Budapest, 1972. (10. évfolyam)

12. szám december - Ügyek, ügyfelek — határidők

A fővárosi szakigazgatási szervek első és másodfokú hatáskörébe tartozó ügyek több­ségénél harminc napon belül (azonnal, illet­ve 10—20 napon belül) meghozzák a határo­zatot. Néhány esetben megtörtént, hogy az ügyintézés tovább tartott harminc napnál (például helyiséggazdálkodási, ingatlankeze­lési, közmű, épitési és közlekedési ügyekben). A harminc napon túli ügyintézés okai a vizsgálat tapasztalatai szerint a következők: a társhatóságok szakvéleményének, idegen szervek állásfoglalásának beszerzése, egyes ügyek bonyolultsága (például kisajátítási, tulajdonszerzési, építési ügyek); a bizonyí­tási eljárásoknál a helyszíni szemlék, környe­zettanulmányok, a meghallgatásra megidé­zett személyek ismétlődő távolmaradása be­tegség, külföldi távollét stb. miatt; az állam­igazgatási ügyek időnkénti összetorlódása; a pénzügyi ágazatban az adóbevallások, adó­kivetések idején szinte egyszerre beérkező három-négyezer fellebbezés. Esetenként munkaszervezési problémák, létszámhiány, gyakran pedig az ügyfelek beadványainak hiányosságai, azok pótlása meghosszabbítják az elintézés idejét. A fővárosi szakigazgatási szerveknél az is oka a határidőn túli ügyinté­zésnek, hogy ezeknél az ügyeknél minden esetben — jogszabályban előírt — együtt­működés szükséges, vagyis több szakigazga­tási szerv előzetes állásfoglalását kell besze­rezni, helyszíni eljárásokat kell tartani. Ezek az ügyek önmagukban is bonyolultak, nagy szakértelmet igényelnek, a tervdokumentá­ciók s egyéb iratok tanulmányozásához és a határozatok elkészítéséhez több időre van szükség. Javaslatok az ügyintézési határidő rövidítésére A lakásügyi, igazgatási, munkaügyi, me­zőgazdasági és élelmezésügyi szakterületről a következő-ügytípusoknál javasolják a ha­táridő további rövidítését: — lakáscseréhez való előzetes hozzájáru­lás; — elemi csapás vagy más ok miatt elpusz­tult lakás bérlőjének elhelyezése; — önkényes beköltözőnek a lakás kiüríté­sére való kötelezése; — lakásépítési hozzájárulás, illetve a hasz­nálatba vételi díjból a még hátralevő összeg törlése; — helyiséggazdálkodási ügyek; — élelmiszeripari termékek vizsgálati dí­jának megtérítése; — munkaviszonyban állók részére szak­munkásképző tanfolyamok engedélyezése; — kötelező munkaerőközvetítés hatálya alóli mentesítés; — állampolgárok munkaügyi természetű beadványainak intézése; — átmeneti segély megállapításával kap­csolatos ügyek. A fővárosi szakigazgatási szervek közül az egészségügyi, a művelődésügyi, a pénzügyi, az építésügyi, a műszaki, az ingatlankezelési és a kereskedelmi ágazatokban nem látnak lehetőséget az ügyintézés idejének további rö­vidítésére. Indokolatlan 30 napon túli határidők A fővárosi szakigazgatási szervek kilenc ágazatban javasolják a 30 napon túli ügyin­tézési határidő megállapítását. A felhozott indokok és érvek csak néhány esetben elfo­gadhatók ; a harminc napon túli ügyintézésre tett javaslatok elfogadása nem szolgálná az ügyintézés meggyorsítását. Megállapítható, hogy a jelenleg érvényben levő határidő rendszer időtálló s csak néhány elvi — a jogalkalmazást elősegítő, értelmező jellegű — korrekcióra szorul. Általános elv­ként célszerű lenne kimondani, hogy az ál­lamigazgatási szervek az ügy természetéhez képest a legrövidebb időn belül kötelesek intézkedni, illetve a határozatot meghozni. A határidő rendszert jobban össze kell han­golni az ügyek természetével és az eljárási módozatokkal. Az ügyek sokféleségéből adó­dó határidő-differenciákat nem az általános eljárási határidők módosításával, hanem spe­ciális jogszabályi rendelkezésekkel kellene biztosítani, rugalmasabbá tenni. Azoknál az ügyeknél, amelyeknél a döntés meghozatala előtt más szerv kötelező szak­véleményé vagy állásfoglalása szükséges, cél­szerű az eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályokat alkalmazni. A megkeresésben utalni kell arra, hogy amennyiben a megkere­sett szerv a kijelölt határidőig nem válaszol, a szakigazgatási szerv a rendelkezésre álló adatok alapján