Budapest, 1972. (10. évfolyam)

11. szám november - Dr. Kápolnai Iván: A kispesti Gránit-gyár ötven éve

is. A gyár a bel- és külföldi forgalmat egyaránt a termékek minőségi színvonalának emelésével igyekezett előmozdítani. Bevezették többek között a máz felett égetett áru gyártását, s bővült a választék. Az új termékek általában vevőre is találtak a társadalom középrétegeinek abban a fixfizetéses A gyár látképe az 1920-as években (Csigó László reprodukciója) kategóriájában, melynek megélhetési viszonyait a válság alig érintette. A gyár exportja 1932-ben a mélypontra esett, és a csökkenő árak, a nyersanyagok drágulása, a magas kamatterhek, az adósok fizetésképtelensége stb. jelentős veszteséget eredményeztek a gyár mérlegében. 1932. június i-től Sulczer Vilmos, hazai kerámikus szakember vette át a gyár műszaki irányítását a csehországi eredetű dr. Bäsch Lipóttól. Az új igazgató erélyes, az egész üzemet átfogó szervezési intézkedései többek között a munkabérek csökkenésével jártak, ami viszont 1934. október 21—27 között munkabeszüntetéshez vezetett a gyár legnagyobb létszámú műhelyében, a korongos üzemben. Bár ez a részleges munkabeszüntetés valójában „vad sztrájk" volt, mert a munkások nem voltak szervezett dolgozók, de egyik jelentős eredménye éppen az lett — azonkívül, hogy nem hajtották végre a tervezett mértékű bércsökkentést —, hogy az üzem dolgozói többségükben beléptek a szakszervezetbe. A nagyarányú fejlesztési tervek megvalósulásaképpen 1934—35-ben felépült az új alagútkemence és a gyár termelése 1936-ban 2000 tonna fölé emelkedett. Ennek mintegy negyedrésze egészségügyi kerámiaáru volt. A kispesti üzem egyre erősebb versenytársa lett a Budapesti Zsolnay-gyárnak. A két vállalat között 1935 novemberében létrejött kartellszerződés a kispesti gyár részesedését 45%-ban állapította meg a Zsolnay-gyár 55%-ával szemben. A bizonyos területi kontingentálást is tartalmazó egyezmény 1940 végéig maradt érvényben; ekkor a kispesti gyár felmondta a szerződést. A termékek külföldi értékesítése terén a vállalat elsősorban a piacok kiszélesítésében ért el szép eredményeket, ázsiai és afrikai területek bevonásával. 1937-ben 37 külföldi országba szállított a gyár árut, az összes termelt árumennyiségnek kb. har-33 Készáru-raktár (Csigó László felvétele)