Budapest, 1972. (10. évfolyam)

10. szám október - Seress Gábor: Újpalota

Lakásépítési program — Az újpalotai építkezés, mint az új lehetőségek szimbóluma, talán nemcsak jogos büszkeséget, hanem türelmetlenséget, túlzott reményeket is kelt a lakosságban . . . — Elképzelhető, hiszen a kerület központjának házai jórészt elöregedtek: a többi között erre utal a számon tartott 3700, alaposan indokolható lakásigény. Sok épületben hiányzik az elemi komfort, s nem ritka az olyan zsúfolt szoba-konyhás lakás, amelyben a családnak két-három generációja lakik együtt. Rákospalota és Pestújhely határában, a 67-es jelzésű villamos végállomásánál hamarosan megkezdjük az 1956-ban létesített Széchenyi-telep teljes felújítását. A szomszédos, jóval régebben épített vasutastelep földszintes házait lebontjuk; helyükön tízemeletes lakóházak épülnek majd. Ezek a munkák több mint négyezer családot érintenek. Ugyanakkor az elavult, helyenként már-már életveszélyes régi városcentrumban teljes szanálást tervezünk. Az Eötvös utca — Rákos út — Szőcs Áron utca — Dembinszky utca által határolt jókora területen a következő két-három ötéves terv során körülbelül 4200 lakás lekója lesz Újpalotának. Egy ilyen tekintélyes lélekszámú új városrész tényleges bekapcsolása a kerület eleven életébe, az elemi kapcsolatok kialakítása — értem ezen az újpalotaiak egymás közötti, valamint a kerület régi és újabb részeinek kapcsolatát — nyilván nem lesz könnyű dolog. Az első lépéseket már megtettük. A lakott épületekben megválasztották a lakóbizottságokat, és sor került hat új körzetben az időközi tanácstagi választásokra is. Újpalota első lakóinak tehát van már érdekképviseletük a hatalom helyi szerveiben. — Ugyanakkor a városrész építése, a rohamosan duzzadó lélekszám kellemetlenül kiélezte a közlekedés és az ellátás ellentmondásait. Újpalota élelmiszer-ellátását például pillanatnyilag egy 916 négyzetméter alapterületű ABC-áruház hivatott biztosítani, melyet az elmúlt év karácsonyán adtunk át a forgalomnak — jóval később a tervezettnél. Emellett meghagytuk azt a szükségközértet is, amely a lakótelep szélén az első lakók beköltözése óta működik. Két élelmiszerüzlet Újpalota 12 ezer főnyi lakosságának — számuk az év végéig várhatólag megkétszereződik — ellátását, saj-A régi Rákospalota jellegzetes panorámája bontására kerül sor, hogy helyükön korszerű, lakótelepi rendszerben 13 ezer 812 új lakás épüljön fel, egy kerület központjának kijáró kereskedelmi, művelődési és szociális létesítményekkel egyetemben. A városközpont tervei elkészültek, az építkezéssel kapcsolatos kérdéseket februárban tárgyaltuk; vagyis a rekonstrukció érdemi munkája is megkezdődött már. — Tudomásom szerint néhányszor módosították az újpalotai építkezések terveit. Végül is mekkora lesz a lakótelep? Újpalotai prognózis: 60 ezer új lakos — Az építkezés megkezdésekor a típusváltozások miatt úgy tűnt, hogy a tervezettnél kevesebb lakást tudunk felépíteni. Később a terveket úgy módosították, hogy a Frankovics Mihály út két oldala is beépül lakóházakkal, így tehát, az eredeti tervszámokat megközelítve, 13—14 ezer lakás épül fel Újpalotán. Ebből négyezret már átadtak és az év végéig — a terveknek megfelelően — további 3600 lakásba költöznek be. Végeredményben mintegy 60 ezer lanos, képtelen megoldani. Általános tapasztalat, hogy a lakásépítkezés ütemével a járulékos beruházások megvalósítása nem tud lépést tartani. A házgyárak korszerű technológiával, nagy tömegben állítják elő a lakások építőelemeit; az építőknek hasonlóképpen gyors szerelési technológia áll rendelkezésükre. A nem lakóház-jellegű létesítmények