Budapest, 1973. (11. évfolyam)

7. szám július - Gopcsa Ervin: A szabadidő eltöltésének lehetőségei

után is gyakran éjfélig dolgoznak. Ők valóban úgy érzik, hogy nincs szabad­idejük, nincs pihenésük. Az anyagi vagy egyéb (például a szolgáltatások hiányossága miatti) kényszerhelyzeteket kivéve, az igaz­ság az, hogy szabadidő igenis létezik, sőt növekszik (szabadszombat, ház­tartások gépesítése); de nem tanul­tuk meg, hogyan kell húsból és vér­ből is álló szervezetünkkel egészsége­sen élni, melyek és milyen arányúak fizikai és szellemi szükségleteink, ho­gyan használhatjuk fel ésszerűen gyorsan fejlődő technikai lehetősé­geinket. Minket csak arra tanítottak, hogyan kell tanulni és dolgozni. Ezért egyre gyakrabban tapasztalható, hogy elferdülnek elképzeléseink — vagy az agyonhajszoltság, vagy a túlzott kényelem irányában. (Gyakran fon­tosabb az autó, vagy akár a kutya, mint a gyermek.) Tudunk-e élni a lehetőségeinkkel ? Nem tanultunk meg a szabadidőnk­kel jól élni, illetve a munkaidő és a szabadidő mennyisége és intenzitása között gyakran nincs arányosság. Ezt is bizonyítja az idegcsillapítók és al­tatók évről évre növekvő mennyiségű fogyasztása. Ez is oka annak, hogy fiataljaink 25 — 30%-a egészségügyi okok miatt nem alkalmas — a KNEB vizsgálata alapján — katonának. A városi ártalmak, de az egészségte­len életmód eredménye az is, hogy a haláloki főcsoportok a részletek több­ségében és összességében is a buda­pesti lakosok szempontjából mutat­nak hátrányos képet. Gyakran vannak területi lehetőségeink, amelyeket nem használunk ki kellőképpen (közpar­kok stb.); igaz, ezek a lehetőségek gyakran hiányoznak is. A problémák szervesen összefügg­nek a neveléssel, a meglevő adottsá­gokkal, a társadalmi szokásokkal. Azok a kialakult tevékenységek, amelyeket általában szabadidőben végzünk, a következők: pihenés, he­verés, rádió-, lemez-, magnóhallgatás, TV-nézés, írás, olvasás, beszélgetés, kézimunkázás, barkácsolás, hobby­művelés, rajzolás, festés, zenélés, já­ték, kirándulás, mozi, színház, tárlat baráti látogatás, sportesemény, kerék­pározás, csónakázás, autózás, lovag­lás, repülés, tánc, strandolás, sport, táborozás, horgászat, vadászat. Ezek közül a leggyakoribb a TV-nézés; a legegészségesebbek a sza­badban végzett mozgások: a játék, a sport stb. A szabadidőben végezhető tevé­kenység a többi között lehet: egyéni vagy társas, aktív vagy passzív, dön­tően szellemi vagy fizikai, lehet rövid vagy hosszú időtartamú, hasznos vagy káros stb. Kétségtelen azonban, hogy a tevé­kenység döntően függ az életkortól, az egyéni igényektől, a fantáziától, a rendelkezésre álló adottságoktól. A tevékenységi formák a meglevő lehetőségek közelében, azok jelentős Horgászok Tűzfalak között a Majakovszkij utcában (Apostol Pál felvétele) Szabadtéri kártyaparti (Csigó László felvétele) Balla Demeter felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents