Budapest, 1972. (10. évfolyam)

1. szám január - A címlapon: A „Százéves” vendéglő barokk épülete (Szelényi Károly felvétele)

rozó tényező. Ha valaki minden héten változtatja munkahelyét és sehol sem tud megragadni, ha nincs meg az a környezet, ahonnan tudata a megfelelő táplálékot szívhatná fel, nehezebben válik munkássá. A munkásöntudat nem az égből jön. A régi, rossz, menedékhelyekre emlékeztető munkásszállások már megszűntek, az elhelyezés koncentráltabb, az állapotok kulturáltabbak. De akármilyen, külsőre elegáns szálloda is az a munkásszálló: nem igazi otthon. Bár még mindig jobb az ott lakók helyzete, mint az ingázóké. Az ingázó munkásoknak egyszerűen fizikailag nincs lehetőségük rá, hogy művelődjenek, sőt, úgyszólván emberhez méltó életet éljenek. Vegetálnak, még akkor is, ha anyagi körülményeik nem roszszak, vagy éppenséggel jók. Ezt a problémát csak az ipar kitelepítése és az agglomerácó helyi iparosítása oldja majd meg. Mindent egybevetve azonban, a „lumpen" végül is mérhető: utcai fegyelmezetlenségben,rendbontásban, garázdaságban, az esti-éjszakai életben, a bűnözési statisztikában stb. Márpedig Budapest e tekintetben a világvárosok közt igen jó helyen áll; arról nem szólva, hogy sokkal jobban, mint a felszabadulás előtt. Ez pedig, ugye, valamit mégiscsak jelez! Megkérdeztük ezután, milyen intézményeik vannak a szakszervezeteknek a nevelés szolgálatában. — Vannak különböző szintű iskoláink, tanfolyamaink. A felvételi feltételek meglehetősen szigorúak (képesítés, szakszervezeti tagság, funkció), de lényegében minden választott szakszervezeti funkcionáriust valamilyen tanfolyamon vagy iskolán képezünk, éspedig nem „profi módon", hanem úgy, ahogyan valamikor mi tanultunk: egy héten két-háromszor, munkaidőn kívül! Ez az oktatás százezres nagyságrendben folyik. Ezen kívül minden vállalatnál van egy sor rövidebb lélegzetű szakszervezeti tanfolyam: társadalombiztosítási, bérezési, munkavédelmi stb. tanfolyamok. És végül van egyéves szakszervezeti főiskola. A régi munkásakadémiák programját nagyrészben átvette a TIT, de a tanfolyamok szervezését az üzemekben a szak-, szervezet végzi. — S mindezt mekkora apparátussal? — Ahogy vesszük. Ami a választott funkcionáriusokat illeti, igen naggyal. Három és fél millió szervezett munkás a legkülönfélébb szinteken közel félmillió választott embere révén irányítja a maga mozgalmát. Ami a fizetett apparátust illeti, az alighanem nemzetközi méretekben is a legkisebb. — A szakszervezet egyik tevékenysége — folytatta Gáspár Sándor — a dolgozók üdülésének, szabad idejének megszervezése. A szakszervezeti üdülői férőhelyek száma ez idő szerint évente hatezerrel nő. Öt év alatt többet építettünk, mint előtte húsz év alatt. A szervezett munkások pénzéből. A többi közt azt a rózsadombi szállodát, amely talán Budapest szépsége és vonzereje szempontjából sem közömbös. A sporttal a szakszervezetek nem törődnek annyit, mint régen. Az egyesületekben az arány megbomlott a verseny-sport javára, az általános testnevelés kárára. De szándékunk, hogy a régi munkásmozgalmi tradíciókat a sportban is felújítjuk, és a mai igényeknek megfelelő szerepet adunk a szakszervezeteknek a sportolás tömegméretűvé tételében. Azt hiszem, köztudomású, mennyit tesz a szakszervezet az iskolán kívüli népművelésért. Könyvtárhálózatunk a legnagyobb és leghatékonyabb, a könyvtári tagok száma milliós nagyságrendű. 1945 Czeizing Lajos felvétele előtt a mi üzemünkben 300 munkásból talán ha három látta az Operát belülről, egyszer. Ma megkérdezheti az ember a legkisebb üzemben is, hánynak van operabérlete. De részt vesznek a szakszervezetek a kultúra társadalmi ellenőrzésében és irányításában is. Minden évben művészeti díjakat ad ki a Szakszervezetek Országos Tanácsa, és a zsűrinek olyankor nagyon könnyű dolga van: csak válogatnia kell a munkásemberek ezrével érkező javaslatai közt. Van itt már egy igen tiszteletreméltó fokon művelődő munkásréteg, amely nemcsak olvas, hanem tudatosan bírál és osztályoz is, nemcsak tárlatokra jár, de válogat és választ is. Kezdő írók, képzőművészek egész sorát támogatták és támogatják a szakszervezetek anyagilag. Budapest gondjai és a szakszervezetek Rátértünk ezután néhány legfőbb budapesti gondra, amelynek megoldásában érdekel minket a szakszervezetek szerepe. Valójában országos gondok ezek, amelyek Budapesten, mint a népességnek és termelésnek különleges csomópontjában, különleges intenzitással jelentkeznek. Mint például a lakásgond. Vagy mint az a tény, amit a Fővárosi Tanács fölmérése mutat: a fővárosi lakosok vásárló erejének növekedése elmaradt 1971-ben az országos ütemtől. Ez sem budapesti probléma, általánosabb: a bérből és fizetésből élők jövedelemnövekedése maradt el az egyéb kategóriák s ennek következtében az országos átlag mögött. Érthető módon azonban ezt a körülményt mindenekelőtt a budapesti kiskereskedelmi forgalom jelezte. — A gazdasági reform — válaszolta Gáspár Sándor — egészében azt adta, amit vártunk tőle, és még többet ígér. Vannak azonban bizonyos melléktermékei, amelyekre számítottunk, s föl is készültünk rá, hogy menet közben szabályozóan közbe kell nyúlni. Hiszen már az induláskor tisztáztuk: a reform nem valamiféle liberális módszere a szocializmus építésének, hanem eszköz a kezünkben, amely az objektív gazdasági törvényeket hasznunkra fordítja és a tervszerűségnek magasabb szinten való érvényesülését teszi lehetővé. — Három jelenség van itt, amelyre fölfigyeltünk. Az egyik a beruházások alakulása. A másik, részben ezzel összefüggésben, az árak alakulása. A harmadik a keresetek alakulása. Igen kényes pontja a gazdasági életnek mind a három, ezekkel tréfálni nem lehet. A beruházásoknál a tervszerűség nem egészen érvényesül, nem állnak arányban a kapacitással, szétaprózódnak. Tömegükben veszélyeztetik az életszínvonal alakulását. (Ismeretes: beszélgetésünk időpontja óta ebben a kérdésben a Minisztertanács már határozottan intézkedett. Szerk.) Torzítja még a beruházások arányát az árak alakulása az építőiparban. Tűrhetetlen állapot, hogy emelkedjék egyes építőipari anyagok és szolgáltatások ára, s ily módon a lakások önköltsége, az érték változatlansága mellett. Nemcsak azért, mert az erre szánt összegből ily módon kevesebb lakást tudunk felépíteni, mint amennyit terveztünk, hanem mert ez is 5