Budapest, 1973. (11. évfolyam)
8. szám augusztus - A címlapon: Csigó László felvétele
udapest XI. ÉVFOLYAM 8. SZAM 1973 AUG USZTUS D FŐVÁROS FOLYÓIRATA Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Szerkesztő: KATONA ÉVA Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Postai irányítószám: 1014 Szerkesztőségi fogadóórák: Hétfő 10—13 óráig VII., Lenin körút 5. I. em. Telefon: 223-896 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1 sz.) Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft félévre .. . 60,— Ft egy évre . . 120,— Ft ® 73.2047 Athenaeum Nyomda, Budapest íves mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Index: 25151 ATARTALOMBÓL: Az európai fővárosok vezetőinek találkozója, Budapest 1972 W. Polák, Amsterdam polgármestere : Az amsterdami városközpont 1972-ben 6 Jácint Riberaygua Pujal, Andorra la Vella polgármestere: A turizmus és a bevándorlás problémái 9 Fővárosi őrjárat XVI. Fekete Gábor: A hivatali városrész 12 Egy régi épület új élete Gábor István: Korányi Frigyes és Sándor Kórház 16 Irodalmi városképek Vargha Balázs: Illyés Gyula pesti hajszálgyökerei III. 20 Szabó Gabriella: Kertek, virágok városa 22 FÓRUM Bertalan János: Mit és mennyit eszünk? Dr. Szalai György: Budapesti kávéházak I. Kőhalmi Gyula: Négy budapesti hídról Puskás Béla: A középkori budai várpalota képének rekonstruálási kísérlete A címlapon: Csigó László felvétele A hátsó borítón: Courbet: Birkózók (Schiller Alfréd reprodukciója) 28 31 34 40 Szerkesztőbizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; HANTOS JÁNOS, a Magyar Vöröskereszt főtitkára; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit.-prop, osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója: Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ ny. miniszter, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Dr. Faith Mihály Közutainkról Budapest úthálózata országos viszonylatban is jelentős szerepet tölt be. Ezen az úthálózaton bonyolódik le az ország lakossága 20%-át és az ipar 40%-át magában foglaló főváros gépkocsiforgalma. A forgalom nagysága eléri a napi 10 millió tkm terhelést. Az úthálózatot a lakosság minden rétege és korosztálya használja. Kiépített úthálózat nélkül a főváros vérkeringése el sem képzelhető. Rendkívül fontos tehát a forgalom zavartalanságának biztosítása. Ennek a két legfontosabb előfeltétele: az útvonalak és a forgalmi csomópontok mind nagyobb átbocsátó képessége, valamint az útpályaviszonyok biztonsága. A mintegy 3500 km hosszúságú úthálózat fenntartása és az igényeknek megfelelő korszerűsítése többirányú feladatot ró a főváros útügyi szerveire. Az utak teherbírása Budapest úthálózatának kialakulása — más európai nagyvárosok úthálózatával öszszehasonlítva — viszonylag szerencsésen ment végbe. A főútvonalak és az utcák általában szélesebbek más régi nagyvárosok útvonalaihoz viszonyítva. Az utak teherbírása is megfelelt a túlnyomórészt lóvontatású járműforgalom követelményeinek. Az 1930-as évek vége felé kezdett a járműforgalom annyira növekedni, hogy a hálózat rendszerét alapjában még meg nem változtató, de az utak teherbírását növelő korszerűsítések váltak szükségessé. A nagyobb útkorszerűsítések és csomópontrendezések azonban csak az 1950-es években indultak meg. Az útügyi feladatok nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy a kiépített kocsiutak területe 15,9 millió m2 , a burkolt járdáké pedig 7,8 millió m2 . Rendkívül sok közúti műtárgy is van a fővárosban; a kishidak száma pl. meghaladja a 300-at. Viszonylag nagy, mintegy 1300 km hosszúságú a peremkerületekben levő földúthálózat. Az útburkolatok csaknem kétharmad része 20 évnél idősebb. Ezek a burkolatok általában felújításra szorulnak, teherbírásuk nem felel meg a megnövekedett forgalomnak és a tengelyterhelésnek. A legtöbb esetben szerkezetvastagítással sem erősíthetők meg. A kocsiútburkolatok nagy hányadát, mintegy 4 millió m2 -t még mindig a kőburkolatok alkotják, holott az elmúlt 10 év folyamán sokhelyütt korszerűsítették az utakat. A kőburkolatok megszüntetését több érv indokolta : a) A kőburkolatok felületi egyenetlenségeik és kis csúszásellenállásuk miatt nem felelnek meg a növekvő gépjárműforgalom követelményeinek. b) Az útburkolatok tisztántartását több atmoszféra nyomású vízsugaras locsológépkocsikkal végzik. Kőburkolatoknál az elöregedett hézagkiöntő anyagot a nagynyomású víz könnyen kimossa. Ez elősegíti a porképződést, ugyanakkor a kőburkolatot is rongálja. c) Az aszfaltburkolaton kisebb a zajképződés. A közvilágítás is jobban érvényesül az egységes felületen, ezáltal mind a nappali, mind az éjszakai forgalom biztonságosabb. Az aszfaltburkolaton alkalmazható beépített útburkolati jelekkel a forgalomszabályozás is egyszerűsíthető. A többi között ezen szempontok alapján cserélték ki a Nagykörút, a Kiskörút, a Rákóczi út, a Baross tér, a Soroksári út, a Fehérvári út kőburkolatát aszfaltburkolattal. 1
