Budapest, 1972. (10. évfolyam)
12. szám december - Ügyek, ügyfelek — határidők
FÓRUM ÜGYEK, ÜGYFELEK -HATÁRIDŐK A fővárosi szakigazgatási szervek — hat kerületi tanács vb-titkárainak bevonásával — nemrégiben megvizsgálták az 1957-ben előírt, 30 napos ügyintézési és más eljárási határidők alakulását. A vizsgálat — ágazatonként — kiterjedt azokra a jelentősebb ügytípusokra, melyeknél a szakigazgatási szervek a hatósági ügyintézés során az ügyfelek részére valamilyen jogot engedélyeznek, kötelezettséget állapítanak meg, vagy adatokat és tényeket igazolnak. A vizsgálat célja az volt, hogy felderítsék: milyen ügyeknél indokolt az ügyintézési határidő lerövidítése, s melyeknél nem lehetséges — objektív okok miatt — az eljárási határidő betartása. A közbenső eljárások határidejének alakulása Az érdemi határozatot megelőző eljárások — az úgynevezett közbenső intézkedések — azért jelentősek, mert összefüggésben vannak a határozatok időbeni meghozatalával. Például fontos, hogy az ügyfelek az illetékes szervnél kezdeményezzék az eljárás megindítását. Ha a sokszor változó és bonyolult eljárásokban nehezen eligazodó állampolgárok nem jó helyen jelentkeznek ügyükkel, az államigazgatási szervek kötelessége, hogy a beadványokat haladéktalanul továbbítsák a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez. A vizsgálat során megállapították, hogy a szakigazgatási szervek a legtöbb esetben azonnal átküldik az iratokat a megfelelő helyre. A műszaki, ipari és kereskedelmi ágazatban azonban előfordult, hogy ügykezelési vagy más munkamódszerbeli hiányosság miatt csak négy-öt napon belül továbbították az ügyiratot. Mégsem fogadható el az a javaslat, hogy öt napos határidőt állapítsanak meg az 26 ügyirat áttételére. Az ügyintéző ugyanis a beadvány beérkezését, iktatását követően, az irat egyszerű áttanulmányozása után nyomban továbbíthatja azt az illetékeshez. Ehhez valóban nincs szükség napokra. A megkeresések teljesítésére tizenöt napos határidő áll rendelkezésre. Ez akkor nem elegendő, ha szükség van környezettanulmányra, helyszíni szemlére, vagy az ügyfél beidézésére és meghallgatására. De ahol a szakigazgatási szerv vezetője folyamatosan ellenőrzi a megkereséses ügyek intézését, ott nem tapasztaltak határidő túllépést. Nem indokolt tehát a tizenöt napos határidőt húsz napra hosszabbítani; idővel egyesek valószínűleg ezt a határidőt is kevesellnék. Az ügyfelek számára fontos, hogy az első fokon eljáró szervek a fellebbezéseket nyolc napon belül felterjesszék a másodfokon eljáró szakigazgatási szervekhez. A tapasztalatok szerint főleg az adó- és építési ügyek intézésénél nem tartják be a felterjesztési határidőt. Ennek egyrészt az az oka, hogy az adókivetések után egyszerre sok fellebbezés érkezik; másrészt a jövedelemadónál a fellebbezések olyan új tényezőket, körülményeket tartalmaznak, amelyeket előzetesen meg kell vizsgálni. Több kerület javasolta, hogy hosszabbítsák meg tizenöt napra a fellebbezés felterjesztésére előírt nyolc napos határidőt. A jelenlegi szabályozás megváltoztatása azonban nem indokolt. Ha ugyanis az alapeljárás során körültekintően végzik az ügyintézői munkát, nincs szükség a bizonyítási eljárás kiegészítésére. Az adminisztrációs munkával kapcsolatos problémát pedig nem az eljárási határidő meghosszabbításával kell megoldani, hanem megfelelő feltételek megteremtésével. Jól szervezett munkával a nagyobb számban, egyszerre beérkező fellebbezések is felterjeszthetők nyolc napon belül, annál is inkább, mivel a fellebbezők általában a határidő előtt nyújtják be fellebbezésüket: a felterjesztésre vonatkozó nyolc napon belül határidőt pedig a fellebbezési határidő lejártától kell számítani. A határozathozatalra előírt 30 napos határidők alakulása Az egész apparátusra kiterjedően 248 ügytípusnál vizsgálták a 30 napos határidő betartását. A leggyakoribb, szolgáltató jellegű ügyeknél (például adóigazolások, hatósági bizonyítványok, orvosi igazolások, anyakönyvi okiratok) elsősorban azt vizsgálták, hogy az ügyfelek mennyi idő alatt kapják kézhez a kész okiratokat, s van-e szükség, illetve lehetőség az időtartam lerövidítésére. A kerületi tanácsoknál megvizsgált 170 ügytípus közül 118-nál a szakigazgatási szervek 30 napon belül meghozták az érdemi határozatokat. A különböző adatokat, tényeket igazoló okiratokat például azonnal kiadják; az olyan egyszerűbb ügyeknél pedig, amelyeknél nincs szükség szakvélemények beszerzésére, társhatóságok állásfoglalásának kikérésére, tíz-húsz napon belül meghozzák a határozatot. Ötvenkét ügytípusnál 30 napnál tovább tart az ügyintézés. Például az építésügyi tnűszaki ágazatban, a különböző építési, közterület-használati stb. engedélyek megadásánál; a gyámügyi eljárásban, az örökbefogadási, a láthatási, az állami gondozásba vétel, illetve annak megszüntetése stb. ügyeknél; az egészségügyi osztályoknál az alkoholisták kötelező gondozásba vétele, hadirokkantak besorolása, csökkent munkaképességűek rendszeres szociális járadékának megállapítása; a lakásügyeknél a több kerületet érintő lakáscserék intézésekor, tanácsi bérlakás kiutalása a lakásban jogcím nélkül visszamaradt személy részére stb.
