Budapest, 1973. (11. évfolyam)

5. szám május - Birgir Isleifur Gunnarsson: A nagyvárosi élet szervezése Reykjavíkban

a futás —, amelynek űzése nem jár nagyobb költ­ségekkel vagy emberi munka befektetésével, sok­kal nagyobb az érdeklődés az olyan sportágak iránt, melyek nagy és költséges építmények létesítését igénylik. Izland eddigi ilyen irányú politikája az volt, hogy a helyi hatóságok biztosítsák a szükséges sportléte­sítményeket, a labdarúgó, atlétika, kézilabda stb. pályákat. A helyi hatóságok uszodákat, iskolai sport­csarnokokat építettek, melyeket a tanítási időn kívül a nagyközönség is használhatott. A magán­klubok maguk gondoskodtak edző központjaikról, Reykjavik minden kerületében külön-külön. A város gyors fejlődésével és a sport iránti igé­nyek megnövekedésével a fővárosnak — csakúgy, mint a többi városnak — az eddiginél nagyobb mér­tékben kell gondoskodnia sportlétesítmények épí­téséről, az amatőr sportolók tréning-lehetőségei­ről. Közlekedési problémák A közlekedés a legtöbb nagyváros legsúlyosabb problémája. A gépkocsik, elsősorban a magánautók számának növekedése annyira túlterheli a forgalmi útvonalakat, hogy a közlekedés helyzete válságossá válik. A nagyvárosok kezdetben a megoldást jobb közlekedési rendszerekben keresték, sokszor na­gyon költséges megoldások árán. Erre természete­sen szükség volt; de egyre többen belátják, hogy emellett az eddiginél nagyobb súlyt kell adni a köz­úti járműnek, olyan vonzóvá kell tenni, hogy ver­senyre kelhessen a magánautóval. Ha meggondol­juk, hogy egy autóbusz általában 50 személyt tud szállítani, míg a magánautók átlagosan 1,5 utast — nyilvánvalóvá válik, hogy a jól szervezett közúti jár­műrendszer jelentősen csökkenthetné az útháló­zatok túlterheltségét. Ennek a kérdésnek a meg­oldása a jövőben a helyi hatóságokra hárul. A közlekedés problémái nálunk is egyre súlyo­sabbá válnak. Reykjavíkban ma 19 372 személyautó közlekedik, tehát minden 4,3 lakosra jut egy ma­gánautó. Ez a nagyszámú jármű közlekedési dugó­kat okoz — különösen a városközpont közelében — és nagyobb, költségesebb berendezéseket is igé­nyel. A város közúti autóbuszjáratokat biztosít a lakosságnak. 1970-ben a városi autóbuszközlekedést eredményesen újjászerveztük. Ma már napi 40 000 utas veszi igénybe az autóbuszt, vagyis a város lakos­ságának kb. a fele. És még további fejlesztésre van szükség, ha győzni akarunk a magánautóval folyó versengésben. Tervezés Az említett témák szemelvények azokból a fel­adatokból, amelyekkel az európai fővárosoknak meg kell birkózniuk; de nem ölelik fel az összes problémát. Végezetül még egy tárgykörre szeret­nék kitérni, amely mindinkább fontossá válik, a már tárgyalt kérdések tekintetében: a tervezésre. A városépítés területén is igen gyors a technikai fejlődés. A számítógépek felhasználásával a terve­zésre vonatkozó tanulmányok eredményeinek fel­mérése ma lényegesen könnyebb, mint azelőtt; pél­dául a geológia, meteorológia, matematika, gazda­ságtan, szociológia, statisztika stb. számára a tech­nikai eljárások nyilvánvalóan megkönnyítik a mun­kát. A tervezési kérdésekre azonban nem kizárólag a technológia adja meg a választ. Jogosan érintette bírálat a városépítést a világ sok részében, amiért a tervezés és a kivitelezés túlnyomóan a technológiai szempontokat vette figyelembe s rideggé vált. Az új lakótelepek lakói nem találják meg azt a meleg légkört, amit otthonukban igényelnének. A modern városnak nincs lelke, mondják sokan. Kétségtelen, hogy az ilyen bírálat jogos; emellett egész sor olyan társadalmi probléma, amellyel a városok ve­zetőségének meg kell birkóznia, a nagyvárosok em­bertelen környezetében gyökerezik. Éppen ezért a városi hatóságok egyik legfontosabb feladata a jövő­ben az lesz, hogy szakértők bevonásával megte­remtsék a kis-és nagyvárosok lakói számára a benső­séges emberi környezetet és ezáltal a testi-lelki jólétet. 9 Reykjavik egyik nevezetessége: a melegvizű tó A kikötő (MTI Külföldi Képszolgálat)

Next

/
Thumbnails
Contents