Budapest, 1972. (10. évfolyam)

10. szám október - Dr. Ságvári Ágnes: Fővárosunk levéltára

Dr. Ságvári Ágnes Fővárosunk levéltára Tizenhét kilométer—szaknyelven szól­va: 17 000 folyóméter — a Budapest Főváros Levéltárában őrzött, élére állított, egymás­hoz préselt, hajtogatott és hevederrel össze­szorított, ritkább esetekben dobozolt iratok együttes hossza. Mi a funkciója az ország második legna­gyobb levéltárának ? Milyen iratok kerülnek itt elhelyezésre, lehet-e valamilyen rendszer szerint csoportosítani azokat ? Van-e a levél­tárnak a történelem üzenetén kívül mai éle­tünk és a közigazgatás számára is mondani­valója ? Ezekre a kérdésekre igyekszünk az alábbi­akban választ adni. Budapest Főváros Levéltára a pesti és budai irattárakból fejlődött ki. 1901-ben vált önálló levéltárrá; azóta a 15 évinél ré­gebbi iratok őrzését és tudományos feldol­gozását látja el. Az 1968. évi 29. sz. levéltári törvényerejű rendeleten alapuló Szervezeti és Működési Szabályzatunk szerint a BFL illetékességi körébe tartozik minden olyan levéltári anyag 1720-tól, amely Buda, Pest és Óbuda, 1872-től Budapest, 1950-től pedig Nagy-Budapest területén keletkezett. Levél­tári anyagnak minősülnek a budapesti vonat­kozású és ezt érintő hatáskörű államhatalmi, államigazgatási, bírói, ügyészi és gazdasági szervek anyagai. Gyűjtőkörünkbe tartozik a fővárosi jellegű (tehát nem a fővárosban levő, de fővárosi hatáskörű) intézetek, intézmé­nyek, testületek és egyesületek levéltári anyaga. Feladatunk mindenekelőtt az anyagok nyil­vántartása. Ezenkívül a BFL részt vesz az illetékességi körébe tartozó szervek iratke­zelési rendjének kialakításában, gyűjti az ún. levéltárra érett anyagokat. Ezek hasznosítá­sát tudományos igényű rendezési, selejtezési munkálatok, valamint segédletek készítése és közzététele útján segíti elő. Ápolja a főváros haladó hagyományait, ennek érdekében gon­doskodik az anyagok védelméről, másolásá­ról — a többi közművelődési intézménnyel összehangolt tervek alapján — kiadványi munkával és rendszeres módszertani konzul­tációval segíti a várostörténeti kutatást. Lassan már sorozatot tesznek ki 1950 óta megjelent leltáraink: mindenekelőtt Budapest Főváros Levéltárfondjának(állagai­nak) jegyzéke; Buda, Pest, Óbuda levéltárai; Budapest főváros törvényhatósági és tanács­köztársasági szerveinek leltára; a budapesti iskolákról készült I. és II. számú leltár; a jogszolgáltatás budai, pesti területi szervei­nél keletkezett iratok jegyzéke; a céhek és ipartársulatok, valamint egyházi szervek, családok, személyek gyűjteményei c. leltár; a fővárosi levéltár térképeiről készült reper­tórium s az építési tervek jegyzéke. Ha ezeknek akár csak címszavait is egymás mellé tesszük, viszonylag pontos képet ka­punk a városigazgatás szervezetéről, jogalko­tásáról, a fejlesztés főbb szakaszairól. Az ak­ták tanulmányozása megjeleníti a főváros ipari fejlődését, az urbanizációval együttjáró kommunális hálózat kiépülését csakúgy, mint az egészségügyi és iskolahálózat létre­hozásával és működésével kapcsolatos gon­dokat. Több mint 2000 méternyi polcon sorakoznak a városgazdálkodás dokumen­tumai. A BFL-ba kerülnek 1956-ig bezárólag a városi önkormányzat központi, illetve kerü­leti hatósági szerveinek iratai. Ezek között is megkülönböztetett jelentőségűek a szocialis­ta átalakulást bemutató adatok: a budapesti és kerületi nemzeti bizottságok, igazoló bi­zottságok döntései, a kerületi elöljáróságok újjászületését, majd fokozatos átszervezését tükröző akták, a tanácsrendszert előkészítő Rajz a Levéltár birtokában levő Ybl-hagyatékból Vádirat a ,.vérvörös csütörtök" résztvevői ellen (1912) A Kajba György áe társai ellen magánüaok elleni or -szak <e egyébb t ünceelekaiény ek miatt indított ny j mozás irama­it a bűnjelekkel együtt './. alá Idezárva a kovetköt-5: vádirat. benyújtásával Küldöm át: f-*- f I .Az 1912 <vl aájua hé 23-lk napjától aJJzetee letai tóztatásban lévé Hajba György keltái származású,ro a.kath. évet budpeeti lakja aaztftloeaegédet 4a ^ , f II. az 1912 mfijue 23.ától előzetes l etartoztatáabar. lívé Kristóf Jó zsef sol t iklaf al u»l azáraazásu rom.kath,25 éves budapesti lakos aertaloeeegédet, aBtk. 434.§-ába útközé kczveezélyü rongálás tette, a Btk. !TC.§-ába útközé magánosok elleni erés/.ax bünte te, é a a Btk. 166.§-ába ütközó hatóság elleni ariszak büntette elmén azzal vádolom, bogy Budapesten, 19X2 évi ujus hé 23-án agy az Alkotmány utca ja Váci körút találkuzásúnái tünteté csoportban a forgalomban lévé viilamoa kocáik ablakait ködobálással bezúzták, azok utasaira dobáltak, a ák'Ktf-it a köz-

Next

/
Thumbnails
Contents