a szóbanforgó időszak alatt tovább folytató­dik a Duna-menti, jó vízadóképességű ka­vicsteraszok kiépítése. A Szentendrei-szige­ten az északi szigetcsúcsig megtörténik a teljes kiépítés. A Csepel-szigeti fejlesztés fokozatosan tart dél felé. A két területen ki­termelhető többlet vízmennyiség 220 000 m3 , illetve 650000 m3 lesz. Ehhez kb. 180— 200 db. ún. csáposkutat kell építeni. A Víz­művek által kifejlesztett építési módszer szerint acéllemez aknát süllyesztenek a ta­lajba, ebből sugárirányban 10 db vízszintes szűrőcsövet sajtolnak ki. Az építési fázisok­nak megfelelően, futószalagszerűen épülnek a kutak. A termelt vizet gyűjtő csatornahálózatok vezetik a nyomógépházakhoz. A csatornák átmérője a szállítandó nagy vízmennyiségek miatt 1650—2000 mm. Korábban helyszíni betonozással készültek, de ez a módszer rendkívül munkaigényes és lassú. A Fővárosi Vízművek külföldi licenc alapján csőgyártó üzemet létesített, ahol hengerléses eljárással 1800 mm átmérőjű, ún. Rocla típusú vas­betoncső készül. A csövek gumigyűrű tömí­téssel illeszkednek egymásba, így a csőveze­ték építésekor csak szerelés folyik. Teljes földmunka-gépesítéssel az építés igen gyors. A közutak alá fektetett csőhálózatok anya­ga korábban kizárólag szürke öntöttvas volt. Ez a meglehetősen rideg, törékeny anyag ma már nem felel meg a megnövekedett forgalmi terheléseknek, gyártását hazánkban be is szüntették. Helyette importból be­szerezhető az acélszilárdságú, gömbgrafitos, öntöttvas Ductile-cső. Kisebb átmérőknél használatos a műanyag, vagy az azbeszt­cementcső, nagyobb átmérőknél az előfeszí­téssel gyártott Sentab rendszerű vasbeton­cső. Ez tekinthető ma a legkorszerűbb cső­anyagnak; különösen alkalmas főnyomó­vezetékek építésére. Kötési módja hasonló a fent leírt Rocla-csőéhez; a kötés itt is gördülő gumigyűrűvel történik. így épül az északi területek vizét a fő­város belsejébe szállító IV. sz. főnyomó­vezeték. Nyomvonala a Duna vonalát követi; kezdetben 1600, ill. 1400 mm átmérőjű import csőből, a Margit-hídtól a Szabadság­iadig pedig 1200 mm-es hazai gyártású cső­ből fog épülni. A közelmúltban emelték be a Népszigeti öböl bejáratát átívelő hidat, melv gyalogos közlekedésre is fog szolgálni. * * * A tárolómedence épitési program kereté­ben ez évben elkezdődik a gellérthegyi 80 000 m3 -es medence beruházása. A koráb­bi építési módszer hátránya az volt, hogy az elkészült medencékre utólag kellett vízzáró vakolatot felhordani. Az igen nagy szakértel­met igénylő, hosszadalmas kézi munkát ma már egyetlen kivitelező vállalat sem vállalja. A kérdést ismét a korszerű technika alkalmazásával sikerült megoldani. Külföldi eljárás, a Dywidag cégtől vásárolt licenc alapján az egyes falelemeket beépített acél­rudakkal utólag megfeszítik. A beton anya­gában lesz vízzáró, igy nincs szükség vízzáró vakolatra. A medenceépítés egyéb érdekességeket is rejteget. Telepítési helye a Hegyalja út— Sánc utca sarkán van. A Hegyalja út for­galma az Alkotás utca (BAH) csomópont kiépítésével majd jelentősen megnő. A gép­kocsik által okozott levegőszennyezés káros hatásának kiküszöbölésére különleges, mes­terséges szűrő-szellőztető berendezést kell építeni. A környezeti ártalom ugyanis telje­sen kiküszöbölhető, mint azt a Frankfurt am Main-ban épített új medencénél láttuk; ott szintén nagyforgalmú út mellé telepí­tették a medencét és nem mutatható ki a tárolásnál minőségromlás. Az említett medence területe közpark; a nemrég lezaj­lott tervpályázat eredményeként a gellért­hegyi medence teteje is parkosítva lesz. Üj medencénk formailag is újszerű lesz. Eddig négyszögletes vagy kör alakú meden­cék épültek. Ezek áramlási képe azonban kedvezőtlen, mert áramlási holtterek kelet­keznek, ahol a víz minősége esetleg leromlik. A Dywidag medence alakja zongorához ha­sonlít. Alakját áramlástani kísérletek alapján alakították ki; így biztosítható az egyenletes, holttér nélküli áramlás. A gellérthegyi me­dencében tárolt víz tehát tovább, biztosab­ban megőrzi friss ízét. A minőség javítása érdekében folytatott kutatások jelentős területet foglalnak el a Vízművek fejlesztési tervében. Az emberiség olyannyira szennyezi természeti kincseinket, a levegőt, a vizet, hogy lassan életlehetősé­geinket kell féltenünk. A Duna vizének szennyezettsége rohamosan nő. Amíg nem­zetközi egyezményekkel nem sikerül vissza­állítani régi tisztaságát, addig fokozott gon­dot jelent a parti szűrésű kutakból és a fel­színi vízművekből a jó minőségű ivóvíz biztosítása. A Fővárosi Vízművek és a köz­egészségügyi hatóságok laboratóriumai állan­dóan ellenőrzik a Duna és az ivóvíz minősé­gét. Folyamatosan végzik a víz fertőtleníté­sét, a nyersvíz minőségétől függő mérték­ben. Kutatásokat folytatnak az ipari szennye­ződések sokszor váratlanul jelentkező íz- és szaghatásainak kiküszöbölésére. Az elmondottakból látható, hogy egy nagyváros kellő mennyiségű, egészséges, jó­ízű ivóvízzel való ellátása nem kis feladat. Nem is lehet mindig teljes mértékben meg­oldani. A szakemberek azonban azon dolgoz­nak, hogy a fent vázolt fejlesztési tervek nyomán a ma még előforduló vízhiányok mielőbb megszűnjenek. ISZLAIZOLTÁN Oszi arckép Egy Grékó-árnyú kert. A meg nem bánt idő. Az elmúlott, betelt, megért, elérhető. Változhatatlanul várnám is, ami kell, mi hozzám alakul s magának nézne el. De őszi másom is nyugalmam zavara. Szabadságomba visz — és meghódítana. 6

Next

/
Thumbnails
Contents