Budapest, 1973. (11. évfolyam)

9. szám szeptember - A címlapon: Csigó László felvétele

pedagógus elfoglaltságát. Több időt kell fordítania a tanórákra való felkészülésre, gondosabban kell nyomon követnie a pedagógia, a pszichológia, valamint szaktárgyának szakirodalmát, több időt kell töltenie a tanórán használt eszközök előkészítésére, a tanulók munkájának javítására. E tényekkel szembe kell néznünk. Csak a pedagógus munkájának intenzívebbé tételével csökkenthetjük a diákok terheit. (Mindez persze sürgeti a pedagógus elfoglaltságának sürgős felülvizsgálatát is') Budapesten tanító pedagógus kollégáink tisztában vannak ezzel a felelősséggel. Ezért van bennük olyan nagy érdeklődés a pedagógiai munka korszerűsítése iránt. Az elmúlt esztendőben csaknem 200 budapesti oktatási intézményben folyt valamilyen kísérlet, módszertani kezdeményezés. Több ezer pedagógus vett részt a korszerű oktató munkát elősegítő továbbképzésben. Az idén megrendezett tavaszi módszertani napokon többszáz pedagógus tartott bemutató tanítást, saját tapasztalataikkal igazolva a tanulói önállóságra épített tanóra-vezetést. A korszerű pedagógiai munka sürgeti iskoláink szemléltető és kísérleti eszközökkel való ellátását is. Az elmúlt évben végzett felmérés szerint általános iskoláinkban a legegyszerűbb szemléltető eszközökből 34 millió forint értékű hiány van. A gimnáziumokban és a szakközépiskolákban is jelentős felszerelés-hiánnyal számolunk. Valamennyi iskolánk rendelkezik filmvetítő géppel, televízióval, magnetofonnal, rádióval és diavetítőkkel. Iskoláink egy részében van csak írásvetítő, nyelvi laboratórium; oktatógép pedig csak néhány iskolában. Mindenképpen javítanunk kell tehát iskoláink ellátottságán. A budapesti iskolák a Művelődésügyi Minisztériumtól e célra ebben az esztendőben mintegy 10 millió Ft-ot kapnak; a Fővárosi Tanács központi hitelként ugyancsak 10 millió Ft-ot bocsátott — az eredeti költségvetési előirányzatokon felül — az iskolák rendelkezésére. Jól tudjuk, hogy ez nem elég. Az állami erőforrások azonban végesek. Az iskolák felszerelésének gazdagításáért sokat tehetnek maguk az iskolák is. A tanulói szakköri foglalkozásokon, gyakorlati foglalkozásokon készíttethetnek szemléltető eszközöket. Az üzemekkel kiépített kapcsolatokat felhasználhatják arra, hogy az üzemi fiatalok is vegyenek részt a szemléltető eszközök készítésében. A Fővárosi Tanács kezdeményezte, hogy a tanácsi szakközépiskolák termelő-munka keretében készítsenek a különböző iskolák számára hasznos oktatási segédeszközöket. Később a szakmunkásképző iskolákat is be szeretnénk vonni ebbe a munkába. Sok helyen azonban a meglevő felszereléseket — különösen a filmvetítő-gépet, a televíziót és a rádiót — sem használják ki eléggé. Ösztönzésül továbbképző tanfolyamokat szervezünk, melyeken megtanítjuk a pedagógusokat az audió-vizuális eszközök használatára. A Fővárosi Pedagógiai Intézetben működő oktatástechnikai csoport több mint 8 ezer filmmel, másfélezer, nyelvi laboratóriumi foglalkozásokon felhasználható magnetofonszalaggal, mintegy 40 ezer diafilmmel rendelkezik. Ezek kölcsönzését ingyenesen biztosítjuk, sőt igyekszünk megszervezni a házhozszállításokat is. Sok gondot okoz az iskoláknak a különböző gépek karbantartása, javítása. Az idén e csoporton belül megszerveztük az iskolákban használatos filmvetítőgép ingyenes javítását. Azt tervezzük, hogy ezt a javító szolgálatot még ebben a tanévben kiterjesztjük valamennyi audió-vizuális eszközre. Az oktatás korszerűsítésében sokat segítene, ha iskoláinkban oktató-segédszemélyzetet: technikusokat, laboránsokat stb. lehetne alkalmazni, akik elvégeznék