Budapest, 1973. (11. évfolyam)

4. szám április - Dr. Fónyad Ernő: A 125 éves Műegyetemi Könyvtár

A könyvtárt alapító Eötvös József kézjegyével ellátott könyv Az újjáépítés nehéz éveiben dr. Herepey Árpád állt az intézmény élén. Kiváló, nagy tapasztalatokkal rendelkező könyvtáros volt, aki a magyar könyvtárügyet fél év­századon át szolgálta. Az olvasóterem mai berendezése, az olvasók kiszolgálásának, a kölcsönzésnek új, praktikusabb formája Herepey Árpádnak köszönhető. Az élet tehát lassan, keserves viszonyok között, de megindult. Mint a Műegyetemi Sajtószolgálat akkori vezetője, a Budapesti Nemzeti Bizottsághoz fordultam segítsé­gért. Hamarosan plakátok jelentek meg a pesti utcákon, nemzetiszínű kerettel: ,,A Műegyetem, a magyar mérnökképzés ott­hona, súlyos károkat szenvedett, teljes talpraállítása országos érdek" — hangoz­tatta a Budapesti Nemzeti Bizottság felhí­vása. Hogy az újjáépítés ügye országos ügy legyen, 1946. december hatodikán a Kossuth rádióban ismertettem a háború okozta gondokat, és kéréssel fordultam a Műegye­tem volt tanítványaihoz is: jöjjenek, segít­senek. Ekkor jelent meg az Országos Nem­zeti Bizottság felhívása, az egész országhoz szólóan. A fővárosi, valamint a vidéki sajtó is napirenden tartotta a Műegyetem prob­lémáit. A vidékiekkel való közvetlen és sze­mélyes kapcsolat céljából Műegyetemi Na­pokat szerveztem, s a mozgalomnak mottó­ként adtam: Az ország építi a Műegyetemet — a Műegyetem építi az országot! Győr, Miskolc, Szombathely voltak a Műegyete­mi Napok nagyobb állomásai. Ezeken kép­viseltette magát a kormány, a megye és ott voltak a helyi társadalmi szervek vezetői. A gyárak, vállalatok, intézmények pénz- és természetbeni adományaikkal: téglával, ce­menttel, üveggel stb. segítettek. A Győri Vagongyár munkásai száz széket és kályhá­kat adtak. Újra megnyithatta kapuit a Műegyetemi Könyvtár! A mai nagy, modern könyvtárban tízezer az olvasók száma, négyszázezer kö­tet könyv és folyóirat várja az oktatókat és a hallgatókat. Hetvenkét ország 900 in­tézményével állunk könyv- és folyóirat cserekapcsolatban. Bizony, lassan kinövi falait a könyvtár. Még szerencse, hogy előre­látó volt a tervező: a központi épülethez csatlakozó folyosó lehetőséget nyújt arra. hogy a legcélszerűbben megoldják a hely­szükségletet. Bölcsebb dolog bármely tan­széket, hivatalt máshova, esetleg új épület­be áthelyezni és a könyvtár egységét, köz­pontiságát megtartani, az épület eredeti, szép architektúráját megőrizni. Á Műegyetemi Könyvtár oktató és ne­velő szolgálatában fontos szerepet töltenek be a kiállítások. Ha a helyproblémák meg­oldódnak, állandó kiállításra is gondolni kell, amely a Műegyetem s a Könyvtár tör­ténetére vonatkozó eredeti dokumentu­mokon kívül bemutatná a Műegyetem tu­dós tanárainak, neves tanítványainak, a tudományos világ nagyjainak, a műszaki és természettudományok úttörőinek műveit. Erre pedagógiai és szakmai szempontból is nagy szükség van ott, ahol a mérnökkép­zésben részt vevő hallgatók, a könyvtárba beiratkozott olvasók száma tízezernyi. A Könyvtár jubileuma alkalmából illő lenne emléktáblán megörökíteni az alapí­tás évét: 1848. De mindennél fontosabb, hogy az alapítók szelleme legyen élő örök­ség.

Next

/
Thumbnails
Contents