dönt majd. Egyéb okok esetén — ha például a hely­színi szemlék, környezettanulmányok stb. miatt lépik túl a 30 napot — helyes munka­szervezéssel, tervszerűséggel általában az ilyen ügyeket is le lehet bonyolítani 30 na­pon belül. Jobb együttműködést kell terem­teni a szakigazgatási szervek között az olyan ügyek intézésénél, ahol két vagy több szerv állásfoglalására, véleményére van szükség. Nem fogadhatók el az olyan okok sem, mint például a fellebbezések nagy száma, amelyeket körültekintő munkaszervezéssel, az ügyintézők átcsoportosításával meg lehet szüntetni. Ugyanígy a 60 napon túli ügyin­tézési határidő bevezetésére irányuló törek­vések sem fogadhatók el. összegezve: nem indokolt az államigazga­tási eljárásról szóló 1957-ben megszabott, határidőkre vonatkozó rendelkezések módo­sítása. Irányelvek Az 1957 óta érvényben levő ügyintézési határidők és más eljárási cselekmények Bu­dapesten történő egységes alkalmazása érde­kében a Fővárosi Tanács 3/1971-es számú rendeletének 96. §-a alapján az alábbiak sze­rint kell eljárni: 1. Szigorúan be kell tartani a közbenső el­járási határidőket. a) Ha szükséges az ügyiratok áttétele, arról haladéktalanul, de legkésőbb a bead­vány iktatásától számított három napon belül intézkedni kell; b) A szakigazgatási szervek a megkeresé­seket 15 napon belül kötelesek teljesí­teni. A szakvéleményre, egyéb közre­működésre felkért szakigazgatási szer­vek a legrövidebb idő alatt kötelesek a véleményt megadni, illetve a szükséges módon együttműködni. Amennyiben a megkeresett szerv a megjelölt határidő­ben nem válaszol — javaslatát, vélemé­nyét nem közli —, úgy tekintik, hogy a kérelemmel egyetért, illetve a döntést a rendelkezésre álló adatok alapján fogják meghozni. c) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kér­dés előzetes elbírálásával függ össze, amelyben az eljárás más szerv hatás­körébe tartozik és enélkül érdemi hatá­rozat nem hozható, a szakigazgatási szervek vezetői gondoskodjanak az el­járás felfüggesztéséről. d) A határidő hosszabbítását — 30 napon túl, de 60 napon belül — csak objektív okok esetén lehet engedélyezni, s a hosszabbításról az ügyfelet időben érte­síteni kell. 2. A határozat jellegű okiratokkal elintéz­hető kérelmeket — igazolások, hatósági bizo­nyítványok stb. — általában azonnal teljesí­teni kell. 3. A szakigazgatási szervek az ügyfél ké­relmére, vagy hivatalból indult államigazga­tási ügyekben a megállapított 30 napon belül az ügy természetétől függően a legrövidebb idő alatt kötelesek határozatot hozni. 4. A szakigazgatási szervek vezetői a mun­ka jó megszervezésével gondoskodjanak a végrehajtó bizottság elé kerülő egyedi ügyek gyors és alapos előkészítéséről. 5. A másodfokú eljárásokban 30 napon belül meg kell hozni a határozatot. A felleb­bezési kérelmek elbírálását minél rövidebb idő alatt el kell végezni. Objektív okok esetén — a Minisztertanács Tanácsszervek Osztá­lyának 2-es számú állásfoglalásában foglaltak szerint — a fellebbezés elintézésének határ­ideje egy ízben s legfeljebb 30 nappal hosz­szabbítható. 6. Fejleszteni kell az információs irodák felvilágosító tevékenységének színvonalát, hogy az ügyfelek beadványainak hiányossága, s ezáltal az ügyintézésre fordított idő csök­kenjen. 7. A szakigazgatási szervek vezetői az ügy­irat-hátralék vizsgálata során kísérjék figye­lemmel mind a közbenső eljárási, mind az érdemi határozatokra vonatkozó határidők alakulását és tegyék meg a szükséges intézke­déseket. 8. A Fővárosi Tanács vb-titkára, illetve a kerületi tanácsok vb-titkárai felügyeleti vizs­gálataik során folyamatosan ellenőrizzék és ellenőriztessék az ügyintézési határidők be­tartását, ezeknek az irányelveknek az alkalma­zását; és a tapasztalatokról két évenként adja­nek tájékoztatást a Végrehajtó Bizottságnak. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága az ügyintézési határidők alakulásáról szóló jelentést elfogadta, s az irányelvek alkalma­zását a fővárosi és a kerületi tanácsi szervek munkájában kötelezően elrendelte. Sz. G. 27

Next

/
Thumbnails
Contents