a tanórák technikai előkészítését; akkor a nevelők minden idejüket az ifjúság közötti munkának szentelhetnék. Űj „Rendtartás" az iskolákban Csaknem két esztendőn keresztül folyt a vita a pedagógusok és a diákok körében az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséről. Az iskolákba most kikerülő új rendtartások e viták tanulságait felhasználták; egyértelműen fogalmazták meg az igazgatók egyszemélyi felelős vezetésének elvét, valamint a demokratizmus érvényesülésének követelményét és lehetőségét az iskolák vezetésében. Ma már az iskola nagyfokú önállósággal rendelkezik, mindinkább alkotó pedagógiai műhellyé válik. Az a törekvés, hogy az iskola jobban igazodjék pedagógiai tevékenységével a lakosság, a szülők igényeihez, szükségessé teszi, hogyanagyon fontos kérdésekről is az iskolában szülessenek meg a döntések. A fakultatív tárgyak bevezetéséről, a nyelvoktatás szélesítéséről, a pedagógiai munka értékeléséről már ma is az iskola dönt. Az iskolai élet önállósága teszi szükségessé az igazgatói döntési jog kiszélesítését munkaügyi és bérkérdésekben is. Az igazgató az iskola vezetésében nagyfokú önállóságot kapott. Jogaival akkor él helyesen, ha döntéseiben a pedagógusok és diákok közösségének véleményére támaszkodik; ha bevonja őket döntései meghozatalába, akkor számíthat rájuk a végrehajtás folyamatában is. A Rendtartás pontosan körülhatárolja mind a pedagógusok, mind a diákok közösségének döntési, egyetértési és véleményezési jogkörét. A pedagógusok csak akkor nyújthatnak demokratikus élményeket a rájuk bízott tanulóifjúságnak, ha magában a pedagógus közösségben is kialakul a felelősségérzeten alapuló demokratikus közélet. Az igazgató, mint vezető, mindenekelőtt az iskolában működő közösségek vezetőjeként, formálójaként dolgozik. Az iskola minden dolgát a pedagógus közösség legbensőbb ügyévé kell tenni. Minden pedagógusnak éreznie kell személy szerinti felelősségét mindazért, ami az iskolában történik. A pedagógiai munka korszerűsítése az alkotó pedagógus közösségi légkör kialakítása nélkül elképzelhetetlen. Sokszor hangsúlyoztuk a nevelőtestületi egység igényét. Soha nem volt sürgetőbb ennek magas színvonalú megvalósítása, mint napjainkban. Oktatásunk fejlesztésének az 1972 júniusi párthatározatban megjelölt programja meghatározott tartalmat adhat valamennyi nevelőtestület elvi egységének. Ebből fakadnak azok a követelmények, melyekben minden egyes testületben azonos véleményre kell jutni. Ezek: — az iskola megváltozott funkcióiból adódó feladatok, — az oktató-nevelő munka korszerűsítése — a tanulói önállóság kibontakoztatása, — a szocialista demokratizmusra, a közéletiségre nevelés. Iskoláink korszerűsítése elképzelhetetlen a tanulóifjúságnak az oktató-nevelő munkában való tudatos részvétele nélkül. Már az iskolai munka korszerűsítéséről szólva hangsúlyoztam az önálló tanulói munka igényét. Nyilvánvalóan az iskola egész szervezetében módot kell adni arra, hogy az ifjúság felelősségteljesen, megfelelő hatáskörrel vehessen részt önmaga nevelésében. A Rendtartás körülhatárolja az ifjúsággal szemben támasztott követelményeket. Megfogalmazza a diákok magatartásával, öltözködésével, viselkedésével szembeni igényeket. Előírja pl. a munkaköpenyek viselését, egyértelműen megtiltja a dohányzást és így tovább. Elképzelhető-e e követelmények megvalósítása a tanulóifjúság aktív közreműködése nélkül ? Vállalkozhat-e arra a nevelőtestület, hogy naponta razziázzon füstölő diákok után, ellenőrizze a köpenyek felvételét, s mindig csak ő kérje számon a helyes magatartási normákat ? Ahol ilyen szerepre vállalkozik a nevelőtestület, ott nem alakulhat ki 2