Budapest, 1973. (11. évfolyam)

4. szám április - Dr. Fónyad Ernő: A 125 éves Műegyetemi Könyvtár

A könyvraktár Peez Samu, az épület tervezője tézkedni méltóztassék, hogy a kir. József ipartanodai tanárok az egyetemi könyvtárat azon feltételek mellett, amint a Magyar Tudós Társaság tagjai, használhassák." Még abban a hónapban, december 29-én megérkezett a Helytartótanács válasza: az Ipartanoda tanárainak és hallgatóinak engedélyezték a tudományegyetemi könyvtár használatát. Kétségtelen, hogy a mostoha viszonyok között segítséget jelentett az intézkedés, de a műszaki oktatáshoz és tanulmányokhoz szükséges szakirodalom megszerzése az Ipartanoda tanárainak és diákjainak továbbra is gondot okozott. 1848 tavaszán a politikai események kedvező légkört teremtettek ahhoz, hogy az Ipartanoda hallgatósága megfogalmazza kívánságait és azokat tizenkét pontban nyilvánosságra hozza. Az első pontban követelték „A pesti kir. Josef-lpartanodának minél előbb összműegyetemmé (Polytechnicum) átalakítását". A negyedik pont így szólt: „Az összműegyetem igényeinek megfelelő könyvtár, s ennek tanulók általi használhatása." A hatodik pontban magyar tankönyveket kértek: „Minden rendes tanár tartozzék vagy már létező, vagy általa szerkesztendő magyar tankönyv szerint előadni." Eötvös József, a Batthyány-kormány közoktatásügyi minisztere válaszolt az ifjúság kívánságaira. Törvényjavaslatot dolgozott ki a mérnökképzés egyetemi színvonalra emeléséről. És 1848. május 9-i keltezéssel könyveket küldött — jelképes alapításként — az Ipartanoda igazgatójának; ezt a többkötetes szabadalomgyűjteményt a könyvtár leltárában 1-es sorszám alatt találjuk. Hivatalosan tehát ez jelentette a Műegyetemi Könyvtár megalapítását. A szabadságharcot követő tragikus események nemcsak az Ipartanoda, a Polytechnicum egyetemi rangra emelését késleltették, hanem a könyvtár fejlődését is akadályozták. Csak évek múltán, az 1860-as októberi diploma után taníthattak ismét magyar nyelven a professzorok. Stoczek József, a Polytechnicum tanára, a Műegyetem első választott rektora megkapó szavakkal idézi fel a kort: „Ha láttál szerencsétlent, kit nagy életveszély szavától megfosztott, ki hosszú évek során érzelmeinek és gondolatainak fájdalmas némaságát tűré, szenvedé, és láttad őt abban a pillanatban, mikor szerencsés esemény következtében megoldott nyelvén az első hang ismét megszólamlott — akkor lehet némi fogalmad arról a felgerjedésről és túláradó örömről, mely keblünket eltölté, midőn intézetünkben a tudomány igéje ismét magyar ajkakról, magyar szóval lőn hirdetve." Stoczek rektor a Helytartótanácshoz, a Magyar Tudományos Akadémiához, s más intézményekhez fordult ajándékkönyvekért. És mint az egyetem vezetője, ha szerény lehetőségek között is, a könyvtár részére dotációt biztosított. Az 1870-es évben már 2500 a művek száma. Ügyrendje is van a könyvtárnak, melyből megtudjuk, hogy a kölcsönzési idő már akkor is 4 hét volt. Nem volt ismeretlen a „szabadpolc" sem: „A folyóiratok legújabb évfolyamai egy egész év folytán az olvasóterem asztalán vannak elhelyezve. Bármely olvasó köteles a folyóiratokat azok használata után, rendbe szedve, szokott helyökre visszahelyezni." Ma a folyóiratolvasó-teremben minden jelentős hazai és külföldi folyóiratot megtalálhatnak az olvasók. Kétezer folyóiratért évente hárommillió forintot fizet ki a könyvtár. Több olvasónak, sokkal többnek is jutna hely a folyóiratolvasó-teremben. A tudományos folyóiratok (és egyebek is!) a legújabb eredményekről adnak hírt, tudósítást, beszámolót. Az 1872/73. tanévben, nem sokkal azután, hogy a Műegyetem önkormányzatot kapott, a hallgatók létszáma hatszázhúsz. A könyvtár állománya 1874-ben 3783 mű (kb. 25 000 kötet). A könyvtár élén az európai hírű tudós, a kémiai technológia hazai tudományának megalapítója, dr. Wartha Vince professzor állt. Zürichben szerezte me

g vegyészdiplomáját és huszonhárom éves, amikor a világhírű svájci műegyetem magántanára. A pesti Műegyetemen 26 éves korában nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. Több évtizeden át tanított és vezette a könyvtárat. Mint dékán, és éveken át mint rektor irányította a Műegyete-Az olvasóterem freskója — Raksányi Dezső alkotása — elpusztult az ostrom alatt