Budapest, 1973. (11. évfolyam)

3. szám március - Dr. Mezei Gyula: Milyen szellemet engedtünk ki a palackból?

Hálóterem Kollégiumi ebédlő Hogyan élnek a szakmunkástanulók? Bőrdíszműves tanulók. Csigó László felvételei A Szakszervezetek Budapesti Tanácsának Elnöksége a címben megfogalmazott kérdésre keresett választ egy tavaly év végén végzett vizsgálaton. Az alábbiakban ismertetjük olvasóinkkal a legfontosabb tapasztalatokat. Az ipari termelés nagymértékű fejlődése s a mezőgazdaság növekvő ipari szakmunkás igénye indokolja és szükségessé teszi a szakmunkásképzés továbbfejlesztését. Az új szakmunkástörvény meghatározza s egyben biztosítja ennek feltételeit. Azonban számos állami, vállalati intézkedés ellenére, néhány szakmában súlyos nehézségeket okoz a szakmunkás-utánpótlás. Nem utolsósorban ez is indokolta annak vizsgálatát, hogy milyen körülmények között élnek, tanulnak, dolgoznak ezek a fiatalok, és milyen intézkedések szükségesek élet- és munkakörülményeik javításához. Emellett Budapest az ország ipari centruma, s mint ilyen, az iparitanuló-képzés legnagyobb bázisa. Szociális körülmények az intézetekben, tanműhelyekben, kollégiumokban Az 1971 — 72-es tanévben 45 500 szakmunkástanulót képeztek Budapesten a különböző intézetekben. Közülük 6000 tanulóotthonban, 3000 munkásszálláson lakik, és körülbelül 9000 vidékről jár be, többségük 3-4 órát utazik naponta. Ezeket a tanulókat elég nehéz bevonni a közösség életébe és nevelésük is több gondot okoz, mint a többi gyereké. Míg a vonatra várnak, lődörögnek, vagy az Utasellátóban töltik az időt. Utazás közben is sok nemkívánatos hatás éri őket. Az intézetek és kollégiumok felszereltsége, a tanulók elhelyezése, szociális és kulturális ellátottsága ellentmondásos. A legkorszerűbb kollégiumtól (például a MüM i-es sz. Intézete) a legrosszabbig minden változat megtalálható. Az otthonok többsége elavult, túlzsúfolt. A legkirívóbb problémák a következők: Általános jelenség, hogy ha szombat-vasárnap a tanulók hazautaznak, az étkezési jegyet le kell adniuk, de helyette az útra hideg élelmet nem kapnak. A hazulról hozott csomagokat azonnal el kell fogyasztaniuk, mivel a szobákba élelmet bevinni nem lehet, s mert a kollégiumokban nincs hűtőszekrény. Az intézetekben az ebédlők kicsik, zsúfoltak, ezért sokat kell várni az ebédre, önálló konyhájuk általában nincs, az ennivalót valamelyik vendéglátóipari vállalattól szállítják, ezért a tanulók gyakran hideg, rossz ételt kapnak. A szobák többsége 10 — 14 ágyas, sivár, bútorozatlan, még székek sincsenek. A meleg víz estére gyakran elfogy, ezért a délután beérkező gyerekek sem fürödni, sem mosni nem tudnak. Nincs szárító és vasaló helyiségük. A lánykollégiumok a legzsúfoltabbak, húszan-harmincan vannak egy szobában, s a tanulók háromemeletes ágyakban alszanak. (Pesti Barnabás élelmiszeripari tanulóintézet). A hat személyre tervezett szobákban is legalább tízen vannak; mosógépet, centrifugát nem kapnak, télen gyakran nincs meleg víz (MüM 6-os sz. Intézet). Számos intézetben kevés az öltözőszekrény, például az élelmiszeriparban előírt fekete-fehér öltöző csak elvétve található. A modern ABC-áruházak kivételével a kisebb boltokba kihelyezett tanulók a minimális szociális ellátást is nélkülözik. Az építőiparban, a szerelőiparban megoldatlan a tanulók étkeztetése; az építkezések nagy részén még mosdási lehetőség sincs. Ruhájukat a felvonulási épületben falba vert szögeken tartják. A kisiparban és a legtöbb ktsz-nél sincs számukra öltöző és mosdó. A Munkaügyi Minisztérium a IV. ötéves tervben jelentős összegeket fordít az egyes intézetek korszerűsítésére, a munkakörülmények javítására. 1971-ben 11 millió forintot, 1972-ben pedig 6 millió forintot költöttek gépekre, berendezésekre. Ebből a huszonegy MüM intézetben összesen 82 új gépet stb. szereltek fel. Emellett a MüM és az egyes ipari tárcák a tervidőszakban 78 új osztály- és előadóterem, 5 tornaterem, 724 személyes tanműhelyi munkahely, 1400 otthoni férőhely és öt konyha felépítését, berendezését tervezték. Megvalósításuk folyamatban van. Mindezek mellett a vállalatok beruházási, illetve műszaki-fejlesztési tervei is foglalkoznak a tanműhelyek korszerűsítésével. Üdültetés, ösztöndíj A tanulók a szakmai szakszervezetektől kapott beutalókat, KlSZ-táborokat, ifjúsági táborokat, s a MüM által szervezett üdültetést veszik igénybe a vakáció idején. Néhány intézet tanulói még a meglevő lehetőségeket sem használják ki, mert hazautaznak, a szülőkkel mennek üdülni, nyári munkát vállalnak stb. A felmérések tanúsága szerint a tanulók-