Budapest, 1973. (11. évfolyam)

3. szám március - Vörös Károly: Amitől város lesz a város

Baross térig. Ott a vonal kettéválik: egyik ága a Liget felé megy, hogy a ligeti kirándulókat szállíthassa, a másik a temető és a Losonci vasút pályaudvara (a mai Józsefvárosi pályaudvar) mellett a Kőbányai útig. Ekkor adják ki az első budai engedélyt a Lánchídfőtől Óbudára, illetve ettől a mai Bem térnél elágaztatva a Zugligetig vezető vonal építésére. 1868 nyarán már Űjlakig járnak a kocsik; 1869-ben érik el Óbudát. 1868 őszén a pestiek a tervezett Kerepesi úti vonalat már egészen Kőbányáig kívánják meghosszabbítani: részint a sörgyárakig, részint a kőbányai kápolnáig. A városegyesítésig ettől kezdve eltelt további három év alatt még további vonalak épülnek a mai Üllői út és Hámán Kató út vonalán a Józsefvárosi pályaudvarig. Ugyanakkor elkészülnek a leágazások mind a Kálvin tértől, mind a mai Marx tértől a Duna-partig, — és elkészülnek a tervek egy ugyancsak a Kálvin tértől a mai Ráday utcán és Soroksári úton át a Gubacsi határcsárdáig húzódó vonalra. 1873-ban, már reggel 5, illetve 6 órától éjjel 9 — 10 óráig általában negyedóránként végigdübörögnek az utcákon a lóvasút kocsijai. A viteldíj a távolság szerint 10 — 30 krajcár között váltakozik: például a mai Tanács körúttól Kőbányáig vezető vonalon a 30 krajcáros viteldíj egy kőműves segédmunkásnő félnapi bére. Pest-Buda így kiépülő modern tömegközlekedési hálózatát az 1870-ben megépített budai sikló egészíti ki, továbbá azok a tervek, amelyek ezekben az esztendőkben a Svábhegyre vezető fogaskerekű vasút építésére készülnek. Ennek engedélyezése 1873 nyarán, már a tényleges városegyesítést megteremtő tárgyalások alatt fog megtörténni. A nagyszabású, nagy beruházásokat igénylő, de hatalmas hasznot is biztosító építkezések mellett, azokat kiegészítve a közművesítés révén lesz Pest-Buda a városegyesítés előestéjére Magyarország legvárosiásabb városa is. És hogy még inkább azzá legyen, arról majd a városegyesítés sodrában keletkező új, már nemcsak helyi, hanem országos, sőt nemzetközi távlatokban gondolkodó fejlesztési és rendezési tervek fognak gondoskodni. Tűzoltógyakorlat 1871-ben (Csigó László reprodukciói) „Söprik már a pesti utczát" (A Borsszem Jankó karikatúrái 1872-ben) Fővárosi népdal. 41