Budapest, 1972. (10. évfolyam)

12. szám december - Ügyek, ügyfelek — határidők

FÓRUM Mit várunk a Fővárosi Tanács V.B. Információs Központjától? A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága határozatot hozott Információs Központ működtetésére 1973. január 1-től. A Napoleon csapatai által 1815 júniusában Waterloonál szorongatott Wellington türelmetlenül várta a poroszok mielőbbi megjelenését a csatatéren — de nem voltak hírei Blücher előnyomulásáról, és ez nehéz órákat okozott neki. Ugyanebben az időben Rotschild gyorsvitorlása azzal a megbízatással várt Calais kikötőjében, hogy a csata kimeneteléről titokban és elsőként hozzon hírt. Napoleon vereségének hírére Rotschild a londoni tőzsdén nyomban felvásárolta az Anglia veszélyeztetettsége miatt korábban elértéktelenedett részvényeket. Mire a waterlooi csatanyerés általánosan ismertté vált, a hirtelen árfolyamemelkedésekből elért nyereséggel megalapította a Rotschild Bankház uralmát. E történelmi esemény alapján is az információk jelentőségéről a következőket mondhatjuk: az információszerzés pontos megtervezése és megszervezése a döntéshozatal elengedhetetlen előfeltétele; meghatározott célok elérésére meghatározott Információk szükségesek; az információ értéke szempontjából annak időpontja döntő jelentőségű. Amíg Wellington információ-tervezését teljesen hiányosnak minősíthetjük, addig Rotschildé kitűnő példa arra, hogyan kell a vezetésnek az információszerzést és az információs folyamatot a jövőre kiható döntésekhez kielégítően megszervezni. Az információkat azonban blrálóan kell felülvizsgálni és értékelni. Kétségtelen, hogy az információérték viszonylagos érték. Annak, aki azért gyűjt és értékel információkat, hogy valamely döntés alapját megteremtse, óvakodnia kell attól, hogy az információkat aszerint értékelje: mennyiben felelnek meg a probléma megoldásáról alkotott felfogásának. Az információt mindig a döntési lehetőségek (alternatívák) figyelembevételével minősítjük. Ha az információkat értékeljük, és eközben megállapítjuk, hogy bizonyos döntési lehetőségek, amelyek először alternatívaként kínálkoztak, kizárják önmagukat,ez kétségtelenül megkönnyíti az ésszerű lehetőségek kiválasztását. Egy jó döntési javaslat tehát a kétséges alternatívák elkülönítése után csak az ésszerűeket fogja tartalmazni; amelyekhez ugyanakkor számos értékes információ áll rendelkezésre. 1968 — ŰZ új gazdasági mechanizmus indulása — óta nálunk is megnövekedett az olyan vezetői informáltság iránti igény, amely előkészíti a vezetői döntést, vagy rendszeresen alátámasztja azt. A vezetői funkció tartalmi megváltozásának előrelátása és elemzése alapján, a Tanácstörvény adta lehetőségek és kötelezettségek számbavételével a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága is számos szervezeti és hatásköri intézkedést hozott a vezetési színvonal további javítása érdekében, igy került sor a Fővárosi Tanács V.R. önálló Információs Központja megalapítására, azért, hogy elősegítse a főváros irányításának, fejlesztésének és megnövekedett üzemeltetési feladatainak megoldásához a vezetők korszerű tájékoztatását, rendszeres informáltságát, és alternatívákat dolgozzon ki a megalapozott gazdasági kihatású döntésekhez. Ha meggondoljuk, hogy Budapest, a kétmilliós világváros, milyen bonyolult szociális-műszaki-gazdasági integráció, nyilvánvalóvá válik a vezetés számára feldolgozandó információk sokrétűsége és különbözősége. Végső soron minden Információ valamilyen szinten döntések előkészítését, alátámasztását, esetleg indokolását szolgálja; rendkívül nehéz tehát elválasztani az ún. vezetői információkat az egész információs halmaztól. A vezetői döntések nagyobb következményei miatt erre mégis szükség van. A Végrehajtó Bizottság állásfoglalása szerint a többi között éppen az lesz az Információs