Budapest, 1972. (10. évfolyam)

2. szám február - Zolnay László: Nemzetiségek Pest-Budán

A Szegedinácz Péró-féle felkelés résztvevőinek kivégzése 1736. április 4-én a budai Várban ben tartott véres monstre-per két évtizeddel később követi. Három halálos ítéletet, tizenhat jobbágysorú vádlott ellen pedig 64 év összbiintetést hozott a Batthyány Imre gróf hétszemélynök elnöklete alatt összeült királyi bíróság. Az összesen 109 vádlott — kivétel nélkül kunsági magyar jobbágy — ellen hozott ítélet 54 vádlottról azt is kimondja (felmentvén a besúgót, Körösi Pétert), hogy „mindnyájjan reguláris magyar gyalog regementekben, ahol is életek fogytáig hites kötelességgel szolgálni tartozni fognak, büntetésül adattatnak . .." (És végül: Hódmezővásárhelyt s Mezőtúrt, ahol „már egynéhányszor, főképpen Túron, az ilyen belső békességet háborgató zenebonák támadtak, noha megérdemelte volna, hogy elpusztíttattassék", arra ítéli a különbíróság: építsen százkétszáz lovaskatona befogadására alkalmas „kaszárnát" .. .) S mik a vádak? Mind Szegedinácz Péró, mind a Pethő—Törő— Bujdosó-féle „lázadás" esetében: felkelés az úri rend ellen, lázadás, konspiráció Rákóczi kurucaival. Még 1754-ben is! S ezt a Buda fekete fényét öregbítő gyászos listát 1795-re új nevek követik: Martinovich Ignácé és jakobinus társaié (1795. május 20.). Majd félévszázaddal utóbb Batthyány Lajos (1849. október 6.), Csányi László, Jeszenák János (október 10.), Perényi Zsigmond, Csernus Menyhért, Szacsvay Imre (október 24.). S még annyian mások, a hősök közül. 1723. március 28-án, húsvét vasárnapján délután negyed öt órakor a Bécsi-kaputól délre eső harmadik ház — a lakók gondatlansága miatt — kigyulladt. A Kálvária-, meg a Józsefhegyről éppen hazafelé tartottak a budai búcsúsok. Heves koratavaszi szél fütyült a budai utcákon s percek alatt végigvitte a szikrát a fazsindelyes házikók között. Égett az egész vár — úgy, mint utoljára 1686-ban. A lakosok a tűz elől — mivel megfékezni nem tudták — a pincékbe, a híres, kétemelet mély budai barlangokba menekültek. Tüzet fogott a Mátyás-templom is. A tűz átterjedt a Halászvárosnak mondott Vízivárosra is. Sőt, szikrái a Dunát is átrepülték. Leégett a budai Városháza is. A „vörös kakas" északról dél felé haladva elérte a Fehérvári-kapu vidékét. így a mellette állt lőportornyot is. Ennek lőpora felrobbant s a robbanás még az el sem készült királyi palota tetőzetét is megrongálta . . . 41 A budavári tűzvész 1723. március 28-án. Harsányi József reprodukciói