Budapest, 1972. (10. évfolyam)
10. szám október - Dr. Ságvári Ágnes: Fővárosunk levéltára
Dr. Ságvári Ágnes Fővárosunk levéltára Tizenhét kilométer—szaknyelven szólva: 17 000 folyóméter — a Budapest Főváros Levéltárában őrzött, élére állított, egymáshoz préselt, hajtogatott és hevederrel összeszorított, ritkább esetekben dobozolt iratok együttes hossza. Mi a funkciója az ország második legnagyobb levéltárának ? Milyen iratok kerülnek itt elhelyezésre, lehet-e valamilyen rendszer szerint csoportosítani azokat ? Van-e a levéltárnak a történelem üzenetén kívül mai életünk és a közigazgatás számára is mondanivalója ? Ezekre a kérdésekre igyekszünk az alábbiakban választ adni. Budapest Főváros Levéltára a pesti és budai irattárakból fejlődött ki. 1901-ben vált önálló levéltárrá; azóta a 15 évinél régebbi iratok őrzését és tudományos feldolgozását látja el. Az 1968. évi 29. sz. levéltári törvényerejű rendeleten alapuló Szervezeti és Működési Szabályzatunk szerint a BFL illetékességi körébe tartozik minden olyan levéltári anyag 1720-tól, amely Buda, Pest és Óbuda, 1872-től Budapest, 1950-től pedig Nagy-Budapest területén keletkezett. Levéltári anyagnak minősülnek a budapesti vonatkozású és ezt érintő hatáskörű államhatalmi, államigazgatási, bírói, ügyészi és gazdasági szervek anyagai. Gyűjtőkörünkbe tartozik a fővárosi jellegű (tehát nem a fővárosban levő, de fővárosi hatáskörű) intézetek, intézmények, testületek és egyesületek levéltári anyaga. Feladatunk mindenekelőtt az anyagok nyilvántartása. Ezenkívül a BFL részt vesz az illetékességi körébe tartozó szervek iratkezelési rendjének kialakításában, gyűjti az ún. levéltárra érett anyagokat. Ezek hasznosítását tudományos igényű rendezési, selejtezési munkálatok, valamint segédletek készítése és közzététele útján segíti elő. Ápolja a főváros haladó hagyományait, ennek érdekében gondoskodik az anyagok védelméről, másolásáról — a többi közművelődési intézménnyel összehangolt tervek alapján — kiadványi munkával és rendszeres módszertani konzultációval segíti a várostörténeti kutatást. Lassan már sorozatot tesznek ki 1950 óta megjelent leltáraink: mindenekelőtt Budapest Főváros Levéltárfondjának(állagainak) jegyzéke; Buda, Pest, Óbuda levéltárai; Budapest főváros törvényhatósági és tanácsköztársasági szerveinek leltára; a budapesti iskolákról készült I. és II. számú leltár; a jogszolgáltatás budai, pesti területi szerveinél keletkezett iratok jegyzéke; a céhek és ipartársulatok, valamint egyházi szervek, családok, személyek gyűjteményei c. leltár; a fővárosi levéltár térképeiről készült repertórium s az építési tervek jegyzéke. Ha ezeknek akár csak címszavait is egymás mellé tesszük, viszonylag pontos képet kapunk a városigazgatás szervezetéről, jogalkotásáról, a fejlesztés főbb szakaszairól. Az akták tanulmányozása megjeleníti a főváros ipari fejlődését, az urbanizációval együttjáró kommunális hálózat kiépülését csakúgy, mint az egészségügyi és iskolahálózat létrehozásával és működésével kapcsolatos gondokat. Több mint 2000 méternyi polcon sorakoznak a városgazdálkodás dokumentumai. A BFL-ba kerülnek 1956-ig bezárólag a városi önkormányzat központi, illetve kerületi hatósági szerveinek iratai. Ezek között is megkülönböztetett jelentőségűek a szocialista átalakulást bemutató adatok: a budapesti és kerületi nemzeti bizottságok, igazoló bizottságok döntései, a kerületi elöljáróságok újjászületését, majd fokozatos átszervezését tükröző akták, a tanácsrendszert előkészítő Rajz a Levéltár birtokában levő Ybl-hagyatékból Vádirat a ,.vérvörös csütörtök" résztvevői ellen (1912) A Kajba György áe társai ellen magánüaok elleni or -szak <e egyébb t ünceelekaiény ek miatt indított ny j mozás iramait a bűnjelekkel együtt './. alá Idezárva a kovetköt-5: vádirat. benyújtásával Küldöm át: f-*- f I .Az 1912 <vl aájua hé 23-lk napjától aJJzetee letai tóztatásban lévé Hajba György keltái származású,ro a.kath. évet budpeeti lakja aaztftloeaegédet 4a ^ , f II. az 1912 mfijue 23.ától előzetes l etartoztatáabar. lívé Kristóf Jó zsef sol t iklaf al u»l azáraazásu rom.kath,25 éves budapesti lakos aertaloeeegédet, aBtk. 434.§-ába útközé kczveezélyü rongálás tette, a Btk. !TC.§-ába útközé magánosok elleni erés/.ax bünte te, é a a Btk. 166.§-ába ütközó hatóság elleni ariszak büntette elmén azzal vádolom, bogy Budapesten, 19X2 évi ujus hé 23-án agy az Alkotmány utca ja Váci körút találkuzásúnái tünteté csoportban a forgalomban lévé viilamoa kocáik ablakait ködobálással bezúzták, azok utasaira dobáltak, a ák'Ktf-it a köz-
