Budapest, 1973. (11. évfolyam)

4. szám április - Gheorghe Cioara: Bukarest fejlesztése

Az európai fővárosok vezetőinek találkozója, Budapest 1 Gheorghe Cioara, a Bukaresti Városi Népi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke Bukaresl A bukaresti Inter-Continental Szálloda A kedvező természeti adottságok folytán már az ősidőkben voltak emberi települések azon a helyen, ahol ma Bukarest, a Román Szocialista Köztársaság fővárosa áll. Itt volt a kereszteződési pontja azoknak a régi utaknak, amelyek a Dunát összekötötték a Kárpátok hegyláncával. A város neve a dák „bucur" szóból ered; a Bucuresti nevet először egy 1459-ből származó okmány említette. Bukarest a XVII. században már az ország legfontosabb városa, Délkelet-Európa egyik fő települési központja volt. 1831-ben a statisztika 70 000 lakost tartott nyilván a városban; a lakosság száma a század végére 282 ooo-re nőtt. A múlt század végén és a XX. század első évtizedeiben a város rohamosan, s egyszersmind ellen*Az európai fővárosok vezetőinek budapesti találkozójára a résztvevők előadásokat készítettek. Úgy gondoljuk, szolgálatot teszünk olvasóinknak, ha az előadások szövegét — azok terjedelmétől függően kisebb-nagyobb rövidítéssel — folyamatosan közreadjuk. őrzés nélkül fejlődött a központi városrészben, de kiváltképp a külvárosokban. Ebben az időben korszerűsítik a várost, nagy bulvárokat nyitnak, több középületet emelnek: az Egyetemet, az Athénét, az Igazságügyi Kamarát, a Hitelbankot, a Központi Postahivatalt, a második világháború idején rombadőlt régi Nemzeti Színházat stb. Ez idő tájt dolgoztak ki első ízben rendezési terveket, s alkalmaztak bizonyos modern városépítési elveket. 1940-ben a város lakossága már majdnem 900 000 fő volt. 1944 után, miután leküzdöttük a háború súlyos következményeit, elkezdődött a lerombolt negyedek gyors helyreállítása és az egész közműhálózat üzembe helyezése. Bukarest ma a Román Szocialista Köztársaság legfontosabb politikai, közigazgatási, kulturális, gazdasági és tudományos központja. Bukarestben ma 14 színház, 22 művelődési ház, 20 könyvtár, 63 filmszínház van. A felsőfokú tanintézetekben 65 000 diák 58 A Május 1. körút szakon tanul. A főváros egyszersmind hatalmas ipari kutatási központ; a város ipara állítja elő az egész ország ipari termelésének 17,7 százalékát. 1950-től, amikor a város lakóinak száma 1 100 000 fő volt, intenzív népességnövekedés ment végbe: a város mai állandó lakosainak száma több mint 1 600 000. 12