Budapest, 1972. (10. évfolyam)

11. szám november - Dr. Kápolnai Iván: A kispesti Gránit-gyár ötven éve

Morse-féle gépek terme a Budapesti Központi Távíró Hivatalban (Vasárnapi Újság 1897. január 24.) Á távi rgánytói a selex-ia Hughes-féle gépek terme a Budapesti Központi Távíró Hivatalban A Posta Központi Távíró Hivatal telex-csarnoka (Csigó László felvétele) A Világ című lap 1924. november 9-i számában megjelent Móra Ferencnek egy érdekes írása, „ A gellérthegyi távirgány" címmel. Ebben Móra leírja, hogy egy fiatalember, akit Andreán Károlynak hívtak, a Gellérthegy és a Vérmező között kipróbált egy optikai telegráfot, mely lécek rángatásával működött és tökéletesebb formája volt a francia Chappe-féle találmánynak. Mindez még József nádor idejében történt volna. Kár, hogy az egésznek tudományos alapja nincs, mert akkor bővült volna egy névvel a magyar feltalálók sora. E találmányról azonban semmiféle leírás nem lelhető. Az első hazai távíróvonal Az első magyarországi távíróvonal Marchegg és Pozsony között épült ki s 1847. december 26-án nyílt meg. Szolgálatát osztrák alkalmazottak látták el. A világosi fegyverletétel után Bruck kereskedelmi miniszter elrendelte Pest és Zágráb felé a távíróvonalak kiépítését. A pozsony—pesti vonalat 1850. október i-én nyitották meg. A pesti állomást biztonsági szempontból a Károly-kaszárnyában (mai Központi Városháza) helyezték el, ahol két szoba állt rendelkezésre. A budai oldalon, a Várban 1853. október 21-én nyílt meg az első állomás; ez Albrecht főherceg, Magyarország akkori kormányzójának levelezését bonyolította le Bécs felé. Ugyancsak ebben az évben épült ki a pest-szolnoki és a cegléd—temesvári távíróvonal, majd a következő években Tömös, Lúgos, Orsova, Fiume, Debrecen, Kassa, Nagyvárad és Arad városokat is becsatolták a hálózatba. Ezen a hálózaton 1855-ben már 59 000 állami sürgönyt és 145 000 magánsürgönyt továbbítottak.