Budapest, 1973. (11. évfolyam)

8. szám augusztus - A címlapon: Csigó László felvétele

NDK gyártmányú URM 70 típusú útpadka karbantartó gép A keramit burkolatú utak területe is jelen­tősen csökkent az utóbbi időben: az i960, évi mintegy 600 ezer m2 -ről mintegy 400 ezer m2 -re. Megszüntetésüket elsősorban csúszós felületük, ill. balesetveszélyességük indokolta. Az aszfaltburkolat előnyei A fővárosban az utóbbi évtizedben, kisebb peremkerületi utcáktól eltekintve, csak asz­faltburkolatok létesülnek. A pormentes és zajtalan aszfaltburkolat felel meg a legjobban a közlekedés mai követelményeinek. Az utóbbi években előtérbe került az aszfalt­burkolatok érdesítésének kérdése is. A mun­ka teljes gépesítését és a tartósabb érdesítést azonban még meg kell oldani. A peremkerületek földútjainak kiépítésére 1967-ben bevezették a talaj stabilizációs el­járást. Ennek lényege, hogy a helyszínen levő vagy a már javított talajt cementtel, bitu­mennel, esetleg kémiai anyaggal megkötik. Erre kerplt azután — pormentesítés és víz­zárás céljából — a 3—8 cm vastag aszfalt­burkolat. A főváros útburkolatainak állapotát első­sorban az utak víztelenítésével szorosan ösz­szefüggő tél végi burkolatkárok, az utak alatti közművezetékek, létesítmények és a nagy­terhelésű járművek számának alakulása befo­lyásolja. Az utak víztelenítése csak kiépített csa­tornahálózat esetén oldható meg probléma­mentesen. Ilyen helyzet azonban csak a belső kerületekben található. A peremkerületi utak víztelenítése általában árokkal vagy szikkasz­tóval oldható meg. A régebbi, az altalaj vizsgálatok és talaj­viszonyok ismeretének hiányában épült út­burkolatokon gyakori a tél végi romlások meg­jelenése. A burkolatkárok létrejöttében nagy szerepe van a pályaszerkezet gyenge teher­bíró képességének is. Ennek káros következ­ményei az altalaj teherbíró képességének csökkenése idején fokozottan jelentkeznek, különösen ott, ahol a burkolatok vízelveze­tése nincs biztosítva. A vizsgálatok megállapították, hogy egyes peremkerületi és hegy\'idéki utak gondozat­lan padkaviszonyai nagymértékben hozzá­járultak a tél végi burkolatkárok keletkezésé­hez. A felszíni vizek ugyanis több helyen nem tudtak lefolyni az útfelületről, ott táro­lódtak, beszivárogtak a burkolat alá, eláztat­ták az úttükröt. Elsősorban a tél végi burkolatromlások megszüntetése érdekében épült át az elmúlt években a Balatoni út kamaraerdei szakasza, a Kerepesi út Pilisi út és Jókai utca közötti szakasza, a Jászberényi út és a Pesti út több szakasza, a Szépvölgyi út, a Pestújhelyi út, a Budakeszi út és még számos útvonal. A burkolatok elöregedésén és a tél végi károkon kívül egyéb okok is közrejátszanak a burkolatromlások kialakulásában. Gyakran előfordul, hogy a közművezetékek létesítése után szakszerűtlenül történik a talaj vissza­helyezése, ill. tömörítése. Ebből újólag süllyedések, burkolatkárok keletkeznek. A főváros útburkolat alatti közműhálózata — a csatorna, a víz, gáz, a távfűtés, az elekt­romos és a postai hálózatok — összhossza megközelíti a 25 ezer km-t. A különböző közműfejlesztések, felújítások, meghibáso­dások, bekötések stb. miatt a fővárosban évi mintegy 10 000 burkolatbontás történik. A közművek elhelyezésével kapcsolatos út- , bontások helyreállítása nemcsak nálunk, ha­nem Európa egyéb nagyvárosaiban is prob­lémát okoz. A nagyszámú és kis alapterületű burkolathelyreállítások nehezen gépesíthetők. A probléma megoldását mindenütt keresik, így pl. felmerült a közműalagutak építésének szükségessége. Figyelőszolgálat A közutak karbantartása komoly feladatot ró az útügyi szervekre. A karbantartási mun­káknak részben a forgalombiztonság, rész­ben az állagmegóvás a célja. Ezért a főváros ütőerét képező mintegy 400 km hosszúságú főúthálózaton, és az ehhez kapcsolódó mint­egy 300 km hosszúságú tömegközlekedési út­hálózaton figyelőszolgálat működik. A szol­gálat feladata a jelentkező hibahelyek meg­jelölése és a javítási munkák elvégeztetése. Az útügyi szervek elsődleges feladata azon­ban az utak olyan állapotban tartása, hogy azokon hibák lehetőleg ne keletkezzenek. Ezt a célt szolgálják a rendszeres vizsgálatok, a karbantartási és felújítási munkák. Ilyenkor fordulnak elő azok az esetek, amikor az előz­ményeket nem ismerők a látszólag jó állapot­ban levő útburkolatok átépítését kifogásol­ják. (Pl. az Október 6. utca, a Városház utca, Dohány utca átépítése.) A különböző útügyi vizsgálatok: a teher­bírás mérések, a talajmechanikai és a burko­latszerkezeti vizsgálatok egyértelműen jelzik az út állapotát. Az útállapot és a forgalmi vizsgálatok alapján kell eldönteni, hogy az útvonalon vagy a forgalmi csomópontban milyen jellegű építési munkákra van szükség. Az elvégzendő munkák ugyanis lehetnek kis-javítás, felújítás vagy teljes átépítést ered­ményező korszerűsítés-jellegűek. Egyes, for­galomtechnikai szempontból indokolt eset-A Szentendrei úti felüljáró (Csigó László felvétele A korszerűsített Hegyalja út

Next

/
Thumbnails
Contents