Budapest, 1973. (11. évfolyam)

5. szám május - Birgir Isleifur Gunnarsson: A nagyvárosi élet szervezése Reykjavíkban

a futás —, amelynek űzése nem jár nagyobb költségekkel vagy emberi munka befektetésével, sokkal nagyobb az érdeklődés az olyan sportágak iránt, melyek nagy és költséges építmények létesítését igénylik. Izland eddigi ilyen irányú politikája az volt, hogy a helyi hatóságok biztosítsák a szükséges sportlétesítményeket, a labdarúgó, atlétika, kézilabda stb. pályákat. A helyi hatóságok uszodákat, iskolai sportcsarnokokat építettek, melyeket a tanítási időn kívül a nagyközönség is használhatott. A magánklubok maguk gondoskodtak edző központjaikról, Reykjavik minden kerületében külön-külön. A város gyors fejlődésével és a sport iránti igények megnövekedésével a fővárosnak — csakúgy, mint a többi városnak — az eddiginél nagyobb mértékben kell gondoskodnia sportlétesítmények építéséről, az amatőr sportolók tréning-lehetőségeiről. Közlekedési problémák A közlekedés a legtöbb nagyváros legsúlyosabb problémája. A gépkocsik, elsősorban a magánautók számának növekedése annyira túlterheli a forgalmi útvonalakat, hogy a közlekedés helyzete válságossá válik. A nagyvárosok kezdetben a megoldást jobb közlekedési rendszerekben keresték, sokszor nagyon költséges megoldások árán. Erre természetesen szükség volt; de egyre többen belátják, hogy emellett az eddiginél nagyobb súlyt kell adni a közúti járműnek, olyan vonzóvá kell tenni, hogy versenyre kelhessen a magánautóval. Ha meggondoljuk, hogy egy autóbusz általában 50 személyt tud szállítani, míg a magánautók átlagosan 1,5 utast — nyilvánvalóvá válik, hogy a jól szervezett közúti járműrendszer jelentősen csökkenthetné az úthálózatok túlterheltségét. Ennek a kérdésnek a megoldása a jövőben a helyi hatóságokra hárul. A közlekedés problémái nálunk is egyre súlyosabbá válnak. Reykjavíkban ma 19 372 személyautó közlekedik, tehát minden 4,3 lakosra jut egy magánautó. Ez a nagyszámú jármű közlekedési dugókat okoz — különösen a városközpont közelében — és nagyobb, költségesebb berendezéseket is igényel. A város közúti autóbuszjáratokat biztosít a lakosságnak. 1970-ben a városi autóbuszközlekedést eredményesen újjászerveztük. Ma már napi 40 000 utas veszi igénybe az autóbuszt, vagyis a város lakosságának kb. a fele. És még további fejlesztésre van szükség, ha győzni akarunk a magánautóval folyó versengésben. Tervezés Az említett témák szemelvények azokból a feladatokból, amelyekkel az európai fővárosoknak meg kell birkózniuk; de nem ölelik fel az összes problémát. Végezetül még egy tárgykörre szeretnék kitérni, amely mindinkább fontossá válik, a már tárgyalt kérdések tekintetében: a tervezésre. A városépítés területén is igen gyors a technikai fejlődés. A számítógépek felhasználásával a tervezésre vonatkozó tanulmányok eredményeinek felmérése ma lényegesen könnyebb, mint azelőtt; például a geológia, meteorológia, matematika, gazdaságtan, szociológia, statisztika stb. számára a technikai eljárások nyilvánvalóan megkönnyítik a munkát. A tervezési kérdésekre azonban nem kizárólag a technológia adja meg a választ. Jogosan érintette bírálat a városépítést a világ sok részében, amiért a tervezés és a kivitelezés túlnyomóan a technológiai szempontokat vette figyelembe s rideggé vált. Az új lakótelepek lakói nem találják meg azt a meleg légkört, amit otthonukban igényelnének. A modern városnak nincs lelke, mondják sokan. Kétségtelen, hogy az ilyen bírálat jogos; emellett egész sor olyan társadalmi probléma, amellyel a városok vezetőségének meg kell birkóznia, a nagyvárosok embertelen környezetében gyökerezik. Éppen ezért a városi hatóságok egyik legfontosabb feladata a jövőben az lesz, hogy szakértők bevonásával megteremtsék a kis-és nagyvárosok lakói számára a bensőséges emberi környezetet és ezáltal a testi-lelki jólétet. 9 Reykjavik egyik nevezetessége: a melegvizű tó A kikötő (MTI Külföldi Képszolgálat)