Budapest, 1973. (11. évfolyam)

3. szám március - Mann Miklós: A Budapesti Szemle és a Pesti Havi Irat

szép, emberbaráti, felvilágosult tanulmánya. Trefort Ágoston az angol alkotmány kifejlődéséről, valamint ,,Az anyagi érdekekről" címmel publikált értékes tanulmányokat. Munkájában bemutatta a kapitalizmus nemzetközi előretörését, s ennek alapján elemezte azt a kérdést, hogy milyen feladatok vannak Magyarországon az anyagi érdekek emelése tekintetében. Ugyancsak nagy figyelmet keltett Trefortnak „A bírhatási jogról Magyarországban" című tanulmánya, amelyben kifejtette a fennálló hazai birtokjog tarthatatlanságát. A folyóirat a közszellemet meghaladó, magas színvonalon állt, s részben ezzel is függött össze, hogy nem volt hosszúéletű. Cikkei a külföldi szemlék modorában túlnyomóan szakszerű dolgozatok, kissé fárasztó olvasmányok voltak; a tanulmányokon kívül csak a folyóirat végén található „Értesítő" című rovat volt élénkebb, ez kulturális jellegű kitekintést adott Európára; híreket közölt a külföldi tudományos társaságokról, akadémiai pályázatokról stb. Talán, ha ezt a rovatot igyekeztek volna a szerkesztők bővíteni, kibontakoztatni, akkor a folyóirat a nagyközönség részére is vonzóbb lehetett volna. Mivel a kiadó mérsékelt számításai sem váltak be, így mindössze két terjedelmes füzet jelenhetett csak meg a Budapesti Szemléből. A folyóirat nem talált kellő számú pártolóra, mivel ebben az időben a tudományos időszaki sajtó még nem rendelkezett megfelelő hazai bázissal. Ez annál is sajnálatosabb, mivel az igen tehetséges szerzői gárdával rendelkező Budapesti Szemle a hazai polgári fejlődést nagymértékben előmozdító, figyelemre és pártolásra érdemes vállalkozás lehetett volna. A „Pesti Havi Irat" A Budapesti Szemle kudarcán okulva, a centralisták újabb tudományos, de egyúttal már több politikai vonatkozású anyagot is tartalmazó folyóiratot kívántak elindítani. Ezért Eötvös József és Trefort Ágoston 1841. szeptember 14-én folyamodványt nyújtottak be a helytartótanácshoz, s ebben engedélyt kértek egy 5—6 íves, „Pesti Havi Irat" című havonta megjelenő folyóirat kiadására. A szerkesztők a tudományos havi folyóiratot három rovatra kívánták osztani. Az elsőben a jog, a történelem és a közgazdaságtan területével foglalkozó rövid értekezések közlésére gondoltak. A második rovat „Külföld" címmel, a külföldi sajtóban tárgyalt politikai eseményeket, a harmadik rovat, „Hon" címmel pedig — ha kommentárokkal is — olyan politikai jellegű híreket tartalmazott volna, amelyek a folyóirat megjelenése előtt a hazai sajtóban már megjelentek. A helytartótanács 1841. október elején a kérést azzal továbbította a kancelláriához, hogy a folyamodók kiváló tehetségükért közbecsülést élveznek, s ezért részükre a kért engedély megadását javasolta. Természetesen a helytartótanács ajánló sorai kiterjedtek arra is, hogy mindez az előírt cenzúra mellett értendő. De a nádornak több észrevétele volt: így bizonyos pénzalap (cautió) felmutatását kívánta, valamint Trefortról további információkat kért, s a politikai értekezésekkel kapcsolatban sem tartotta elég világosnak a szerkesztők szándékait. Ezután a kancellária — amely 1841. október 21-i ülésén tárgyalta a folyamodványt — felszólította a szerkesztőket, hogy reflektáljanak az említett kifogásokra. Eötvös és Trefort 1841 novemberi újabb folyamodványukban kifejtették, hogy csak olyan eseményekről kívánnak hírt adni, amelyekről már a hírlapok beszámoltak, s céljuk, hogy az értekezési rovatban ezekről az eseményekről a nagyközönség részére általános áttekintést adjanak. Mellékelték gróf Forgách Lajos 6000 forintról szóló cautiós levelét, s Treforttal kapcsolatban pedig hivatkoztak akadémiai taggá választására, mint olyan tényre, amely kellő biztosítékot nyújt. Az újabb folyamodványt előbb a helytartótanács, majd a nádor is tudomásul vette; a kancellária megadta az engedélyt, és végül az akta 1842 októberében visszakerült a helytartótanácshoz. A testület október 25-i ülése után értesítette Pest vármegyét: közölheti a folyamodókkal, hogy az engedélyt a havonta megjelenő folyóirat indítására megkapták. Ekkor azonban Eötvösék már nem vállalkoztak a folyóirat megindítására. Feltehetően a tervezés és az engedély elnyerése között eltelt két esztendei huzavona vette el a kedvüket a lap megindításától, de az is lehet, hogy úgy érezték: Kossuth Pesti Hírlapja egyelőre elegendő publikálási lehetőséget biztosít részükre. Pest és Buda 1860 körül (Korniss Péter reprodukciója)