Budapest, 1973. (11. évfolyam)
8. szám augusztus - A címlapon: Csigó László felvétele
NDK gyártmányú URM 70 típusú útpadka karbantartó gép A keramit burkolatú utak területe is jelentősen csökkent az utóbbi időben: az i960, évi mintegy 600 ezer m2 -ről mintegy 400 ezer m2 -re. Megszüntetésüket elsősorban csúszós felületük, ill. balesetveszélyességük indokolta. Az aszfaltburkolat előnyei A fővárosban az utóbbi évtizedben, kisebb peremkerületi utcáktól eltekintve, csak aszfaltburkolatok létesülnek. A pormentes és zajtalan aszfaltburkolat felel meg a legjobban a közlekedés mai követelményeinek. Az utóbbi években előtérbe került az aszfaltburkolatok érdesítésének kérdése is. A munka teljes gépesítését és a tartósabb érdesítést azonban még meg kell oldani. A peremkerületek földútjainak kiépítésére 1967-ben bevezették a talaj stabilizációs eljárást. Ennek lényege, hogy a helyszínen levő vagy a már javított talajt cementtel, bitumennel, esetleg kémiai anyaggal megkötik. Erre kerplt azután — pormentesítés és vízzárás céljából — a 3—8 cm vastag aszfaltburkolat. A főváros útburkolatainak állapotát elsősorban az utak víztelenítésével szorosan öszszefüggő tél végi burkolatkárok, az utak alatti közművezetékek, létesítmények és a nagyterhelésű járművek számának alakulása befolyásolja. Az utak víztelenítése csak kiépített csatornahálózat esetén oldható meg problémamentesen. Ilyen helyzet azonban csak a belső kerületekben található. A peremkerületi utak víztelenítése általában árokkal vagy szikkasztóval oldható meg. A régebbi, az altalaj vizsgálatok és talajviszonyok ismeretének hiányában épült útburkolatokon gyakori a tél végi romlások megjelenése. A burkolatkárok létrejöttében nagy szerepe van a pályaszerkezet gyenge teherbíró képességének is. Ennek káros következményei az altalaj teherbíró képességének csökkenése idején fokozottan jelentkeznek, különösen ott, ahol a burkolatok vízelvezetése nincs biztosítva. A vizsgálatok megállapították, hogy egyes peremkerületi és hegy\'idéki utak gondozatlan padkaviszonyai nagymértékben hozzájárultak a tél végi burkolatkárok keletkezéséhez. A felszíni vizek ugyanis több helyen nem tudtak lefolyni az útfelületről, ott tárolódtak, beszivárogtak a burkolat alá, eláztatták az úttükröt. Elsősorban a tél végi burkolatromlások megszüntetése érdekében épült át az elmúlt években a Balatoni út kamaraerdei szakasza, a Kerepesi út Pilisi út és Jókai utca közötti szakasza, a Jászberényi út és a Pesti út több szakasza, a Szépvölgyi út, a Pestújhelyi út, a Budakeszi út és még számos útvonal. A burkolatok elöregedésén és a tél végi károkon kívül egyéb okok is közrejátszanak a burkolatromlások kialakulásában. Gyakran előfordul, hogy a közművezetékek létesítése után szakszerűtlenül történik a talaj visszahelyezése, ill. tömörítése. Ebből újólag süllyedések, burkolatkárok keletkeznek. A főváros útburkolat alatti közműhálózata — a csatorna, a víz, gáz, a távfűtés, az elektromos és a postai hálózatok — összhossza megközelíti a 25 ezer km-t. A különböző közműfejlesztések, felújítások, meghibásodások, bekötések stb. miatt a fővárosban évi mintegy 10 000 burkolatbontás történik. A közművek elhelyezésével kapcsolatos út- , bontások helyreállítása nemcsak nálunk, hanem Európa egyéb nagyvárosaiban is problémát okoz. A nagyszámú és kis alapterületű burkolathelyreállítások nehezen gépesíthetők. A probléma megoldását mindenütt keresik, így pl. felmerült a közműalagutak építésének szükségessége. Figyelőszolgálat A közutak karbantartása komoly feladatot ró az útügyi szervekre. A karbantartási munkáknak részben a forgalombiztonság, részben az állagmegóvás a célja. Ezért a főváros ütőerét képező mintegy 400 km hosszúságú főúthálózaton, és az ehhez kapcsolódó mintegy 300 km hosszúságú tömegközlekedési úthálózaton figyelőszolgálat működik. A szolgálat feladata a jelentkező hibahelyek megjelölése és a javítási munkák elvégeztetése. Az útügyi szervek elsődleges feladata azonban az utak olyan állapotban tartása, hogy azokon hibák lehetőleg ne keletkezzenek. Ezt a célt szolgálják a rendszeres vizsgálatok, a karbantartási és felújítási munkák. Ilyenkor fordulnak elő azok az esetek, amikor az előzményeket nem ismerők a látszólag jó állapotban levő útburkolatok átépítését kifogásolják. (Pl. az Október 6. utca, a Városház utca, Dohány utca átépítése.) A különböző útügyi vizsgálatok: a teherbírás mérések, a talajmechanikai és a burkolatszerkezeti vizsgálatok egyértelműen jelzik az út állapotát. Az útállapot és a forgalmi vizsgálatok alapján kell eldönteni, hogy az útvonalon vagy a forgalmi csomópontban milyen jellegű építési munkákra van szükség. Az elvégzendő munkák ugyanis lehetnek kis-javítás, felújítás vagy teljes átépítést eredményező korszerűsítés-jellegűek. Egyes, forgalomtechnikai szempontból indokolt eset-A Szentendrei úti felüljáró (Csigó László felvétele A korszerűsített Hegyalja út