Központ feladata, hogy az információáradatból szelektálja, tömörítse, összevonja, elemezze azokat az információkat, amelyekre a különböző vezetői szinteken a döntéshez szükség van. Nyilvánvaló az is, hogy a Fővárosi Tanács elnöke, tisztségviselői, bizottságai részére más típusú információk szükségesek, mint a tanács egy-egy ágazati vezetőjének. A Központ információs rendszere tehát a következő elveken alapul: minden információ igazodjék a felhasználó vezetési szinthez, akár személyre szólóan differenciálva; minden felhasználó kapja meg a számára szükséges információkat, hogy megfelelő időben és helyes döntéseket hozhasson; a felhasználók részére szolgáltatott információk elsősorban azokra a területekre vonatkozzanak, amelyekért a felhasználók felelősséggel tartoznak és amelyek eredményeit befolyásolni tudják; az információk legyenek naprakészek ahhoz az időszakhoz képest, amelyekre vonatkoznak; az információk továbbítása gyors legyen: az információk ne ismétlődjenek. Az Információs Központ természetesen nem a szakigazgatási szervek, intézmények és vállalatok információs munkáját helyettesíti. Tevékenységét azok az új igények és tennivalók indokolják, amelyek információs bázisára a városfejlesztés, a városépítés, a városgazdálkodás terén szükség van. Tehát segítik a szakigazgatási szervek munkáját — nem pedig helyettesítik. A hazai — elsősorban fővárosi — források feltárása, szelektálása és elemzése mellett jelentős munka vár rá a külföldi adatbázis kiépítésében, az információk hazai adaptálásában, a döntéselőkészítés érdekében. A különböző vizsgálatok tapasztalatai szerint az egyes országokban a gazdasági fejlettség azonos színvonalán — az eltérő társadalmi rendszerek hatását kivéve — megközelítően hasonló fejlődési tendenciák érvényesülnek. így a városfejlesztési koncepciók kidolgozásánál nagymértékben lehet támaszkodni a külföldi tapasztalatokra, illetve széles körben lehet alkalmazni az ott bevált módszereket. Csak a széleskörűen feltárt információs bázis nyújthat biztonságos alapot ahhoz, hogy az Információs Központ hozzájáruljon a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1973. évi munkatervében meghatározott feladatok megoldásához. Amikor a következőkben néhány konkrét példával utalunk a Központ jövő évi — kezdődő — munkájára, egyben bepillantást adunk abba a sokirányú és felelősségteljes tevékenységbe, amelyet a főváros életének, mindennapjának irányításában a Végrehajtó Bizottság végez. Tehát a legjelentősebbek: az V. ötéves terv megalapozásához szükséges elemzett adatok szolgáltatása, a nemzetközi tapasztalatok, a lakossági igények, a termelő és szolgáltató ágazatok várható fejlődésének vizsgálata. Ugyanakkor nem kisebb feladat az országos célprogrammal összhangban a főváros környezetvédelmi problémájának megoldásához szükséges alapinformációk és elemzett információk szolgáltatása. Korábban már utaltunk arra a nagyon bonyolult szociális-műszakigazdasági integrált rendszerre, amelyet a főváros képvisel. Irányításához, vezetéséhez a Végrehajtó Bizottság igényli és megkapja a párt-és tömegszervezetek eszmei, politikai támogatását, segítségét. Éppen ezért az Információs Központ feladatának kell tekinteni, hogy a kiépülő Információs Rendszerek keretében folyamatos, akár személyi tájékoztatást nyújtson mind a Fővárosi Tanács elnökének, Végrehajtó Bizottságának és a szakigazgatási vezetőknek, mind pedig az MSZMP Budapesti Bizottsága, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa és a Hazafias Népfront vezetőinek. Úgy gondoljuk, így válik teljessé az a rendszer, amelynek jellemzője, hogy a vezető információfelhasználók egyben „információtermelők" is. Azaz: a beszerzett információk birtokában a legjobban megvalósítható és elérhető célokat tűzik ki a centenáriumát ünneplő főváros további fejlődéséhez. 28