Budapest, 1972. (10. évfolyam)

12. szám december - Ügyek, ügyfelek — határidők

A fővárosi szakigazgatási szervek első és másodfokú hatáskörébe tartozó ügyek többségénél harminc napon belül (azonnal, illetve 10—20 napon belül) meghozzák a határozatot. Néhány esetben megtörtént, hogy az ügyintézés tovább tartott harminc napnál (például helyiséggazdálkodási, ingatlankezelési, közmű, épitési és közlekedési ügyekben). A harminc napon túli ügyintézés okai a vizsgálat tapasztalatai szerint a következők: a társhatóságok szakvéleményének, idegen szervek állásfoglalásának beszerzése, egyes ügyek bonyolultsága (például kisajátítási, tulajdonszerzési, építési ügyek); a bizonyítási eljárásoknál a helyszíni szemlék, környezettanulmányok, a meghallgatásra megidézett személyek ismétlődő távolmaradása betegség, külföldi távollét stb. miatt; az államigazgatási ügyek időnkénti összetorlódása; a pénzügyi ágazatban az adóbevallások, adókivetések idején szinte egyszerre beérkező három-négyezer fellebbezés. Esetenként munkaszervezési problémák, létszámhiány, gyakran pedig az ügyfelek beadványainak hiányosságai, azok pótlása meghosszabbítják az elintézés idejét. A fővárosi szakigazgatási szerveknél az is oka a határidőn túli ügyintézésnek, hogy ezeknél az ügyeknél minden esetben — jogszabályban előírt — együttműködés szükséges, vagyis több szakigazgatási szerv előzetes állásfoglalását kell beszerezni, helyszíni eljárásokat kell tartani. Ezek az ügyek önmagukban is bonyolultak, nagy szakértelmet igényelnek, a tervdokumentációk s egyéb iratok tanulmányozásához és a határozatok elkészítéséhez több időre van szükség. Javaslatok az ügyintézési határidő rövidítésére A lakásügyi, igazgatási, munkaügyi, mezőgazdasági és élelmezésügyi szakterületről a következő-ügytípusoknál javasolják a határidő további rövidítését: — lakáscseréhez való előzetes hozzájárulás; — elemi csapás vagy más ok miatt elpusztult lakás bérlőjének elhelyezése; — önkényes beköltözőnek a lakás kiürítésére való kötelezése; — lakásépítési hozzájárulás, illetve a használatba vételi díjból a még hátralevő összeg törlése; — helyiséggazdálkodási ügyek; — élelmiszeripari termékek vizsgálati díjának megtérítése; — munkaviszonyban állók részére szakmunkásképző tanfolyamok engedélyezése; — kötelező munkaerőközvetítés hatálya alóli mentesítés; — állampolgárok munkaügyi természetű beadványainak intézése; — átmeneti segély megállapításával kapcsolatos ügyek. A fővárosi szakigazgatási szervek közül az egészségügyi, a művelődésügyi, a pénzügyi, az építésügyi, a műszaki, az ingatlankezelési és a kereskedelmi ágazatokban nem látnak lehetőséget az ügyintézés idejének további rövidítésére. Indokolatlan 30 napon túli határidők A fővárosi szakigazgatási szervek kilenc ágazatban javasolják a 30 napon túli ügyintézési határidő megállapítását. A felhozott indokok és érvek csak néhány esetben elfogadhatók ; a harminc napon túli ügyintézésre tett javaslatok elfogadása nem szolgálná az ügyintézés meggyorsítását. Megállapítható, hogy a jelenleg érvényben levő határidő rendszer időtálló s csak néhány elvi — a jogalkalmazást elősegítő, értelmező jellegű — korrekcióra szorul. Általános elvként célszerű lenne kimondani, hogy az államigazgatási szervek az ügy természetéhez képest a legrövidebb időn belül kötelesek intézkedni, illetve a határozatot meghozni. A határidő rendszert jobban össze kell hangolni az ügyek természetével és az eljárási módozatokkal. Az ügyek sokféleségéből adódó határidő-differenciákat nem az általános eljárási határidők módosításával, hanem speciális jogszabályi rendelkezésekkel kellene biztosítani, rugalmasabbá tenni. Azoknál az ügyeknél, amelyeknél a döntés meghozatala előtt más szerv kötelező szakvéleményé vagy állásfoglalása szükséges, célszerű az eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályokat alkalmazni. A megkeresésben utalni kell arra, hogy amennyiben a megkeresett szerv a kijelölt határidőig nem válaszol, a szakigazgatási szerv a rendelkezésre