Budapest, 1973. (11. évfolyam)

8. szám augusztus - A címlapon: Csigó László felvétele

Közművezetékek az útburkolatok alatt ben alul- vagy felüljáró épitése is szükséges lehet. Koordinációs nehézségek Az építési munkálatok előkészítésekor igen fontos a területen felmerülő különböző munkák koordinálása. Ezért az útépítési, a mélyépítési és közműfejlesztési, valamint a felújítási munkákat az útügyi szervek már a tárgyévetmegelőző évben egyeztetik, hogy egyidőben végrehajthassák egy-egy útvonalon, forgalmi csomóponton a közművel, a vágányok és az útburkolat felújítását vagy korszerűsítését. Csak így lehet megelőzni az új útburkolatok ismételt felbontását. Ezt a célt szolgálják a munkák megkezdése előtt tartott havi koordinációs tárgyalások is. A koordinációt azonban több tényező befolyásolja, ill. nehezíti: — Gyakran előfordul, hogy a közmű- és az útfelújítási igények nem egyszerre jelentkeznek; hogy ott szükséges közműfelújítás vagy -fejlesztés, ahol az útburkolat jó állapotban van — és útfelújítás ott, ahol a közművek felújítása vagy fejlesztése csak később lenne időszerű. — Az elöregedett közműhálózat gyakran meghibásodik, ami előre nem tervezhető burkolatbontáshoz vezet. — Előfordul, hogy év közben kapnak megrendelést az egyes közművek egy-egy, időközben felmerülő halaszthatatlan munkára. Ezek a munkák sem tervezhetők előre. — Új burkolatoknál — még olyan esetekben is, amikor a közművezetéket átépítették — gyakran egy-két éven belül burkolatbontást tesz szükségessé az új közműigények jelentkezése. (Pl. új létesítmények, meglevő épületek átalakítása, üzemfejlesztés stb.) Ezeket az új igényeket az út- ill. közműépítés időpontjában a különböző szervek (vállalatok, üzemeltetők stb.) a legtöbbször nem tudják előre jelezni, mivel ezek a munkálatok akkor még az előkészítés stádiumában sincsenek. — A közmunkák ütemterv szerinti végrehajtását olykor jelentősen befolyásolják a különböző anyagszállítási nehézségek. Emiatt egyes munkák elhúzódnak, ill. bizonyos időpontokra koncentrálódnak. Ez egyenlőtlenül terheli a burkolathelyreállító kapacitást és nehezíti a koordinálást. — Az építkezések megfelelő ütemét sokszor lassítja a váratlanul jelentkező közműmunkák végzése. A nyilvántartások ugyanis részben pontatlanok, részben a háború alatt megsemmisültek. Ezért a munkálatok folyamán gyakran olyan közművezetékeket is ki kell váltani, amelyek a tervek szerint máshol helyezkednek el. A hidak karbantartása A főváros területén több mint 300 közúti és gyalogos híd van. Különös fontossággal bírnak a Duna-hidak. A hidakon a Közúti Hídszabályzat előírásainak megfelelően rendszeres vizsgálatokat kell végezni. Az acélhídszerkezetek kapcsolatainak karbantartása, a szegecs-csere és a korrózióvédelem jelentősen befolyásolják az élettartamot. Ezért a szerkezetek karbantartását és mázolását rendszeresen el kell végezni. Külön problémát jelent a kishidak felújítási kérdése. A kishidak ugyanis a város fejlődésével párhuzamosan, a legkülönbözőbb időpontokban épültek. Egyes hidak kora meghaladja a 100 évet is. Emiatt teherbírásuk is különböző. Ezért a hidak állapotát állandóan figyelemmel kell kísérni, a szükséges vizsgálatokat és felújítási munkákat meghatározott ütemben el kell végezni. Jelentős feladat a közutakkal kapcsolatos támfalak és lépcsők karbantartása is. Sok gondot okozott az utóbbi években az útügyi szerveknek a várhegyi Alagút üzemeltetése is, főként annak szellőzése és víztelenítése. A szellőzést eleinte a természetes huzat biztosította, ami a lóvontatású járművek korában elegendőnek bizonyult. A gépkocsik kipufogó gázai azonban — különösen szélcsendes időben — összegyűltek és jelentősen fertőzték az Alagút levegőjét. Az idők folyamán megépített szellőző gépház sem tudta már feladatát betölteni. Ezért a szellőzőberendezés átépítése és korszerűsítése halaszthatatlanná vált. Az alagútburkolat is számos helyen megrongálódott. A falakat a hegy felőli szivárgóvizek áztatták. A gépkocsik égéstermékeinek porlasztó hatása miatt a belső felületeken elváltozások keletkeztek. Ezért a burkolatot jól tisztítható és könnyen karbantartható felületűre kellett átépíteni. Ezenkívül az új burkolatnak tompítania kell a zajt. A burkolat átépítésével egyidejűleg az Alagút közvilágítását is korszerűsítették. Fejlesztési feladatok Az elkövetkező időszak útügyi feladatait Budapest közlekedésfejlesztési, valamint közmű- és mélyépítési távlati tervei határozzák meg. Az előrebecslések szerint Budapesten a személygépkocsikkal való telítettség — a 300 szgk/1000 fő — a 2000 utáni évtizedekben várható. 1975-ben az ellátottság megközelíti a 70 szgk/1000 főt, 1985-ben pedig előreláthatóan meghaladja a 160 szgk/1000 főt. A növekedés ütemét jól érzékelteti, hogy a személygépkocsi állomány a fővárosban 1972 végén már meghaladta a 116 ezret. A számítások szerint Budapesten a lakosság ellátása, az építkezési és az ipari nyers-3