technológiája ezzel szemben lassabban fejlődik. A kétfajta építkezés egészséges aránya 1974 végéig Újpalotán várhatóan helyreáll; addig azonban számolnunk kell néhány észszerűtlen szervezési intézkedéssel is. Erre csak egy példát mondok. Újabb ABC-áruház épül olyan részen, ahol még jó ideig nem lesz rá szükség; ahová viszont év végéig tömegesen költöznek be az emberek, ott ma még hozzá sem kezdtek az üzletek építéséhez. Az újpalotaiak tehát egyelőre a Bosnyák téri vagy a belvárosi üzletekbe járnak vásárolni. Ez a tény viszont a közlekedésnek olyan fogyatékosságaira hívja fel a figyelmet, amelyek — kerületünk egésze számára — komoly problémát jelentettek már korábban is. — Melyek ezek a problémák? Felüljárók és — földutak — A XV. kerület közlekedési szempontból rendkívül kedvezőtlen helyen fekszik. Nyugati oldalról a Vác—Szob-i vasútvonal, délről pedig a zuglói Körvasút zárja el a szomszédos kerületektől; ezek irányában a két meglevő, szűk közúti aluljárón bonyolódik le a forgalom zöme. Gondjainkon két újabb, a IV. ötéves terv időszakában megépítendő, korszerű felüljáró fog segíteni, amelyek mind a tömegközlekedés, mind pedig a közúti forgalom szempontjából kiemelik majd kerületünket a jelenlegi egészségtelen elzártságából. Az Árpád úti kétszer két sávos, villamosok és közúti járművek nagy tömegben való átbocsátására alkalmas felüljáró Újpest, illetőleg közvetve a Nyugati pályaudvar felé, a Körvasút fölött átívelő híd pedig a Bosnyák tér és ezáltal a belterületek irányában gyorsítja majd meg a közlekedést. Az Árpád úti felüljáró építését 1973-ban kezdik meg, de a régi, egypályás villamos-felüljárót a szobi vasútvonal villamosítása miatt már az elmúlt évben le kellett bontani. Ezáltal tovább lassult az Újpest felé irányuló forgalom. — Újpalota a IV. ötéves terv során még egy közlekedési vonalat kap: a 67-es villamos végállomásától az Erdőkerülő útig villamosvonal épül. így a meghosszabbított „kis földalatti" végállomása is elérhető lesz az újpalotaiak számára. Rákospalota és Pestújhely útjainak 60 százaléka még földút, korszerű közlekedésről tehát kerületünkben aligha beszélhetünk. Az utakat a helyközi közlekedés által diktált módon és ütemben — meg a rendelkezésünkre álló pénzügyi fedezettől függően — igyekszünk korszerűsíteni, szilárd burkolattal ellátni A kerület útjainak korszerűsítése döntően a csatornázás ütemével függ össze. Magyarán: nem burkolhatjuk földutainkat addig, amíg a csatornázás terén meglevő tetemes lemaradásunkat nem tudjuk behozni; ez kerületünknek sorrendben a harmadik, legfontosabb programja. Sok a pótolnivaló a közművesítésben — A XV. kerület, 1970-es adatok szerint, mindössze 50,6 kilométer hosszúságú csatornahálózattal rendelkezik. A most kiépült újpalotai gerincvezeték révén néhány újabb területet tudunk bekapcsolni a hálózatba, egészében mégis csupán szerény ütemű fejlesztésre van lehetőségünk a közeljövőben. — A vízhálózat tekintetében valamivel kedvezőbb a kép, bár a hiányos csatornázás itt is határt szab a fejlődésnek. Lényegében elmondhatjuk, hogy a kerület lakott területei — ha csak az utcai kutak révén is — rendelkeznek jóminőségű vízzel. Az már más kérdés, hogy a megteremtett lehetőséggel a magántulajdonosok nem mindig élnek és lakásaikba — saját erőből — nem vezettetik be a vizet. A kerület centrumát már a II. ötéves terv időszakában elláttak korszerű vízvezetékkel, és az utóbbi tíz év során a kerület különböző pontjain tóbb mint 2500 fogyasztóhelyet kapcsoltak be a vízhálózatba. Ezt is jelentős eredménynek tartjuk. — Mennyire terjedt el a kerületben a korszerű energiaforrások használata?