Budapest, 1972. (10. évfolyam)
11. szám november - Dr. Z. Zuska, Prága főpolgármestere: Környezetvédelem és a környezet kialakítása Prágában
Farkas Tamás felvételei Dr. Z. Zuska, Prága főpolgármestere Környezetvédelem és a környezet kialakítása Prágában A környezeti ártalmak következményeit és az égető problémák megoldásával járó felelősséget egyformán érzik fővárosunk lakói, valamint Prága Nemzeti Bizottságának felelős munkatársai. A környezet védelmének és kialakításának széles körű problematikája mindenütt jelen van, s kihat a lakosság életére — a szabadban, a munkahelyen és otthon egyaránt. Befolyásolja az élő természet egyéb alkotó elemeit: az épületeket, a műemlékeket és a különféle létesítményeket is. Mivel Prága sem kerülte el a múltban az élővilágra káros hatást gyakorló egyes intézkedések és döntések következményeit, ezért igen fontosnak tartom e problematika megvitatását. Elsősorban rá kell mutatnom néhány olyan sajátos okra, mely megindokolja Prágában a környezetre gyakorolt negatív jelenségek és a szóban forgó probléma kimunkálódását. Ezekhez tartozik többek között a településfejlesztés. A történelmi városközpontban — amely lényegében egyike a legnagyobb európai védett óvárosnak — igen nagy a népsűrűség. Amíg például 1967-ben Bukarestben 1 km2 -re kb. 1,4 ezer fő, Kievben 2,1 ezer fő, Varsóban 2,6 ezer fő, Budapesten 3,6 ezer fő, Bécsben 3,9 ezer fő, addig Prágában 1 km2 -re 5,5 ezer fő jutott. A következő döntő tényező, mégpedig állandó jellegű tényező a terület morfológiája. A többi európai nagyvárostól eltérően Prága domborzata tagolt. A Vltava (Moldva) és a mellékfolyók mélyen húzódó völgyei fölött a terep 100 — 200 m-rel magasabban fekszik. A Vltava völgye viszonylag keskeny; a várostól keletre 500 m-nél keskenyebb. Ennek következtében az égéstermékek keletkezési helyükön koncentrálódnak, a város alacsonyabban fekvő részeinek rossz szellőzése miatt. Nagy jelentőségű a tüzelőanyag-energia bázis és annak szerkezeti felépítése. A CSSZSZK három tenger vízválasztójában helyezkedik el, ezért nagyobb vízeséssel rendelkező, jelentősebb folyói, amelyek lehetővé tennék számottevő villamosenergia előállítását, nincsenek. Csehszlovákiában kitermelnek ugyan kőolajat, de ennek mennyisége nem éri el a 100 ezer t/ évet; ezt tehát nem tekinthetjük energetikai készletnek. Hasonló módon nincs jelentőségük a földgázlelőhelyeknek sem. Az atomenergia, amelynek perspektívája tagadhatatlan, jelenleg nem játszhat lényeges szerepet az energiamérlegben. A Szovjetunióból egyre nagyobb mennyiségben behozott kőolaj- és földgázmennyiség ellenére a meghatározó energiakészlet a kőszén és a barnaszén. Ebben a vonatkozásban nálunk ugyanolyan kedvezőtlen a helyzet, mint magyar szomszédunknál. Jelenleg Prága energiaszükségletének majdnem 90 %-át szénből, i%-át folyékony fűtőanyagból, 5%-át gázból, 5%-át villamosenergiából fedezik. A szilárd fűtőanyagot jelentős részben bitumenes barnaszén alkotja, amely a por- és a kéndioxid-szennyeződések fő forrása. A város környezetére kihat a közlekedés fejlődése is, jóllehet a gépkocsi forgalom sűrűsége szempontjából Prágában a helyzet nem annyira kritikus, mint egyes nyugat-európai városokban: 1968-ban 11,5 főre jutott egy gépkocsi, 1970-ben pedig 9,9 főre. 1975-ben ez az érték 6,2, 1980-ban pedig 4,8 lesz. A gépkocsi közlekedés hatása az életkörülményekre igen nagymérvű, nevezetesen a specifikus levegőszennyeződések: a kipufogógázok képződése és a másodlagos porártalom, továbbá a város zajszint növekedése miatt. A város környezeti ártalmairól beszélve, feltétlenül beszélnünk kell annak a szubjektív tényezőnek a hatásáról, amely az 50-es években lefektetett fejlesztési koncepciók jelentőségének bizonyos fokú lebecsüléséből áll. Hátrányossá vált az egyes iparvállalatok korszerűsítésének és felújításának lassú üteme, beleértve az energia előállítását, elosztását, a közműhálózatokat, amelyek e nélkül is megsínylették a háború időszakában, majd a háborút követő években lelassult építkezéseket. A fentiekben említett tényezők összessége okozta a sokkal kedvezőtlenebb helyzetet és a problémák jóval bonyolultabb megoldását Prágában — a CSSZSZK más városaihoz képest. A Főváros Nemzeti Bizottsága már 1962-től kezdve hatékonyan végrehajtja az egyes iparágak fejlesztésének generálterveit, amelyek többek között nagy hatással vannak a város környezetének tisztaságára is. 1966-ban a Nemzeti Bizottság teljes ülése határozatot fogadott el a környezet megjavítására. Az életkörülményeket javító intézkedések gyorsabb ütemű megvalósítása végett (természetesen a lakóház-építkezés fejlesztésével, az ipar korszerűsítésével stb. szoros összhangban) a csehszlovák kormány megbízást adott, hogy 1964 — 67 között dolgozzák ki Prága távlati komplex fejlesztési tervét, beleértve a városrendezési tervet és a környezet fejlesztésével kapcsolatos problémák megoldását is. A fenti határozatok alapján kidolgozott dokumentumok a legkomplexebb és a legkonkrétabb keretek között közelítik meg a problémák megoldását napjainkban és a távolabbi jövőben. A környezet kialakításának és védelmének kérdésével foglalkozik ez évben a Nemzeti Bizottság teljes ülése, melynek határozata megszabja a következő időszakokban végrehajtandó munkák irányát. 7 Hz európai fővárosok vezetőinek találkozója, Budapest 197?
