Budapest, 1972. (10. évfolyam)

11. szám november - Fekete Gábor: Erzsébettől Soroksárig

Túlterhelt forgalmi csomópont a szegedi és a bajai országút elágazásánál népességének öt és fél százalékát alkotják, s a tervidőszak programja még csak azt a feladatot tűzi ki, hogy a gyerekek 40—45 százaléka kapjon helyet bölcsődékben. Szerencsés adottsága a XX. kerületnek az ottani Duna-part; a benne rejlő lehetőségek feltárása és kiaknázása nem hiányzik a fejlesztési programból, A soroksári part, a Molnár-sziget, a Kapitánypuszta a kerület lakosságának közeli és kellemes hétvégi pihenését fogja szolgálni, amint hozzálátnak e területek rendezéséhez, beépítéséhez víkendházakkal, s a folyószakasz kotrásához. A tömegközlekedés javítását nemcsak a kerület méretei, hanem a szomszédos városrészekbe járó dolgozók tízezrei is indokolják. Első pillantásra igazán nem tűnik falusiasnak a tömegközlekedés: Pesterzsébeten és Soroksáron 64 kilométernyi hosszúságban bonyolódik le a tömegközlekedés, a kerület 168 megállóhelyén 14 autóbuszjárat és 6 villamosjárat kocsijai várják az utasokat. Mégis, az utak és a járművek állapota, némely járatok zsúfoltsága, a Vécsey utcai új KISZ-lakótelep megoldatlan közlekedése, a Nagykőrösi út szükséges rekonstrukciója sürgős munkára sarkallja a tervezőket. Két nagyszabású terv megvalósítása mindenesetre nagyot lendít majd a XX. kerület közlekedésén; a csepeli híd sorompójával szemben teljesen új sztráda épül majd, ez keresztül halad a leendő városközponton, s Kispesthez csatlakozik. Megépítése után Pesterzsébet mai belvárosának főútvonala, a Kossuth Lajos utca, korzóvá alakul. A másik terv: a HÉV föld alá bújtatásával gyors, biztonságos utazással közvetlenül érhetik majd el a kerületiek a Kálvin teret. Különben Pesterzsébet városiasodásaelőbb-utóbb napirendre tűzi mindazokat a közlekedési igényeket, amelyek együttjár-A Gubacsi-híd nak egy új városközponttal, bevásárló negyeddel, az ügyintézés és a hivatásforgalom szükségleteivel, a fokozódó teherszállítással. A kerületre hárul a fővárosi jellegű forgalmi funkciók kielégítése is; ez elsősorban a szomszédos kerületek közötti, a fővárosi ki- és bevezető szakaszon jelentkezik. Nem menekül meg a kerület a személygépkocsi tárolási, parkolási gondoktól sem, hiszen a beépítés arányában tűnnek el a szabad területek, a „csillag-garázsok". 7. Említettük már, hogy ennek a munkáskerületnek tulajdonképpen nincs nagyüzeme; ennek ellenére ipara igen számottevő. A XX. kerületi állami- és szövetkezeti iparban a teljes termelési érték meghaladja az évi 5 milliárd forintot, a fejlődés üteme átlagosan 7—7,5 százalékos. Az új gazdaságirányítási rendszer óta minőségi változás is bekövetkezett a kerület iparában, a Soroksári Vasöntöde, a Kontakta Alkatrészgyár, a Habselyem-Kötöttárugyár, a Hazai Fésűsfonó, az Építőipari Gépesítő Vállalat, a Közúti Gépellátó Vállalat, a Fonalkikészítő Gyár a piaci igényeknek megfelelő, igen korszerű termékeket állít elő, s a kerületi üzemek, szövetkezetek által exportált termékek megtalálhatók mind az öt világrészen. Hat textilgyár, tizenegy fémipari üzem és kilenc egyéb üzem 23 ezer dolgozóval képviseli a kerület iparát, de e képviselet a lakóterület gyarapításában is jelentkezik; a többi között óvodák, bölcsődék közös építésében, fenntartásában. A szolgáltató iparnak van mit behoznia a lemaradásból; még 1966-ban is mindössze 19 állami és szövetkezeti fiókja volt a hatalmas kerületnek. Öt év alatt ez a hálózat nem kevesebb, mint 103 üzlettel bővült, nyolcszáznál is több magánkisiparos dolgozik a lakosságnak — de ma ez is kevés. Ezért is tűzték feladatul a tanácsiak ruhatisztító, gumijavító, pékség, cipész és még jó néhány más szolgáltató fiók, szolgáltató ház építését a tervidőszakban. A kerületi termelőszövetkezetek is gazdagodnak; a Vörös Október, a Dimitrov, az Aranykalász és a Magyar—Bolgár Barátság Tsz 1971—75 között hétezer tonna húst, 44 ezer hektoliter tejet, 24 millió tojást, 72 tonna gyapjút szállít; utakat, istállókat, üvegházakat, gazdasági épületeket épít. Ami igaz, igaz, a kerület lakosai nem bánnák, ha zöldségből, gyümölcsből többet szállítanának az erzsébeti piacra, az új ABC-áruházakba, élelmiszer-boltokba a termelőszövetkezetek. * Mivel lehetne összegezni a XX. kerületben tett körséta tapasztalatait? Talán azzal, hogy szociológusok, urbanisztikával foglalkozó szakemberek keresve sem találhatnának maguknak jobb színteret Pesterzsébetnél, Soroksárnál, ahol a budapesti peremkerületek közül talán a leglátványosabb módon zajlik a faluból várossá alakulás folyamata, annak minden kínlódásával, szépségével és örömével. Falusias házak Soroksáron