Budapest, 1973. (11. évfolyam)

5. szám május - Birgir Isleifur Gunnarsson: A nagyvárosi élet szervezése Reykjavíkban

felett sűrű fátyolként lebeg. Ivóvizet könnyen nyerünk, mégpedig oly tiszta állapotban, hogy tisztítására nincs szükség. A környezetvédelem egyik fontos szempontja a természeti kincsek túlzott kizsákmányolásának — melyre sok államban látunk példát — eredményes megelőzése. Az ember esztelenül fosztogatja a világ tartalékait, nem is egy területen. Ilyen kincs például az Izland körüli tengerek halállománya. A túlhal ászás sok halfajta létét veszélyezteti. Izland ezért 50 mérföldnyi körre terjesztette ki halászati törvényeinek érvényességét, hogy ily módon védje bizonyos hasznos halak tenyésztelepeit. Ne felejtsük el, hogy a halászat és a haltenyésztés a legfontosabb termelési ágak Izlandban, ezért annyira fontos ezen a területen a megfelelő óvintézkedés. Társadalmi kérdések A modern nagyvárosok élete soíc olyan társadalmi problémát vet fel, amelyet azelőtt alig vagy egyáltalán nem ismertünk. Éppen ezért nagyon sürgős, hogy az európiafővárosok — de egyéb városok is — fokozott figyelemmel foglalkozzanak a társadalmi kérdésekkel. Bár Reykjavik a legnépesebb európai városokhoz viszonyítva nem nagy város, mégis meg kell oldania „nagyvárosi" problémáit. A metropolis élete társadalmának különböző csoportjait más-más módon érinti. Az emelkedő átlagos életkor megnöveli az idős emberek számát és — mint a tapasztalat mutatja — a városi élet gyakran fokozza a magány és elidegenedés érzését ezen a csoporton belül. Új problémák elé állítja a városi élet a fiatalokat is, ami fokozott céltalanságban, növekvő alkohol- és az annál is veszélyesebb kábitószerfogyasztásban nyilvánul meg. Egyéb példákkal lehetne szemléltetni, hogy a nagyvárosi élet más társadalmi csoportokban is vet fel problémákat. Ebben a vonatkozásban szeretnék néhány olyan szempontot kiemelni, ami az európai fővárosok legtöbbjét érinti. A városoknak nagyobb gondot kell fordítaniuk az öregek kérdésére. Ez sokféle módon történhet, például úgy, hogy az öregek részére jobban hozzáférhetővé teszik kedvelt hobbyjaik gyakorlását. A jövő egyik fontos feladata, hogy az öregeket számukra épített lakásokban helyezzék el, ügyelve arra, hogy ez ne akadályozza meg érintkezésüket más társadalmi csoportokkal. Az öregeknek intézetben való elhelyezését, amennyire lehet, kerüljük, de szükség esetén ezt is tegyük hozzáférhetővé számukra, gyakran a megfelelő kórházhoz kapcsoltan. A fiatalokkal kapcsolatban mind gyakrabban felmerülő társadalmi problémák megkövetelik, hogy a nagyvárosok az eddiginél több figyelmet szenteljenek az ifjúsági kérdéseknek. Ezt eddig eléggé elhanyagoltuk. Vigyáznunk kell azonban arra is, hogy az ifjúság munkáját ne csak felülről szervezzük meg. Általában a városoknak arra kellene törekedniük, hogy a nem hivatásos közösségek és csoportok részére lehetőséget teremtsenek a társadalmi tevékenységben való részvételre, és hogy közvetett úton segítséget nyújtsanak, például a vezetők képzésében. Ily módon a város égisze alatt szerveződő ifjúságot fel lehetne használni olyan fiatalok mozgósítására, akik saját jószántukból eddig nem vettek részt csoportos tevékenységben, vagy valamilyen társadalmi problémával küszködnek. A családalapítási korhatár csökkenésével és a nők növekvő bekapcsolódásával a gazdasági életbe, a gyermekgondozás egyre időszerűbb kérdéssé válik. A mai nőnek szellemi és egyéb képességeit házon kívüli munkában kellgyümölcsöztetnie. Az a tudat, hogy képesek résztvenni a társadalom építésében, általában növeli a nők öntudatát. A feleség házon kívüli munkájára néha anyagi szempontból is szükség van, például az otthonukat megteremtő fiatal házaspárok esetében. A városoknak tehát ki kell elégíteniük az ezzel kapcsolatban felmerülő igényeket és gondoskodniuk kell bölcsődékről, agyermekek óvodai ellátásáról és játszóterekről. Reykjavikban