Budapest, 1973. (11. évfolyam)

4. szám április - Dr. Fónyad Ernő: A 125 éves Műegyetemi Könyvtár

A Műegyetemi Könyvtár valóságos múzeuma az első kiadású műszaki-tudományos könyveknek. Az itt közölt címlapok épp csak ízelítőt adhatnak e könyvritkaságok sokaságából . .. met. A Magyar Tudományos Akadémia tagja és másodelnöke volt. Wartha professzor nevéhez fűződik az eozinmáz gyártástechnológiája, amelynek a pécsi Zsolnay-gyár világhírnevét köszönheti. Mint könyvtári igazgató, megszerkesztette a műegyetemi könyvtár első katalógusát és 1874-ben nyomtatásban kiadta. Kiváló munkatársa volt Nagy Sándor könyvtáros, aki mint lektor, a műegyetem hallgatóinak a rond- és kurzívírást tanította. Saját rendszerű gyorsírása révén nevét országosan ismerték. A Magyar Gyorsírók Egyesületének alapító tagja. (Alakját megörökítette Móricz Zsigmond „Emlékezés egy zseniről" című írásában.) Wartha professzort dr. Rados Gusztáv követte a könyvtár élén. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Lipcsében végezte; 31 éves korában nevezték ki a Műegyetemen tanárrá. Rados professzor, a matematika tudományának kiváló művelője, a determinánsok és matrixokkal kapcsolatos elméletek kidolgozásával szerzett nemzetközi hírnevet. Közel négy évtizeden át vezette a könyvtárat, amely tudományos jellegét és rangját az ő igazgatása alatt érte el. Új, mai otthonába is Rados igazgatása idején költözött a könyvtár, 1909-ben. A könyvállomány ekkor 25 000 mű (86 000 kötet). 1933-ban Rados professzor megvált a könyvtártól; ekkorra 55 000 művet — 154 000 kötetet — tartanak nyilván. Rados Gusztáv tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, alapító tagja a Matematikai és Fizikai Társulatnak, és évtizedeken át szerkesztője a Matematikai és Fizikai Lapoknak. Több éven át dékán; 1911—14 között a Műegyetem rektora. Wartha és Rados professzorok alatt a Műegyetemi Könyvtár a műszaki és természettudományok köréből olyan gazdag és alapvető könyvállományhoz")utott, amely döntően meghatározta az intézmény jellegét és fejlődését. Ezért válhatott mára a Műegyetem Könyvtára a matematika, fizika, kémia és a műszaki tudományok országos alapkönyvtárává. A könyvtár igazgatója 1933 őszétől dr. Radó Aurél lett. Az intézmény — a harmincas évek gazdasági nehézségei között is — továbbfejlődött. A könyvek feldolgozása korszerűbb és jobb: áttértek az Egyetemes Tizedes Osztályozás rendszerére és bevezették a stencillel sokszorosított cédula-katalógust. A könyvállomány gyarapodásáról rendszeresen küldtek katalóguslapot az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központnak. Az új könyvekről a tanszékek is tájékoztatást kaptak. A könyvtár tanári olvasótermét szép számmal látogatták az egyetem tanárai és magántanárai, így személyes kapcsolatok alakultak ki a tanszékek és a könyvtár között. Budapest ostroma idején súlyos károkat szenvedett a Műegyetem. A könyvtár nagy olvasótermét is több ágyúlövés és aknatűz érte. Szép berendezését tűz emésztette meg. Elpusztult az olvasóterem freskója, Raksányi Dezső képzőművészeti főiskolai tanár alkotása. A tudományok legkiválóbb alakjait láthattuk a hatalmas méretű, kompozíciójában megkapó, színekben élénk és gazdag falfestményen. A raktárakat — szerencsére — nem érte ágyúlövés és tűzkár, így nagyobb könyvveszteség sem. 24