Budapest, 1972. (10. évfolyam)

10. szám október - Seress Gábor: Újpalota

— Kerületünk a kertes házak övezeté­ben fekszik. Gázvezetékkel alig rendelke­zünk. Nálunk száz lakás gázzal való ellátása megközelítőleg négy-ötszörösébe kerül an­nak, amennyit a kimondottan városi jellegű területen igényel az effajta munka. Ezzel magyarázható, hogy pillanatnyilag mind­össze 1871 gázfogyasztót tartunk számon. Számottevő fejlesztést a közeli jövőben sem tervezhetünk. Ennek ellenére a valóban indokolt gázigényt eddig is kielégítettük. Távfűtés egyelőre csak lakótelepeinken működik, de a városközpont új épületeiben is ezt a fűtési rendszert kívánjuk alkalmaz­ni. A centrum a hőenergiát valószínűleg Újpestről kapja majd. — A lélekszám gyors növekedése feltehe­tőleg előtérbe állítja a szociális ellátás fejlesz­tését. A rendelkezésre álló pénzösszegeknek mekkora részét fordítja a kerület a 'V. ötéves terv során szociális-egészségügyi ellátásra? rom, a régi területen kilenc működik. Or­vosaink bizony alaposan túlterheltek. — Hogyan változott az utóbbi időben a la­kosság átlagéletkora? — Örömmel tapasztaljuk, hogy a makacs elöregedési folyamat Újpalota benépesülé­sével lelassult, majd egészen meg is állt. Hangsúlyozom, ez a megállapítás csak a ke­rület egészét tekintve igaz. Kerületünkben mindössze egy szociális otthon működik, az is a Fővárosi Tanács V. B. kezelésében, te­hát nem kizárólag a mi öregjeink ellátását szolgálja. Létesítettünk egy napközi ott­hont, ahol az idős emberek ingyenes, illetve kedvezményes áron juthatnak ebédhez. A magatehetetlen, hozzátartozó nélküli öre­gek ápolására három szakképzett nővért foglalkoztatunk, akik minden nap ellátják a rászorulókat és segítenek a kisebb mun­kákban. — Ha már beszéltünk a legidősebbekről, hatvanas évek eleje óta általában 20, he­lyenként 50 százalékos túlterheltséggel küzdenek óvodáink. Újpalotán 100 bölcső­dei és 150 óvodai férőhellyel rendelkezünk; ezek a létesítmények eleve túlzsúfoltak, ezért az innen kimaradók számára afféle szükség-óvodát alakítottunk ki. Ötéves ter­vünknek megfelelően a kerület más részein is bővítjük valamelyest az óvodai hálózatot; inkább csak a jelenlegi szint tartásának, mintsem a számottevő javulás elérésének reményében. Négy év alatt három, egyen­ként 100 férőhelyes óvodát építünk, közü­lük az elsőt, a Patyolat utcait még az idén átadjuk a gyerekeknek. Ezenkívül a MÁV-telepi rekonstrukció keretében egy-egy új óvoda és bölcsőde építését is megkezdik. — Általános iskoláinkban a zsúfoltság megszűnt — kivéve,Újpalotát —, gondjaink inkább az iskolák elavult épületeinek kor­szerűsítésével kapcsolatosak. Jelenleg pél-A Dózsa György Gimnázium Megnyílt az új Szakorvosi Rendelőintézet — Ismeretes, hogy most folyik a főváros és a kerületek IV. ötéves tervjavaslatainak felülvizsgálata, így számszerű adatokat még nem tudok mondani. Kerületünkben nincs kórház, és az új ötéves tervben sem szere­pel ilyen beruházás. Befejeződött azonban a Rákos úti korszerű Szakorvosi Rendelő­intézet építése. Ez az intézmény 24 millió forintba került s két év alatt készült el. Az újonnan létesült 34 orvosi munkahely ré­vén a XV. kerület betegeinek ellátását az újpesti és a VII. kerületi (Péterfy Sándor utcai) rendelőintézetben megszüntetik; egyben megoldódik a kerület régi részének járóbeteg-ellátása. Ám a lélekszám roha­mosan emelkedik: 1970-ben 61 ezer lakosa volt kerületünknek, jelenleg 75 ezer; 1975-re már 120 ezer lakossal számolunk — vagy­is a lakosság egészének orvosi ellátását te­kintve a kép korántsem megnyugtató. Pil­lanatnyilag 28 orvosi körzetünk van, ezek mindegyikére körülbelül 2600 felnőtt lakos jut; gyermekorvosi körzet Újpalotán há­ejtsünk néhány szót a legfiatalabb korosztály­ról is. Az az általános tapasztalat, hogy a szü­letések számának növekedésével nincs arány­ban a bölcsődei, óvodai férőhelyek számának növelése . .. — Rákospalotán és Pestújhelyen a szüle­tések száma 1966—69-ben évente körülbe­lül 25 százalékkal növekedett. Ez minden­képpen örvendetes jelenség. Sajnos, való­ban igaz az, hogy általában kevésnek bizo­nyulnak a gyermekintézményekben létesí­tett férőhelyek. A kerületben hét bölcsőde működik, összesen 327 férőhellyel. Ez meg­közelítőleg elég is, figyelembe véve azt, hogy nálunk még nem általános a városi jel­legű életforma. Azonfelül a kormány szoci­álpolitikai intézkedései is csökkentették némiképp a bölcsődék iránti túlzott igényt. Zsúfolt óvodák, elavult iskolaépületek — Ami valóban problémát jelent szá­munkra, az inkább az óvodákkal kapcsola­tos. Pillanatnyilag az üzemi óvodákban 217, a tanácsiakban összesen 784 férőhely van. A dául befejezéséhez közeleg a Kozák téri ál­talános iskola tornateremmel való bővítése. A kerület két középiskoláját annak idején az elszigetelt, de terjedelmes városrész to­vább tanulni szándékozó fiataljai számára hozták létre. Tanulói ma is jórészt a helyi lakosok közül kerülnek ki. A Dózsa Gim­názium átlagos osztálylétszáma 33, a Petőfi Sándor közgazdasági szakközépiskoláé pe­dig 36. Jóleső érzés, hogy érettségizett diákjaink közül az egyetemeken, főiskolá­kon tovább tanulók százalékos aránya nem rosszabb, mint a többi kerületben. — A XV. kerület nevezetessége: Helytörté­neti Múzeuma. Hogyan, milyen körülmények között született a Rákospalotai Múzeum? A lokálpatriotizmus beszédes bizonyítéka: a Rákospalotai Múzeum — A múzeum a helyi történelem, a ke­rület múltja és jelene iránt élénken érdek­lődő lakosság kezdeményezésére — és nem utolsósorban hathatós támogatásával — jött létre, a hatvanas évek elején. A kiállított 14

Next

/
Thumbnails
Contents