Budapest, 1973. (11. évfolyam)

8. szám augusztus - Puskás Béla: A középkori budai várpalota képének rekonstruálási kísérlete

Kapisztrán János Kapisztrán János (1385 — 1456) ferencrendi barát nemcsak az euró­pai művelődés történetében hagyott emlékezetes nyomot, részese volt a magyarországi történelem formálásá­nak is. 1455 júniusában mint pápai legátus, a török ellen indítandó ke­resztes hadak toborzása végett ér­kezett Magyarországra. Ismeretes do­log, hogy részt vett a győri ország­gyűlésen, s barátságba került Hu­nyadi János kormányzóval. 1455 nya­rát a budavári ferencesek kolostorá­ban töltötte. Majd országjáró útra indult s tüzes prédikációival sereget toborzott. Nagyrészt az ő gyújtó hatású beszédeinek köszönhető, hogy Hunyadi csekély seregéhez egy fegy­verforgatásban gyakorlatlan, de fana­tizált keresztes had csatlakozott. Ennek azután döntő része volt a nándorfehérvári diadal kivívásában. A magyar seregben parasztokon, polgárokor. kívül diákok is harcoltak. Kapisztrán budai munkássága nyo­mán a keresztes sereg hétszáz bécsi diákjához százötven budai diák csatla­kozott. A hetvenegy esztendős Kapisztrán — aki maga is részt vett Nándorfehér­vár védelmében, az onnan kirontó irreguláris sereg vezérletében — 1456. október 23-án Illokon, az Újlaki csa­lád akkor Újlaknak nevezett városá­ban meghalt. Történelmünk e jeles alakjának emlékét Buda várában a Kapisztrán tér neve, s az utóbb szentté avatott prédikátor monumen ális szobor­alakja őrzi. Szűkebb körben ismeretes csupán, hogy Kapisztrán Jánosnak egy egé­szen személyes, ereklyeként számon­tartott műtárgya is megmaradt. S még kevesebben tudják, hogy azt a budai ferencesek őrzik, immár közel kétszáz esztendeje. Krisztus a kereszttel Szent Lajos püspök alakja

Next

/
Thumbnails
Contents