Budapest, 1972. (10. évfolyam)

11. szám november - Fekete Gábor: Erzsébettől Soroksárig

A Kossuth Lajos utca Csigó László felvételei 1. Fovarosi orjarat VII Fekete Gábor Erzsébettől Soroksárig Ötvenhárom négyzetkilométernyi területével Budapest második legnagyobb kerülete a XX., amelyen — ma még — a periféria-jelleg megannyi ismérve kiütközik. Mindössze tíz és fél kilométernyi a beépített rész, ebből Is látszik, hogy a harmincegynéhány évvel ezelőtt még megyei város jogú Pesterzsébeten és az egykori Soroksár községben bőségesen van tere az urbanizációnak. Néhány év óta Pesterzsébet—Soroksár felvétetett a százezres lélekszámot meghaladó budapesti kerületek közé, s ez egy okkal több, hogy a XX. kerület az alapvető városias feltételekre összpontosítson: villanyra, vízre, járdára, modern lakóépületekre. Sokak számára még újdonságot jelenthet, hogy az itt élő felnőtt lakosságból a fizikai dolgozók aránya — Csepel után — a legnagyobb Budapesten, felülmúlva Angyalföld, Kőbánya, Újpest és más munkáskerületek arányát. A XX. kerületben minden három felnőtt lakosból kettő — kétkezi dolgozó. Talán kuriózum, hogy ennek ellenére a kerületben egyetlen nagyüzem sincs, csak több tucatnyi — népgazdasági lag egyébként igen fontos — kis- és középüzem. Az erzsébeti, soroksári munkások többsége szomszédos kerületben keresi kenyerét: Csepelen, Kőbányán, Kispesten, a Ferencvárosban, ami nemcsak a közlekedési kapcsolatok fontosságára utal, hanem arra is, hogy jócskán és sűrűn van lehetőségük összehasonlításra — más peremkerületekkel. Bontás Erzsébeten A Soroksári úti felüljáró