mindezt egészen jól oldottuk meg, de nyilvánvalóan van még tennivalónk is. 8 Közegészségügy A közegészségügy Izlandban jó, a statisztika tanúsága szerint egyike a legjobbaknak Európában. Az iskolaköteles gyermekek fogkezelését 6—14 éves korig az iskolafogászat látja el. A kórházi ápolás lényegében ingyenes (az országos biztosítási rendszer keretében működik). Reykjavíknak 1337 kórházi ágya van, ebből 352 városi kezelésben levő gyógyintézetekben. Sok szó esik a kórházon kívüli betegellátásról és annak megjavításáról. Mivel a kórházak igen költséges intézményekké váltak, szükség van a kórházon kívüli kezelés magas szintre emelésére, hogy kórházi felvételre csak a legszükségesebb esetekben kerüljön sor.Jelenleg Reykjavíkban a legnagyobb hiány kórházi ágyakban, az elmebetegek és aggok házát igénylő öregek elhelyezésében van. Most nyílik meg egy 70 ágyas, városi kezelésben levő aggok háza. A közegészségügyre nagy gondot fordítunk. Reykjavik városa sokat tesz ennek érdekében, szolgálatai úgyszólván a születés elctt kezdődnek és az aggkorig kísérnek minden állampolgárt. Nagyon szigorú az élelmiszerek, valamint a munkahelyek és egyéb fertőzésgyanús helyek ellenőrzése. Oktatás és sport A régi Izlandban a sport riem szorítkozott kizárólag a fizikai mozgásra-; hanem mindenféle szellemi sportot is ide soroltak. Ezért most is együtt tárgyalom az oktatás és a sport kérdését. A mindennapi élet alakulása a dolgozók munkaidejének állandó csökkentésére irányul. Ennek megfelelően egyre több a szabadidő. Bár a szabadidő túlszervezése veszélyes dolog, tagadhatatlan, hogy az állami és városi hatóságoknak megfelelő lehetőséget kell biztosítaniuk az állampolgárok egészséges üdülésére és hobbyjaik űzésére. Európa valamennyi fővárosa foglalkozik kisebb-nagyobb mértékben ezzel a kérdéssel. Reykjavik városa jelentős oktatási és kulturális tevékenységet folytat, részben állami és magánszervekkel együttműködve, részben önállóan. A fontosabb kulturális központok most már városi intézmények. Nemrégiben nyílt meg egy új szépművészeti múzeum, melyben tárlatokat, találkozókat és előadásokat is tartanak: Izlandban nagy az érdeklődés a festészet iránt, és ez az új művészeti központ feltehetően erősen fellendíti majd a művészetnek ezt az ágát. Már hosszabb ideje működik a városi nyilvános könyvtár, amelyet különösen Izlandra és az izlandi irodalomra vonatkozó gazdag anyaga tett népszerűvé. Hazánk határain kívül is bizonyára sokan ismerik a Nobel-díjas Halldor Laxness izlandi író nevét; de rajta kívül még számos izlandi szerzőnek van nagy olvasótábora. Most kezdtük el egy új városi könyvtár építését, mely fiók-könyvtárakat is nyit a város különböző részeiben. Városi színház építését is tervezzük, egy magántársasággal együttműködve; a társaság régóta működtet színházat Reykjavíkban, de sajnos, nem megfelelő körülmények között. A fővárosban van az izlandi Nemzeti Színház és néhány kisebb, időszakosan működő amatőr színházi vállalkozás is. A város szimfonikus zenekara egyben a Nemzeti Színház és az Állami Rádió zenekara is. Az említett kulturális központok létezése Reykjavik élénk kulturális életét tükrözi. Reméljük, hogy Európa fővárosai a jövőben nagyobb figyelmet szentelnek ilyen irányú tevékenységünknek. Hadd említsem meg, hogy az előbbi nagy és drága kulturális központokon kivül, melyeket szakemberek irányítanak, a művészetek különböző ágaiban kis amatőr csoportok is tevékenykednek. Úgy véljük, helyes, ha a városi vezetők lehetőségeikhez mérten támogatják a kulturális életnek ezt a területét is. A városi szervek nagyobb érdeklődése a sportélet iránt bizonyos fokig ugyanabból a forrásból fakad, mint a kulturális élet fellendítésének igénye: a dolgozók szabadidejének megnövekedéséből. Ezenfelül egyre általánosabb a lakosság körében a sport egészségvédelmi értékének felismerése. Bár sok olyan sportág van — mint például a turisztika vagy