álló adatok alapján dönt majd. Egyéb okok esetén — ha például a helyszíni szemlék, környezettanulmányok stb. miatt lépik túl a 30 napot — helyes munkaszervezéssel, tervszerűséggel általában az ilyen ügyeket is le lehet bonyolítani 30 napon belül. Jobb együttműködést kell teremteni a szakigazgatási szervek között az olyan ügyek intézésénél, ahol két vagy több szerv állásfoglalására, véleményére van szükség. Nem fogadhatók el az olyan okok sem, mint például a fellebbezések nagy száma, amelyeket körültekintő munkaszervezéssel, az ügyintézők átcsoportosításával meg lehet szüntetni. Ugyanígy a 60 napon túli ügyintézési határidő bevezetésére irányuló törekvések sem fogadhatók el. összegezve: nem indokolt az államigazgatási eljárásról szóló 1957-ben megszabott, határidőkre vonatkozó rendelkezések módosítása. Irányelvek Az 1957 óta érvényben levő ügyintézési határidők és más eljárási cselekmények Budapesten történő egységes alkalmazása érdekében a Fővárosi Tanács 3/1971-es számú rendeletének 96. §-a alapján az alábbiak szerint kell eljárni: 1. Szigorúan be kell tartani a közbenső eljárási határidőket. a) Ha szükséges az ügyiratok áttétele, arról haladéktalanul, de legkésőbb a beadvány iktatásától számított három napon belül intézkedni kell; b) A szakigazgatási szervek a megkereséseket 15 napon belül kötelesek teljesíteni. A szakvéleményre, egyéb közreműködésre felkért szakigazgatási szervek a legrövidebb idő alatt kötelesek a véleményt megadni, illetve a szükséges módon együttműködni. Amennyiben a megkeresett szerv a megjelölt határidőben nem válaszol — javaslatát, véleményét nem közli —, úgy tekintik, hogy a kérelemmel egyetért, illetve a döntést a rendelkezésre álló adatok alapján fogják meghozni. c) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásával függ össze, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik és enélkül érdemi határozat nem hozható, a szakigazgatási szervek vezetői gondoskodjanak az eljárás felfüggesztéséről. d) A határidő hosszabbítását — 30 napon túl, de 60 napon belül — csak objektív okok esetén lehet engedélyezni, s a hosszabbításról az ügyfelet időben értesíteni kell. 2. A határozat jellegű okiratokkal elintézhető kérelmeket — igazolások, hatósági bizonyítványok stb. — általában azonnal teljesíteni kell. 3. A szakigazgatási szervek az ügyfél kérelmére, vagy hivatalból indult államigazgatási ügyekben a megállapított 30 napon belül az ügy természetétől függően a legrövidebb idő alatt kötelesek határozatot hozni. 4. A szakigazgatási szervek vezetői a munka jó megszervezésével gondoskodjanak a végrehajtó bizottság elé kerülő egyedi ügyek gyors és alapos előkészítéséről. 5. A másodfokú eljárásokban 30 napon belül meg kell hozni a határozatot. A fellebbezési kérelmek elbírálását minél rövidebb idő alatt el kell végezni. Objektív okok esetén — a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának 2-es számú állásfoglalásában foglaltak szerint — a fellebbezés elintézésének határideje egy ízben s legfeljebb 30 nappal hoszszabbítható. 6. Fejleszteni kell az információs irodák felvilágosító tevékenységének színvonalát, hogy az ügyfelek beadványainak hiányossága, s ezáltal az ügyintézésre fordított idő csökkenjen. 7. A szakigazgatási szervek vezetői az ügyirat-hátralék vizsgálata során kísérjék figyelemmel mind a közbenső eljárási, mind az érdemi határozatokra vonatkozó határidők alakulását és tegyék meg a szükséges intézkedéseket. 8. A Fővárosi Tanács vb-titkára, illetve a kerületi tanácsok vb-titkárai felügyeleti vizsgálataik során folyamatosan ellenőrizzék és ellenőriztessék az ügyintézési határidők betartását, ezeknek az irányelveknek az alkalmazását; és a tapasztalatokról két évenként adjanek tájékoztatást a Végrehajtó Bizottságnak. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága az ügyintézési határidők alakulásáról szóló jelentést elfogadta, s az irányelvek alkalmazását a fővárosi és a kerületi tanácsi szervek munkájában kötelezően elrendelte. Sz. G. 27