Budapest, 1973. (11. évfolyam)

1. szám január - M. Roussilhe, Párizs városrendezési tanácsosa: Párizs városrendezése

dasági tevékenységek optimális elhelyezése, ugyanúgy hasonló probléma áll fenn Párizs és a várost körülvevő hét megye között, amelyek a Párizsi Régiót alkotják. Ha nem tagadjuk és nem ellenezzük, hogy Párizs legyen a döntésre jogosult központok kiválasztott helye és ennek következtében azon minőségi vállalatoké, melyeknek magas szintű intellektuális környezetre van szükségük, ugyanakkor fel kell szólítani a másodlagos szolgáltatásokat, a tömegtermelést végző vállalatokat és azokat, melyeknek nagy raktárakra van szükségük, hogy hagyják el Párizst és ezáltal biztosítsanak olyan munkaalkalmakat, melyek az új városokban és a távoli külvárosok restrukturáló központjaiban hiányoznak. így el fognak tűnni Párizsból a szennyező vagy veszélyes üzemek, a raktárak és a nagyvállalatok szolgáltató helyei; ezen vállalatok csak a székhelyeiket tarthatják fenn a fővárosban. Ily módon lehetővé válik, hogy Párizs lakosainak számát 2 6oo ooo körül tartsuk és a munkaalkalmak számának korlátozása folytán ezek ne haladják meg a kétmilliót, olymódon, hogy a szolgáltatási ágazatban fennálló munkaalkalmak fogják helyettesíteni azokat, amelyek az ipari munkaalkalmak máshová helyezésével szabaddá válnak. Regionális séma A Párizsi Régiónak, mivel a tervek szerint napjainktól 2000-ig lakosságának száma tízmillióról 14 millióra fog emelkedni — a munkaalkalmak ennek megfelelő fejlődésével —, meg kell szerveznie növekedését és előre meg kell állapítania új, rendezendő zónáinak programozását. (Ugyanebben az időszakban a legtöbb francia városnak meg kell kétszereznie lakosainak számát.) Ezért a városrendezés és urbanizáció sémájának (S.D.A.U.) célkitűzése, hogy ennek a fejlődésnek nagy irányvonalait leszögezze és ugyanakkor megfeleljen a következő célkitűzéseknek: 1. biztosítani kell valamennyi szektorban az egyensúlyt a lakosok száma és a munkaalkalmak között; 2. a munkaalkalmakat és a munkatevékenységet azon szállító vagy közlekedési eszközök szomszédságába kell telepíteni, amelyek számukra szükségesek ; 3. végre kell hajtani a külvárosok restrukturálását úgy, hogy a szolgáltatásokat és nyilvános intézményeket olyan városközpontokban összpontosítjuk, amelyek elhelyezésük folytán ki tudják szolgálni a környező zónákat; 4. a lehetőséghez képest korlátozni kell a munkahely és lakóhely közötti utazások következtében keletkezett ingázó mozgást, különösképpen a külvárosokból Párizs felé; 5. maximálisan ki kell használni a meglevő szállítási infrastruktúrákat; 6. meg kell őrizni az erdőket és zöldterületeket; 7. a lehetőség szerint biztosítani kell a városlakóknak, hogy szabadon választhassák meg munka- és lakóhelyüket azáltal, hogy különböző lehetőségeket nyújtunk számukra; 8. fejleszteni kell a családi házak építését, különösen a festői vagy idegenforgalmi helyek szomszédságában. Hogy a lehető legjobban oldhassunk meg olyan célkitűzéseket, melyek nem mind egybehangzóak vagy nem mindig állnak összefüggésben a talaj domborzata által nyújtott lehetőségekkel az egészségesebbé tétel problémái szempontjából, a Párizsi Régió rendezésének sémája a következőket javasolja: a) előnyben kell részesíteni azokat az urbanizációs zónákat, melyek a közlekedési tengelyek (víz, vasút és közút) mellett vannak; A Bagnolet-i útkereszteződés Párizsi részlet, előtérben a televízió modern épülete. Czeizing Lajos felvétele